Nemzetgyűlési napló, 1922. XVI. kötet • 1923. augusztus 09. - 1923. szeptember 12.

Ülésnapok - 1922-181

360 A nemzci g y ülés 181. ülése 1923, deltem meg, mert nem szoktam cikkeket meg­rendelni. Rassay Károly : Aki tudja, mondja meg. (Zaj. Halljuk ! Halljuk !) Rakovszky Iván beiügyminister : A belügy­minister, akinek kötelessége a kivándorlási moz­galmakra felügyelni, ilyen cikkek felett köteles­ségének sérelme nélkül napirendre nem térhet. Ezért igenis én rendeltem el a vizsgálatot, nem a képviselő ur ellen, hanem a Török-Magyar Keres­kedelmi Részvénytársaság ügykezelésére vonat­kozólag. (Helyeslés a jobboldalon.) Lojálisán kijelentem azt is, hogy ez a nyomo­zás megállapította azt, hogy ez a részvénytársaság a hozzá forduló feleknek azt a felvilágosítást adta, hogy pillanatnyilag nem érkezett el az ideje & kivándorlásnak, de annak idején exisztenciájukról gondoskodni fog. így az ügy egész egyszerű köte­lességemből folyó adminisztrációs ténykedés volt és csak azért foglalkozom tovább a kérdéssel, mert a képviselő ur merész kombinációkat fűzött ezen rendőrségi ténykedéshez. A képviselő ur azzal gyanusit meg engem, hogy amidőn ennek a részvénytársaságnak irodájá­ban nyomozást rendeltem el, valami egész más levelezésre vagy egész más kéziratra vadásztam volna, azt akartam volna ily módon lefoglalni. Bocsánatot kérek, nem hiszem, hogy józanul lehes­sen azt elképzelni, hogy ha én a képviselő ur ma­gánlevelezését vagy pláne az ő személyes haszná­latára magánál hordott különböző ügyiratokat akarnám tőle elvenni, akkor én ezt egy részvény­társaság irodájában keressem, amelynek elvégre a képviselő ur az elnöke ugyan, de amely ő vele semmi esetre sem egy és ugyanazon személy, és semmi okom sem lehetett feltételezni, hogy ő a magánlevelezését ennél a részvénytársaságnál őrzi. A nyomozás befejezést nyert, a lefoglalt levelek és irományok vissza fognak adatni jogos tulajdono­suknak, én azonban mindenesetre ilyen súlyos vádat vizsgálat tárgyává tettem. (Helyeslés a jobboldalon.) Eckhardt Tibor : Minden keresztény vállalatot megrágalmaznak ! Rakovszky Iván beiügyminister : A képviselő ur szóba hozta Zákány Gyula amerikai utazását is. Erre vonatkozólag vagyok bátor megjegyezni, hogy Zákány Gyula hozzám egy szép napon eljött azzal, hogy itthon exisztenciája teljesen tönkre­ment, neki Amerikában plébániát kinálnak, ő ezt a plébániát elfoglalhatja és nemcsak saját magá­nak teremt exisztenciát, de hajlandó odakünn lel­kes, hazafias, magyar propagandát is tèljèsiteni. En egy volt nemzetgyűlési képviselővel és katho­likus pappal szemben a kötelező udvariassággal léptem fel. (Helyeslés jóbbfelől.) Minthogy azonban annak idején . . . Ulain Ferenc : Vizsgálat van ellene ! Rakovszky Iván beiügyminister :... az ügyész­ség értesitése szerint ellene eljárás volt folyamat­ban, kénytelen voltam megtagadni az útlevél ki­adását. (Helyeslés.) Hangsúlyozom, hogy az ügyész­ség jelentése szerint ez az eljárás azért folyt, mert évi szeptember hó 4-én, Jceääen. Zákány a belügyministerium egyik tisztviselőjét megrágalmazta. En az illető tisztviselőtől meg­kérdeztem, hogy milyen stádiumban van az ügy. A tisztviselő kereken kijelentette, hogy ő a panaszt visszavonni nem hajlandó. En anélkül, hogy be­folyásoltam volna őt, — a tisztviselők ilyen magán­ügyébe beleavatkozni nem szoktam (Helyeslés jóbbfelől.) — kijelentettem, hogy ilyen körülmé­nyek között útlevelet nem adhatok. Közben az illető tisztviselővel Zákány Gyula kiegyezett, egy nyilatkozatot adott neki, amelynek következtében a tisztviselő visszavonta a panaszt és ezáltal az ügyészség értesitése tárgytalanná válván, az út­levél kiadásának semmiféle akadálya nem volt. Ulain Ferenc : Zákány vádlott-társa volt Esküttnek. Rassay Károly : Megszüntették ellene az el­járást. Ulain Ferenc : Nem szüntették meg ! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Rakovszky Iván beiügyminister : Most hal­lom és a lapokból értesültem róla. . . . Friedrich István : Nekem megirta Zákány, hogyan ment Iá. Rakovszky Iván beiügyminister : ... hogy ellene úgy látszik más eljárás is volt. Erről nem tudtam, erről értesitést nem kaptam. Az ügyész­ség mindössze erről az egy folyamatban levő ügy­ről tett jelentést és a rendőrségen megprioriáltat­ván, — hogy szakkifejezéssel éljek — Zákány múltjában semmiféle ok nem volt és eljárás ellene nem volt, ami az útlevél kiadását megakadályozta volna. Én tehát a hivatalos formák teljes betartá­sával és teljes jóhiszeműséggel jártam el akkor, amikor egy volt nemzetgyűlési képviselőnek, egy római katholikus papnak útlevelet adtam arra, hogy ott az állítólag kilátásba helyezett plébániát elfoglalhassa. Amennyiben én nem vagyok tájé­kozva ma sem az ügyről és amem^iben az Eskütt­üggyel kapcsolatban ő tényleg vád alá lett volna helyezve, ez nem az én mulasztásom, hanem itt csak az ügyészség részéről elkövetett visszaélés foroghat fenn, (Zaj a középen.) hogy én az erre vonatkozó értesitést meg nem kaptam. . Ami pedig azt illeti, hogy Zákány képviselő urat bármiféle egyéb támogatásban részesítettem volna, ez egyáltalán nem áll, . . . Friedrich István : Nem mondtam ! Rakovszky Iván beiügyminister :... vele más kérdésről egyáltalán nem tárgyaltam. Ami magát a mentelmi sérelmet illeti, azért, mert egy részvénytársaság élén egy képviselő áll, nem tekinthetem a mentelmi jog sérelmének azt, ha az illető részvénytársaság ellen a kötelességem­ből folyó eljárást lefolytatom. Nézetem szerint a képviselő ur mentelmi jogát semmi sérelem nem érte. Elnök : Friedrich István képviselő ur kivan szólni ! Friedrich István : Félreértett szavaim helyre­igazítása címén kérek szót. A minister ur tévedésben van. A minister ur megbízottjai tényleg a részvénytársaság helyi-

Next

/
Thumbnails
Contents