Nemzetgyűlési napló, 1922. XVI. kötet • 1923. augusztus 09. - 1923. szeptember 12.

Ülésnapok - 1922-172

4 nemzetgyűlés 172., ülése 1923, évi „mgmztm hó. 11-én, szoynhoAvn^ 73 szonybói, munkabérből és járadékból élőknek, tehát a legszomorúbb helyzetben lévőknek kellett tenniök, ez a sokszoros megadóztatás ismét csak őket érte. En apellálok a t. Nemzetgyűlés igazság, érzetéhez . . . Peidl Gyula : Az nincs ! Dénes István : ... ha kivételt méltóztatnak tenni a szőlő- és háztulajdonosokkal szemben, méltóztassanak ezt megadni azoknak a szerencsétleneknek is, akik munkabérből, szolgálati viszonyból Y&gj járadékból élnek. Ez csak természetes, igazságos és méltányos követelmény. Kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék Propper Sándor t. képviselő ur indítványát elfogadni. (Helyeslés balfelől.) Elnök : Kiván-e még valaki szólni? (Senki/) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. A pénzügyminister ur kíván nyilatkozni. Kállay Tibor pénzügyminister : T. Nemzetgyűlés ! Kérném e pontnak változatlanul való elfogadását, mert kétségtelen tény az, hogy a házból eredő jövedelmek maximálva lévén, nem érik el azt a fokot, amelyet a törvényjavaslat egyéb jövedelmeknél kontemplál. Ugyanez áll általában a szőlőbirtokosokra is ... Peidl Gyula: Mindenki szegény, csak a dolgozók nem ! Kállay Tibor pénzügyminister : ... azon gazdasági viszonyok folytán, amelyekben a szőlőbirtokosok vannak. Amennyiben más viszonylatban vannak olyan esetek, amelyekben tényleg nem érik el azt a jövedelmet, azt a minimumot, amelyet itt kontempláltunk, természetes, hogy joga van az illetőnek fellebbezni és ezen az alapon leszállittatik az adó. Általánosságban azonban erről a két kategóriáról kell elmondanom azt, hogy itt nincs olyan alap, amelynél ezeket a kulcsokat alkalmazhatnék. Ezen az alapon kérem e pontnak változatlan elfogadását. Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Propper Sándor képviselő ur indítványa ellentétben van a törvényjavaslat első szakaszának harmadik bekezdése eredeti szövegével ; tehát a képviselő ur indítványát szembe fogom állitani az eredeti szöveggel. Felteszem a kérdést : méltóztatnak-e elfogadni az eredeti szöveget, szemben Propper Sándor képviselő ur indítványával? (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az eredeti szöveget fogadják el, szíveskedjenek felálíani. (Megtörténik,) Többség ! A Ház az eredeti szöveget fogadta el, igy Propper Sándor képviselő ur indítványa elvettetett. Következik a negyedik bekezdés. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Petrovits György jegyző (olvassa, az 1. § negyedik bekezdését, melyet a Ház változatlanul elfogad. Olvassa az ötödfk bekezdést). Elnök : Kiván-e valaki szólani? Petrovits György jegyző : Perlaki György ! Perlaki György: T. Nemzetgyűlést SuJgen röviden fel akarom hívni az igen t. pénzügyminister ur becses figyelmét az 1921. évben felszabadult területekre. A felszabadulás után a pénzügyigazgatóságok nem kezdhettek azonnal munkájukhoz, amennyiben a megszálló csapatok az irodahelyiségekből a bútorokat elvitték, az irattárok jórészét szintén magukkal cipelték és a megmaradt részt összevissza dobálták. Ezeket a helyiségeket a megszállók katonai célokra használták fel, katonai őrszobát rendeztek be azokban, ugy, hogy hosszú idő kellett ahhoz, migezeket teljesen rendbe lehetett hozni és a pénzügyigazgatóságok munkájukat megkezdhették. A megkezdés után hozzáfogtak a pénzügyigazgatóságok az 1918., 1919., 1920. és 1921. évre szóló adók kivetéséhez. Ezzel a munkálattal a folyó év tavaszán végeztek s igy az 1918., 1919., 1920. és 1921. évre visszamenőleg most fizetik be a felszabadult területeken a jövedelmi-, vagyon- és hadinyereségadót és egyéb más címen az adót. Azonkívül a lakosság, vagyis az adózók még egy más terhet is kötelesek voltak átvállalni, mert a szerb megszálló csapatok által okozott költségeket szintén ők vállalták magukra és ők viselték. Ennek kivetése és befizetése szintén most van folyamatban, tehát arra kérem az igen t. pénzügyminister urat, legyen méltányossággal ebben a tekintetben és ne a törvényben előirt határidőt vegye figyelembe, hanem adjon ezeknek meghoszszabbitást, nehogy egy gazdasági év alatt hat évre visszamenőleg szóló adót, azonkívül pedig még a megszállás költségeit is legyenek kénytelenek megfizetni. Nem az ő hibájuk volt, hogy ez a dolog ilyen hosszú ideig húzódott, nem akarom azt se mondani, hogy a hatóságok a hibásak, mert épen most vázoltam, hogy a hatóságok milyen nehéz viszonyok között vették át hivatalukat ; mennyibe került ezeknek a hivataloknak rendbehozása, az alapokmányok uj felféktetése. A hatóságok sem hibásak tehát, hanem tisztán a megszállásnak tulaj donit ható az, hogy egyszerre szakadt nyakukba ez a teher. Igaz, hogy ők kedvezőbb helyzetben voltak, mint a meg nem szállott területeken levők, mert adóterheiket ma a magasabb árak mellett könnyebben viselhetik, de viszont méltányolni kell azt a körülményt, hogy egyszerre fizetik a négy évre szóló adót és a megszállás költségeit. Tisztelettel kérem tehát a pénzügyminister urat, szíveskedjék itt a Házban nyilatkozni, vagy pedig a végrehajtási utasításban gondoskodni arról, hogy az a határidő, amely a törvényjavaslatban meg van állapítva, ezekre a méltányossági körülményekre figyelemmel kitolass ék. Kitolandónak tartom ezt a határidőt azért is, mert a pénzügyi hatóságok ezeknek az ujabb terheknek előírásával szintén nem tudnak elkészülni máskép, mert fizikai lehetetlenség, hogy most, mikor a régi adót még be sem szedték, az ujak kivetését és előírását a törvényjavaslatban kontemplált határidőn belül elvégezzék. Tisztelettel kérem erre vonatkozóan a pénzügyminister ur nyilatkozatát. (Helyeslés.), .* : Elnök :. Kivin valaki szólni ? Senki feljegyezve