Nemzetgyűlési napló, 1922. XVI. kötet • 1923. augusztus 09. - 1923. szeptember 12.

Ülésnapok - 1922-171

À nemzetgyűlés 171. ülése 1923. évi augusztus hó W-én, pénteken. 50 Propper Sándor : Ez lélekvásárlás ! Farkas István : Kerítés ! (Nagy zaj.) Elnök (csenget) : Propper képviselő urat utol­j árafi gyeimé ztetem sziveskedj ék esendbenmaradni. Vanczák János : Özdon azért rabok a munká­sok. (Nagy zaj.) Azért kap csendőrt. Elnök : Vanczák képviselő urat rendreuta­sítom. Vanczák János : A munkások kizsákmányolás alatt állanak. Ezért kellett az ózdi mandátum. (Nagy zaj. Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Kosaras asszony ! Felkiáltások a jobboldalon : Hallgassák meg a szónokukat.!) Elnök (csenget): Kérem a képviselő urakat minden oldalon, méltóztassanak csendben maradni. (Halljuk ! Halljuk !) Gr. Hoyos Miksa : Ezt igy nem lehet csinálni ! Elnök : Hoyos képviselő urat kérem méltóz­tassék csendben maradni. Friedrich István : A képviselőtársamnak igaza van abban, hogy én az egyéni integritás szempont­jából nem foglalkoztam ezzel a dologgal. Én ebbe politikumot nem keresek. Gr. Bethlen István ministerelnök : De olyan szinben tűnik fel, mintha azzal gyanúsítaná őket, hogy ingyen részvényeket kaptak. (Nagy zaj.) Ebben a szinben tünteti fel őket. Hebelt Ede : Ez nem gyanúsítás ! Ez bizonyí­tás ! (Nagy zaj.) Pikler Emil : Konkrét tényeket állit. Gr. HoyOS Miksa: így nem lehet csinálni ! Felháborodik a gyomra jóizlésü embernek, ha ilye­neket hall. (Félkiáltások a jobboldalon : Abszurdum/) Rupert Rezső : Ha egy rendőr elfogad egy kubaszivart, becsukják. (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek, képviselő urak ! (Nagy mozgás.) Kérem a képviselő urat méltóztassék a beszédét folytatni. (Nagy zaj.) Benárd képviselő urat kérem, méltóztassék csend­ben maradni. A képviselő urat pedig, kérem, foly­tassa beszédét. Friedrich István : T. Nemzetgyűlés ! Újból hangsúlyozom, hogy nem pályázom személyekre. (Zaj és ellenmondások jóbbfelol.) BarthOS Andor : Már megtette, már megnevezte őket ! Rupert ReZSő : A köztisztviselőket fel kell sorolni ! BarthOS Andor : Nem csináltak azok semmit ! Joguk van venni papirost. (Zaj. Elnök csenget.) Friedrich István : Felszólalásomnak az a célja, hogy ez a kérdés közmegelégedésre rendeztessék, (Nagy mozgás.) Barthos Andor : Ez beszéd ! Kállay Tibor pénzügyminister : így nehezen lehet S Friedrich István : Minthogy az igazságügy­minister ur azt véli, hogy álláspontjának nyilvános­ságra hozatalával ez az ügy el van intézve, bátor vagyok az elnöki napirendi indítvánnyal szemben azt ajánlani, hogy ezt a kérdést tűzzük ki a holnapi NAPLÓ XVI. ülés napirendjére. (Helyeslés a bal- és a széhőbah oldahn. Félkiáltások balfelől : Halljuk a neveket !) Ha a t. Nemzetgyűlés szükségesnek fogja tar­tani, hogy a további adatokat rendelkezésre bo­csássam, (Felkiáltások balfelől : Halljuk az adatokat /) akár egy zsűri előtt, akár egy bizottság előtt, ezt készséggel meg is teszem. Vanczák János: Csak a nyil vánosság előtt ! Nincs zsűri ! Friedrich István : Az azonban az én egyéni nézetem és véleményem, hogy olyan minister, aki ilyen szoros és jó kapcsolatban van a bankokkal, semmi szin alatt sem maradhat a helyén. (Zaj jobb­felől.) Szomjas Gusztáv : Végre kipattant ! Hedry Lőrinc : Erre volt rendezve az egész komédia S (Zaj.) Friedrich István : Hiába igyekeznek önök ezt a bizalmukkal és szavazatukkal reparálni, ezt nem lehet reparálni. (Igaz ! Ugy van ! balfelől.) A köz­vélemény kívánja és kéri, hogy ha ez a nemzet­gyűlés nem akarja saját fejére kimondani a halálos Ítéletet, ez a dolog reparáltassék. Újból kérem tehát napirendi indítványom elfogadását. (Helyeslés balfelől.) Elnök : A belügyminist er ur jelentkezett szó­lásra. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Mondjon le a belügyminister ur !) Az igazságügyminister ur kivan nyilatkozni. Nagy Emil igazságügyminister : T. Nemzet­gyűlés ! (Halljuk ! Halljuk !) Lelkem mélyéig szo­morúsággal látom azt a hangulatot, melyet t. barátom beszéde keltett. Amikor ezt az állást el­foglaltam, (Zaj. Halljuk! Halljuk!) mondhatom a c. Nemzetgyűlésnek, hogy lehetett a polgári élet­ben olyan boldog ember mint én, de nálam boldo­gabb ember nem volt. Feláldoztam sok mindent azért, mert képviselni akarom a magyar közérdeket. (Mozgás a jobboldalon.) Amikor kegyeskednek látni, hogy az a párt, amelynek kebeléből lehetek igazságügyminister, nem fél attól, hogy minden kényes kérdést teljesen meztelenre vetkőztetve megnézzen, méltóztassék megengedni, ilyen párttal szemben ebből a kérdésből politikai tőkét csinálni nem szabad. (Felkiáltások balfelől : Nem is akarunk!) Az a felszólalási mód, ahogyan Friedrich Ist­ván t. barátom a kérdést kezelte, s az utána kö­vetkező tumultusok és közbekiáltások igenis, el­veszik a kérdésnek azt az igazi magasztos fel­fogását, amelyben ezt a kérdést tárgyalni kell. (Igaz ! ügy van ! a jobboldalon.) Engem nem vezé­relt más, — nem is vezérelt soha sem és nem kép­zelem, hogy ezzel egy percig is szembekerülnék pártomnak akár egy tagjával is, — mint az, hogy szolgálni akarom a magyar jogrend helyreállitá­sát, a magyar nemzet jövőjének megalapozását, (Helyeslés balfelől.) a köztisztességnek teljesen fé­nyesre kicsiszolását. (Helyeslés és taps a középen.) Ezzel szemben Friedrich t. képviselőtársam­tól nem érdemeltem meg azt, (Igaz! Ugy van! jóbbfelol.) hogy amikor én neki bizalmasan a kezébe adok egy irást . . . (Nagy zaj a jobboldalon.) 9

Next

/
Thumbnails
Contents