Nemzetgyűlési napló, 1922. XVI. kötet • 1923. augusztus 09. - 1923. szeptember 12.

Ülésnapok - 1922-183

A nemzetgyűlés 183. ülése 1923. Rakovszky Iván belügyminister : Hogy visszatérjek a dolog érdemére, ez a Begy község egyhangúlag hozott képviselőtestületi határozatokkal és Budapesten megjelent népes küldöttség utján kérte, hogy Csanád vármegyéhez csatoltassék. Szeder Ferenc: Ismerjük az ilyen küldöttségeket ! Rakovszky Iván belügyminister : Elek község hangulata megoszlott, ügy, amint erről sikerült meggyőződnöm, épugy megmondták volna a többi községek is, hogy nem óhajtják a csatlakozást. Elek községnek az a kívánsága, hogy ha már nem lehetséges az, hogy Békés megyéhez csatolják, akkor inkább ezzel a 4 községgel együtt kerüljenek Csanád vármegyéhez, semhogy elszakadjanak attól a területtől, amelynek járási székhelye eddig Elek volt. Ezek a meggondolások vezettek engem arra, hogy eredeti tervemmel szemben ezt a megmaradt öt községet Csanád vármegyéhez csatoljam, annál is inkább, mert az objektív szempontok is emellett szólnak, hiszen Jíékés megye két rendezett tanácsú városból és hat járásból álló középnagyságú — sőt a mai viszonyok között nagy — vármegye, emellett pedig Csanád megye annyira megcsonkult, hogy ha középnagyságú közigazgatási egységeket akarunk alkotni, kénytelenek vagyunk ezt az öt községet Csanád megyéhez csatolni. Felmerült azután az a kérdés, hogy amikor Komárom megye közigazgatását egyesíteni akarjuk egy másikkal, ne Esztergom megyével, hanem G-yőr vármegyével egyesítsük. A helyzet az, hogy a teóriában ezt meg lehetne tenni, ellenben ottmaradna árván az egy járásból álló Esztergom vármegye. Szijj Bálint : Pest megyéből kell kiegészíteni, elég nagy ! Rakovszky Iván belügyminister: Tessék megkérdezni Pest megyét, mit szól hozzá. Ha a képviselő urak azt kívánják, hogy megcsonkult vármegyék érdekében más megyéket csonkítsunk meg, majd akkor, amikor a vármegyék kikerekitése szóba kerül, — ha valóban organikusan akarjuk megoldani a kérdést —- ezt a módszert lehet választani. Ma azonban, amikor csak ideiglenes expediensről van szó, amikor csak azt akarjuk, hogy ne a vármegyék, de a felesleges hivatalok szűnjenek meg, kénytelen vagyok bizonyos rendszer szerint eljárni és a jelen esetben Esztergom vármegyét, amely egy járással életképtelen maradna, felhasználni arra, hogy Komárom megyével együtt életképes önkormányzatot teremtsek. Természetes, hogy a székhelyet ott vagyok kénytelen' választani, ahol ez a szókhely áll, mert azt a luxust ma nem engedhetjük meg magunknak, hogy azt az ősi esztergomi székházat kiürítsük azért, hogy máshol uj vármegyei székházat építsünk. (Helyeslés.) Elismerem és belátom speciálisan Magyaróvár szempontjából, hogy itt nagy kulturális múlttal, kulturális jelentőséggel biró vármegyei székhelyről van szó. évi szeptember 6<m

s csütörtökön. 4:69 (Igazi Ugy van! jobb felöl.) De itt is a kiinduló pont az volt, hogy amikor ezeket a kérdéseket tárgyalni kezdtük, épen a mosonvármegyei képviselő urak kértek meg engem arra, hogy ne Sopron vármegyében, hanem Győr vármegyével egyesítsük őket. Ezt akartam honorálni. Természetes, hogy a magyaróvári székház nem fog üresen maradni, egészen természetes, hogy Magyaróvári kárpótolni fogjuk egy olyan intézménnyel, amely a város életét, a város kulturális fejlődését biztositani fogja, amelyre azonban mai helyzetében nagyobb szüksége van az országnak, mint egy másfél járásra felállított vármegyei apparátusra. Ami pedig végül azt illeti, hogy Komárom vármegyében azáltal, hogy a pénzügyigazgatóság bizonyos távolságba kerül, esetleg több költség fog felmerülni útiköltségek címén, a magam részéről egyáltalában nem tartom szükségesnek, hogy Esztergom vármegyében tartassák fenn a pénzügyigazgatóság is. Egyáltalában nem zárkózom el előle, sőt területi szempontból helyesebbnek is tartanám, ha a pénzügyigazgatóságok rendezése alkalmával Komáromban állíttatnék fel a pénzügyigazgatóság. Erről a pénzügyminisztériummal folynak a tárgyalások s én ezt az álláspontomat azokon érvényesíteni fogom. (Helyeslés a jobbóldalon és a középen.) Ezeket akartam elmondani, t. Nemzetgyűlés. Az elmondottak alapján még csak röviden nyilatkozni kívánok a határozati javaslatokra vonatkozólag és kijelentem, hogy sem Szabó G-éza képviselő ur két első határozati javaslatát, sem Szijj Bálint, sem Neuberger Ferenc képviselő urak határozati javaslatát legnagyobb sajnálatomra el nem fogadhatom. Rupert Rezső: De, hogy merték ezek benyújtani? Meskó Zoltán: Milyen bátor emberek! Rakovszky Iván belügyminister: Hajlandó vagyok azonban elfogadni Szabó Géza t. képviselőtársam harmadik határozati javaslatát, (Zaj. Halljuk! Halljuk!) amely az így egyesitett vármegyék címében is kifejezésre juttatná az ideiglenességet. Hajlandó vagyok ehhez hozzájárulni kifejezetten azzal az indokolással, hogy magam sem képzeltem ezt az intézkedést véglegesnek, ellenben amikor annak idején a vármegyék kikerekitése akár a közigazgatási reformmal kapcsolatban, akár attól függetlenül szóba kerül, akkor fognak a vármegyék határai és székhelyei véglegesen megállapittatni. Végül a magam részéről semmi kifogásom sincs Nagy Ernő t. képviselőtársam határozati javaslata ellen, mert hiszen egyenesen nekem tesz szívességet akkor, amikor azt kívánja, hogy a leendő uj egyesitett vármegyében egy járással kevesebb legyen. Ez megtakarítási lehetőségeket jelent, ehhez tehát a magam részéről különösen a statisztika megtekintése után szívesen hozzáI járulok, (Helyeslés.) 68*