Nemzetgyűlési napló, 1922. XVI. kötet • 1923. augusztus 09. - 1923. szeptember 12.

Ülésnapok - 1922-181

A nemzetgyűlés 181. ülése 1923. bogy méltóztassék talán egy rendeletet kiadni, amelyben felszólítja a közalkalmazottakat arra, bogy aki tebeti, akinek módja van rá, akinek az elhelyezkedési lehetőségei más életpályán bizto­sítva vannak, jelentkezzék önként elbocsátásra, s az ilyen tisztviselőket, az ilyen közalkalmazot­takat tényleg bocsássa el a kormány es segítsen nekik minden tekintetben. S itt meg kell emlí­tenem azt is, hogy segítsen nekik a kormány az elhelyezkedésben, segítsen akkor is, ha olyan különleges esetek keletkeznek, mint a B-listások elbocsátásánál is, hogy mikor valaki egy másik világrészbe akart átköltözködni és ott akart el­helyezkedni, sehogy sem kapott a beiügyminis­teriumtól útlevelet. Méltóztassék minden tekin­tetben a hóna alá nyúlni azoknak a közalkal­mazottaknak, akik önként távozni akarnak a tényleges állami szolgálatból. Még arról kell megemlékeznem, hogy vala­hányszor egy ilyen törvényjavaslatot tárgyalunk, gondosan átnézem, hogy a bizottsági jelentés mikép szól. Itt legnagyobb meglepetésemre a bizottsági jelentésben a következőket olvasom (olvassa): »Ugyancsak az 1. §-nál, mint általá­nos kívánalom fogadtatott el, hogy módot kell adnunk elsősorban az önként távozni akaróknak a közszolgálat elhagyására, majd az érdekeltség képviselete részéről felhozott azon szociális gon­dolat is kellő méltatást nyert, hogy ugyanabban a családban férj és feleség, szülő és gyermeke, vagy két testvér együtt és egyszerre ne bocsát­tassák el, valamint a hadirokkant, hadiözvegy és hadiárva csak saját kérelmére bocsátható el.« Mivel én voltam az, aki ezeket a tilalma­kat javasoltam, én egy kicsit elcsodálkoztam ezen a szövegezésen, elcsodálkoztam pedig emiatt a kifejezés miatt : »az érdekeltség kép­viselete részéről felhozott azon szociális gon­dolat«. Bocsánatot kérek, én törvényhozói tény­kedésemben semminemű érdekeltségnek képvise­lete nem vagyok, sem ellenzéki képviselőtársaim közül nem tagja senki egyetlenegy érdekeltség­nek sem, (Ugy van! a baloldalon.) nem is tesz semmiféle képviselet részéről szociális javaslato­kat, hanem saját képviselői jogainál és köteles­ségeinél fogva teszi ezt meg, tehát kívánatosnak tartanám, hogy a jövőben, ha ilyen bizottsági jelentések terjesztetnek a nemzetgyűlés szine elé, akkor ilyen érthetetlen kijelentések ne vétesse­nek fel azokba, hanem minden módosítás ugy állittassék a nagy nyilvánosság elé, amint az megtétetett. Ezek a módosítások minden ellen­vetés nélkül, az egyesitett hármas bizottság határozatával szavaztattak meg, tehát semmi­féle érdekeltségnek semmiféle képviselete nem érvényesülhetett ezen kategóriák érdekében. Elnök : Szólásra ki következik ? Perlaki György jegyző: Mokcsay Zoltán! Mokcsay Zoltán : T. Nemzetgyűlés ! Az 1. § hatodik bekezdésének első mondatában az van mondva, hogy »egy és ugyanabban a csa­ládban a férj és feleség, a szülő és gyermeke, évi szeptember hó 4-én, kedden. 355 vagy két testvér együtt és egyszerre nem be­csátható el«. Ennek a szövegnek szószerinti magyaráza­tából előállhatna helyzet, hogy a férj és feleség, a szülő és gyermeke, vagy két testvér közül az egyik előbb, a másik talán néhány nap, vagy néhány hét múlva, szóval később bo­csáttatnék el a közszolgálatból, tekintve, hogy a törvényjavaslat csak azt köti ki, hogy együtt és egyszerre nem szabad őket elbocsátani. A törvény világos szövegezése érdekében és az esetleges félreértések elkerülése végett szük­ségesnek vélném ezen szakasz következő módo­sítását: »Egy és ugyanabban a családban a férj és feleség, a szülő és gyermeke vagy két testvér, közül ezen törvény alapján csak az egyik bo­csátható el.« Ennélfogva a következő határozati javaslatot terjesztem elő (olvassa) : »A törvény­javaslat 1. §-a hatodik bekezdésének második sorában »vagy két testvér« szavak után »együtt és egyszerre nem« szavak törlendők lennének és ezek helyére a következő szöveg lenne beírandó : »közül ezen törvény alapján csak az egyik.« Barthos Andor : Jelen törvény alapján ! Mokcsay Zoltán : Kérem javaslatom elfoga­dását. Elnök: Ki következik? Perlaki György jegyző : Farkas Tibor ! Farkas Tibor : T. Nemzetgyűlés ! Nem osz­tozom ebben a nézetben, hogy a szociálpoliti­kát, a szociális gondozást a közérdek rovására túlzásba is lehet vinni. Helyesnek tartom a ja­vaslatnak azt az intencióját, hogy a férj és fe­leség, aki normális viszonyok között egy ház­tartásban él, egy háztartás költségeihez járul hozzá keresetével, egyszerre együtt élne bocsát­tassák. Nem tartom azonban helyesnek ezen túlmenően azt mondani, hogy a szülőt és gyer­mekét, aki külön keresetéből külön háztartást tart és normális viszonyok között már nagy­korú, nem lehet együtt elbocsátani. Az sem helyes, hogy különlegesen bíráljunk el két test­vért, akiknek mint állami alkalmazottaknak rendesen közelebbi szociális viszonyuk egymás­hoz nincsen, hiszen mindegyik külön háztartást vezet. Nem tudom megérteni, micsoda ráció alapján vegyük ezt be a törvénybe. Epen ezért javaslom, hogy a szövegből ezen szavak: »a szülő és gyermeke vagy két testvér« töröltes­senek. Bátor vagyok továbbá indítványozni, hogy a második mondat töröltessék. En a közérdek és a közszolgálat szemszögéből nem tudom be­látni, miért részesítsük különös előnyben azt, aki háborút viselt, aki hadirokkant, hadiözvegy vagy hadiárva. Menjünk egyenként végig eze­ken a kategóriákon. A hadirokkantnak rokkantsága egyes ese­tekben olyan százalékos, hogy ez más pályán való elhelyezkedését egyáltalán nem befolyásolja. Azonkívül mint hadirokkant, legalább a. terve­zet szerint, olyan elbánásban fog részesülni, 53*

Next

/
Thumbnails
Contents