Nemzetgyűlési napló, 1922. XVI. kötet • 1923. augusztus 09. - 1923. szeptember 12.

Ülésnapok - 1922-184

482 A nemzetgyűlés 184. ülése 1923. évi szeptember hó 7-én, pénteken. eljárást, kénytelen vagyok az eredeti szöveghez ragaszkodni. Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. A 15. §-nál a kérdést bekezdésenként fogom feltenni, amennyiben a második, negyedik és ötödik bekezdéssel szemben adattak be módositások. A 15. § első bekezdése meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. A második bekezdéssel szemben Nagy Ernő képviselő ur adott be a szöveggel ellentétes indítványt. Ezt tehát szembe fogom állítani az eredeti szöveggel. Kérdem a t. Nemzetgyűlést : méltóztatnak-e a 15. § második bekezdését eredeti szövegezésében elfogadni, szemben Nagy Ernő képviselő ur indítványával, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az eredeti szöveget fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. Nagy Ernő képviselő ur indítványa elesik. Nagy Ernő : A másik indítványomat a felvilágosítások alapján visszavonom. Elnök : Nagy Ernő képviselő ur a házszabályok 215. §. d) pontja alapján második indítványát visszavonta, igy az tárgytalanná vált. A harmadik bekezdés, meg nem támadtatván, elfogadottnak jelentem ki. A negyedik bekezdés Nagy Ernő képviselő ur indítványának visszavonása folytán szintén meg nem támadottnak tekintendő, igy tehát azt elfogadottnak jelentem ki. Az ötödik bekezdéssel szemben az előadó ur adott be módosító indítványt, mely az eredeti szöveggel ellentétben áll. Az indítványt szembe fogom állítani az eredeti szöveggel. Kérdem ; méltóztatnak-e a 15. § ötödik bekezdését eredeti szövegezésében elfogadni, szemben az előadó ur indítványával, igen vagy nem ? Kérem azokat a képviselő urakat, akik az eredeti szöveget fogadják el, szíveskedjenek felállani. Az eredeti szöveget a nemzetgyűlés nem fogadta el, igy az ötödik bekezdést az előadó ur indítványával jelentem ki elfogadottnak. Következik a 16. §. Kérem annak felolvasását. Héjj Imre jegyző (olvassa a 16. §-t). Elnök : Szólásra következik ? Héjj Imre jegyző: Hegymegi-Kiss Pál! Hegymegi-Kiss Pál: T. Nemzetgyűlés! Nekünk a közigazgatási fejezetek ellen az egység érdekéből — mint mondottam — egyik aggodalmunk az volt, hogy a közigazgatási reform megoldása előtt nem szerettünk volna a létszámcsökkentésnek keresztülvitelét látni. A másik aggodalmunk pedig az volt, hogy ugy a városokban, mint a vármegyékben az a testület, az a szervezet, amely az önkormányzatoknak élén áll, a törvényhatósági bizottság, képviselőtestület ma az ottani lakosságnak akaratát, közvéleményét nem képviseli. A régi időből maradt az ott folytonosan meghosszabbitott hatáskörrel, tisztujitások is régóta nem voltak, szóval a lakosságnak nagy része eziránt a szervezet iránt ma már bizalommal nem viseltetik ! Nagy is az eltérés, az ellentét közöttük, s ez a városokban igen éles is. (Ugy van ! balfelöl.) Ennélfogva mi nagyon aggódtunk és aggódunk most is, hogy a létszámcsökkentést ez a mostani szervezet vigye keresztül a városokban, hol a létszámcsökkentés az autonóm szervnek hatáskörébe tartozik. A belügyminister ur kijelentette, hogy most közigazgatási reformot nem hoz, legalább ezidőszerint, ellenben gondoskodik egypár szakasznak beállításával arról, hogy azok a törvényhatósági bizottsági tagválasztások, amelyek immár közel 10 éve húzódnak, ebben az esztendőben megejtessenek. Az a reménységünk, hogy az önkormányzati közületek a következő esztendőkben fel fognak frissülni s olyanok kerülnek oda, akik mégis inkább demokratikus gondolatot képviselnek a törvényhatóságokban és igy sokkal bensőbb lesz a viszony a törvényhatósági közület és a törvényhatóság lakossága között. Nekünk tehát óhajtásunk, hogy ezt a létszámcsökkentést ne az a közület hajtsa végre, amelynek ma már a lakosság nagy részéhez úgyszólván semmi köze, hanem hajtsa végre az a közület, amelyet most fognak megalakítani, amely közelebb van az ottani népnek szivéhez, lelkéhez, gondolkodásához. Ezekre való tekintettel a következő módosító javaslatot nyújtom be (olvassa) : »A 16. §-hoz második bekezdéskint javaslom a következő rendelkezéseket : Azokban a városokban, ahol ezévben törvényhatósági bizottsági, illetőleg képviselőtestületi tagválasztás esedékes, a létszámcsökkentés felől és az ezzel kapcsolatos kérdésekben csakis e választások után kell intézkedni. E helyeken az elbocsátás, illetőleg a felmondás határideje 1924 december 31. napja.« Elnök : Szólásra következik ? Héjj Imre jegyző : Szabó József ! Elnök : Nincs jelen. Töröltetik. Ki a következő szónok ? Senki feljegyezve nem lévén, kérdem a t. Nemzetgyűlést, kiván-e még valaki a szakaszhoz szólni 1 Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. A belügyminister ur kivan nyilatkozni. Rakovszky Iván belügyminister: T. Nemzetgyűlés ! Elismerem, hogy bizonyos fokú ellentét mutatkozik a javaslatban abból a szempontból, hogy a vármegyei törvényhatóságokra nézve a megszüntetendő állások kijelölése, továbbá az állások megszüntetésével bizonyos tisztviselőknek elbocsátása kérdésében a belügyminister dönt, mig ezzel szemben a városoknál a városok szervezetére hárulna ez a feladat, természetesen a belügyminister utasítása szerint. Az azonban nem véletlen, nem elnézés dolga, hogy a javaslatban ez az ellentét mutatkozik, hanem egyszerű logikai következménye először annak, hogy a vármegyéknél bizonyos országos létszám 20%-ának elbocsátásáról van szó. A vármegyéknél kénytelenek vagyunk az országos létszámból kiindulni, mert a legnagyobb igazságtalanságokra vezetett volna, ha minden