Nemzetgyűlési napló, 1922. XVI. kötet • 1923. augusztus 09. - 1923. szeptember 12.

Ülésnapok - 1922-171

60 À nemzetgyűlés 171. ülése 1923. B. Podmaniczky Endre : Igen, bizalmas ! Nem járja, hogy felolvassa. (Nagy zaj a jobboldalon, felkiáltások : Bizalmas !) Friedrich István : Mindenki megkapta ! Haller István : Kézről-kézre járt. A sajtónak le van adva. (Nagy zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak í Kérem a képviselő urakat, ne méltóztassanak a tárgyalást lehetetlenné tenni. (Zaj. Halljuk! Halljuk/) Nagy Emil igazságügyminister. Amikor bejöttem a képviselőházba, akkor a folyosón elébem jött — azt hiszem — Temesváry t. barátom . . . Temesváry Imre : Igen, én voltam. Nagy Emil igazságügyminister : Azt mondta : épen jókor érkezel, mert ezt a kérdést Friedrieh szóvá akarja tenni, neveket akar felolvasni. Temesváry Imre : Igen, én mondtam ! Nagy Emil igazságügyminister : Erre én hívtam Friedrich képviselő urat, és neki adtam az irást azzal, hogy : nézd, t. barátom, ez nem tartozik a képviselőház elé ebben a formájában, ez csak szenvedélyeket fakaszt, de az igazságot nem fogja szolgálni. (Zaj.) Rassay Károly : Hát hova tartozik ? Nagy Emil igazságügyminister : Tudom, hogy hova fog tartozni, majd lesz erre javaslatom is, pl. pragmatika szempontjából, tudom, hogy itt cselekedni kell. (Helyeslés balfelől.) Erre azt mondtam a képviselőtársamnak, hog}^ olvassa el ezt a kommünikét ; ezt én épen azért akartam leadni a lapok utján a nyilvánosság számára, mert az egész ügyet a teljes őszinteség feltárása nélkül nem tartottam befej ezh et őnek. Friedrich István : Ez igy volt ! Nagy Emil igazságügyminister : En a lelkem mélyén érzem, hogy ezekben a kérdésekben igenis segíteni kell, segiteni kell a magyar társadalom érdekében és az egész ország regenerálása végett. Hogy azután t. barátom ezt felolvasván, olyan kommentárokkal látta el, amelyek teljesen helytelen információkból vannak meritve, ez más kérdés. Sőt nem érdemeltem meg t. barátomtól azt az elbánást, hogy amikor megmondtam neki, hogy igazán nagy szorgalommal átnéztem az egész intim anyagot, és tudom, hogy minden állítása, amit az iratom felolvasása után mondott, egytőlegyik téves, mert ezeknek az uraknak egyike sem függött össze ezekkel a bankokkal, ha tetszik parancsolni, megmondok mindent, mert mindent tudok kívülről . . . (Halljuk ! Halljuk ! balfelől. Zaj.) Friedrich István : Ez ugy van. Holnap akarjuk tárgyalni. Nagy Emil igazságügyminister : Ami pedig a belügyminister úrral szemben tett megjegyzését illeti, tudom az ő dolgait is, olvastam minden levelet. Az ő összes vagyoni dolgait, az ő teljes megkérdezése nélkül testvére, Rakovszky István intézi. Ez a Rakovszky István már körülbelül 40 esztendeje ... Hebelt Ede : ö csak a pénzeket veszi át ! (Nagy zaj.) évi augusztus hó 10-én, pénteken. Nagy Emil igazságügyminister : Hallgasson meg már engem. SzabÓky Jenő: Szakszervezeti, eu ci -kijelent és ! (Nagy zaj a jobbóldalon ; felkiáltások : Nem szégyell magát ! Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök : Propper Sándor képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. Nagy Emil igazságügyminister : Súlyt helyeztem arra, hogy megtudjam, hogy ministertársam ebben a kérdésben hogy áll és aktákból győződtem meg arról, hogy családja 40 esztendeje . . . (Zaj a szélsőbaloldalon.) . . . Hallgassanak meg már . . . családja állandó kliense az illető banknak, és mint állandó kliensének minden kérés nélkül juttatta neki ezeket a részvényeket, mint ahogy megtette más embereknek is. Ebben semmi néven nevezendő kifogásolni valót nem láttam, . , . Farkas István : Mi látunk ! Peidl Gyula : Az írásban mást mond ! Nagy Emil igazságügyminister : Annál inkább tartozom ezt felemlíteni, mert én nagyon szépen arra akarom kérni az urakat, hogy ebből igazán ne méltóztassanak politikai szenvedélyt fakasztani... .• Propper Sándor : Csak erkölcsi kérdést csinálunk belőle ! Nagy Emil igazságügyminister :.. . mert igy nem megyünk semmire. (Ellenmondás a szélsőbaloldalon.) Ha a magyar közéletet komolyan meg akarják menteni abból a helyzetből, hogy a középosztály a tőzsde utján tartsa fenn magát, mert őszintén ez a helyzet és a tényállás, ha ezen segiteni akarunk, (Nagy zaj balfelől.) az egyedüli lehetőség az, hogy ebből nem szabad semmiképen pártkérdést csinálni, hanem a kérdést teljes objektivitással és igazságosan kell kezelni. (Nagy zaj.) Elnök : Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak csendben maradni minden oldalon. Nagy Emil igazságügyminister : Én hivatalos kötelességemnek ismertem, hogy ezt a kérdést alaposan tanulmányozzam. En át is tanulmányoztam és lefektettem férfiúi meggyőződésemet abban az Írásomban. Tiltakozom az ellen, hogy az én objektiv lelki meggyőződésem bármely szempontból politikai tőkévé tétessék. Ezeket kívántam megjegyezni . (Helyeslés és taps jóbbfeUl es a középen.) Elnök : Friedrich István képviselő ur kivan szólani. Friedrich István : T. Nemzetgyűlés ! Az igazságügyminister ur azt mondotta, hogy indiszkréciót követtem el. A minister ur ebben téved, mert ez a nyilatkozat előbb ki volt adva a sajtónak, mintsem egyáltalán hozzájutottam. Szomjas Gusztáv : De nem adott megbizást arra, hogy itt olvassa fel ! Rassay Károly : Ehhez joga van ! Micsoda beszéd ez ? Friedrich István : Az igazságügyminister ur azzal adta át nekem : Olvasd el, ezt én leadtam a sajtónak, hadd lássunk ebben tisztán. Azt hiszem ennek felolvasásával nem követtem el indiszkréciót. (Nagy zaj balfelől.)