Nemzetgyűlési napló, 1922. XVI. kötet • 1923. augusztus 09. - 1923. szeptember 12.
Ülésnapok - 1922-181
A nemzetgyűlés 181. ülése 1923. ségesnek tartom, ha az állami szolgálat érdekeit emelik ki mint döntő vezérszempontot, különösen azokkal a felvilágosításokkal, amelyeket az igen t. helyettes ministerelnök ur fűzött az idevonatkozó szöveghez. Ezért indítványozom e szavaknak a javaslatból való kihagyását. Ha szabad tovább folytatnom, a következő pontban ... (Felkiáltások oalfélől: Nem szabad!) Akkor csak ennek kihagyását kérem. Elnök : A képviselő ur Írásban nem adott be indítványt. Strausz István : De megvan írásban is ! Elnök : Ehhez vagy a másik bekezdéshez ? Strausz István: Mind a kettőhöz! Elnök : Nem tudom, az ötödiket méltóztatik-e gondolni? Strausz István : A negyedik és ötödik pontot. Elnök : A negyedik pontot már letárgyaltuk s e pillanatban az ötödiket tárgyaljuk. Strausz István : Akkor ahhoz és a következő hatodik ponthoz adom be módosításomat. Elnök : Kivan még valaki szólani ? (Nem !) Ha senki sem kivan szólani, a vitát berekesztem. A ministerelnök ur helyettese kíván nyilatkozni. Vass József munkaügyi és népjóléti minister, helyettes ministerelnök: T. Nemzetgyűlés! Méltóztassanak megengedni, hogy az elhangzott felszólalásokra, illetőleg az azokban felvetett gondolatokra a magam tiszteletteljes megjegyzését megtehessem. (Halljuk! Halljuk!) Kiss Menyhért t. képviselőtársam a taxáció gondolatát vetette fel. Nagyon érdekes, hogy előtte, talán legelső felszólalásában, Szilágyi igen t. képviselő ur is érintette, de szinte csak az ujja hegyével, ezt a kérdést és rögtön el is ejtette, nyilvánvalóan azért, mert nagyon jól tudja, hogy a taxációt ennél a kérdésnél oly pontosan és kimerítően, hogy az teljesen fedni tudná azokat a szempontokat, amelyeknek kedveért a taxació tényleg felállíttatik, felállítani nem lehet. Nincs az az emberi elme, amely az eleven életnek minden egyes változatát és minden egyes érzékenységét előre taxatíve felsorolható pontokba tudná foglalni. Méltóztassék szem előtt tartani, hogy itt eleven életről és eleven emberekről, emberek sorsáról van szó. Ezek az emberek bele vannak idegződve egyrészt az élet különböző viszonylataiba, másrészt bele vannak kötve az állami szolgálatba, különböző gyökérszálakkal. Már most teljesen lehetetlennek tartom azt, hogy legyen olyan átfogó emberi elme, amely ezt a lüktető, eleven emberi életet, a különböző gyökérszálakat, relációkat, kapcsolódásokat, mind ugy tudná felsorolni és felölelni, hogy amikor f a taxáció valamely pontja alá besorozom az eleven egyedet, az embert, a családja egész sorsával együtt, ott ne történhessék semmiféle baj. Ennek következtében a hogyan Szilágyi t. képviselőtársam elejtette mindjárt az első pillanatban a taxáció gondolatát épugy kérem évi szeptember hó 4-én, kedden,. 351 Kiss Menyhért képviselő urat is, méltóztassék a taxációt elejteni, különösen azzal az indokolással is, hogy az ő taxációja épen azoknak az érdekeknek ártana, amelynek védelmére azt beilleszteni kívánja. Hiszen az a taxáció, amit ő indítvány alakjában beterjesztett, nem kimerítő, ennek következtében semmi más, mint akadály, amelyen esetleg el fog botlani a minister jóakarata, és nem fog segíteni tudni épen azon az emberen, aki az ő általa taxatíve felsorolt pontok valamelyike alá tartozik, de aki életviszonylata következtében méltánylást érdemelne. Kérem tehát méltóztassék ezt a gondolatot és javaslatot elejteni. Farkas igen t. képviselőtársam a menekült tisztviselők kérdését volt szives felemlíteni ós, ha jól emlékszem, azt méltóztatott mondani, hogy valami külön státusban vannak a menekült tisztviselők. Farkas Tibor : Ezen szöveg szerint ! Vass József munkaügyi és népjóléti minister, helyettes ministerelnök : Ez nyilvánvalóan tévedés lehet, mert a szövegben ezt nem látom. A szövegben ez van (olvassa) : »egyes igazgatási ágazatok keretén belül.« Ez nem státust jelent, hanem mondjuk, belügyi igazgatást, közegészségügyi közigazgatást stb. Tehát (olvassa) : »Az egyes közigazgatási ágazatok keretén belül, az elszakított területekről átjött tisztviselőket és egyéb alkalmazottakat csak oly arányban szabad a szolgálatból elbocsátani, mint a többi tisztviselőt vagy egyéb alkalmazottat.« Itt tehát külön státus nincs. A menekült tisztviselők nem alkotnak külön státust. Ellenben, amint méltóztatnak látni, a kormánynak ezzel a mondattal kezdettől fogva az volt a terve, hogy a menekült tisztviselőket ne részesítse különleges elbánásban és a minister- ' elnök ur, sőt már a megelőző kormányok ministerelnökei is hangsúlyozták itt a nemzetgyűlésen, hogy a kormány sem in bonum, sem in malum nem tür megkülönböztetést a menekültek dolgában. A menekült tisztviselők tehát sem előnyben nem részesülhetnek, sem hátrányt nem szenvedhetnek a többi tisztviselőkkel szemben. Azt hiszem, ez a legigazságosabb alap és eljárás. (Ugy van ! jobb felöl.) Cserti t. képviselőtársam azt a gondolatot vetette fel és, ha nem tévedek, erre vonatkozólag indítványt is volt szives beterjeszteni, hogy a vagyonos tisztviselők elbocsátására egészen külön szöveg szurassék be a javaslatba. Cserti József : Nem, csak egy szó, hogy : tekintetbe vétessék a vagyoni viszony. Vass József munkaügyi és népjóléti minister, helyettes ministerelnök: Bátor vagyok felhívni t. képviselőtársam szives figyelmét arra, hogy az a kifejezés, ami a szövegben benne van, az elhelyezkedés lehetősége, tulajdonképen csak általánosabb kifejezés, de magában foglalja az elbírálás alá kerülő tisztviselőnek vagyoni viszonyait is.
