Nemzetgyűlési napló, 1922. XVI. kötet • 1923. augusztus 09. - 1923. szeptember 12.
Ülésnapok - 1922-181
346 A nemzetgyűlés 181. ülése 1923. évi szeptember hó 4-én, kedden. mint mondjuk népegészségügyi minister nem vagyok annyira tájékozva, hogy az állami kórházakban végre lehet-e hajtani egy ilyen 20%-os redukciót. (Felkiáltások a baloldalon : Nem lehet !) Ott van egy igazgató-főorvos, van egy helyettese — t. i. egy 200 ágyas kórháznál — 2 adjunktusa, esetleg 2 alkalmazott orvos és néhány ápoló, aszerint, ahogy az ágyak száma megköveteli. Már most tiszselettel kérdem, nem volt e szükséges először tájékozódnom az iránt, hogy vájjon egyáltalában lehet-e beszélni ilyen intézménynél, vagy a hasonló természetű intézmények egész sorozatánál akár 20%-os, akár kisebb vagy nagyobb százalékos létszámcsökkentésről ? Nekem tehát először a visszajelentéseket kellett megkapnom az illető főnököktől, vájjon lehet-e a létszámot egyáltalában apasztani. A második kérdés volt azután az, hogy ezen szolgálati érdeknek, valamint a másik két szempontnak is a figyelembevételével, ha lehet — és bizonyos mértékben lehet — tényleg csökkenteni a létszámot, vájjon kik azok, akik belekerülhetnének ebbe a mondjuk B-listába ? Itt jutottam el ahhoz a fogalomhoz, melyről előbb azt Emiltettem, hogy túlságosan félreérthető és sokkal tágabb, mint ahogy az első pillanatra látszik. T. i. például az én vezetésem alatt álló ministeriumban a szolgálat érdeke azt jelenti, hogy figyelmes vizsgálódás utján megállapítottuk azt a tényt, hogy felduzzadás, tehát aránytalanság, ennek következtében az apasztásra igényes sűrűsödés mutatkozik a felső és a legalsó ágazatokban. A szolgáknál, egyéb altiszteknél és nem tudom hogyan hivják mindezeket a kategóriákat mutatkozik felduzzadás és ugyancsak aránytalan felduzzadás van a magasrangu tisztviselőknél. Már most mit jelent ez a szó »a közszolgálat érdeke ?« Nem annyit jelent, hogy közszolgálati érdekből mondjuk X. Y.-t el kell bocsátani, hanem annyit jelent, hogy az én államtitkáraimat utasitottam, hogy azokon a vonalzatokon, azokban az ágazatokban, ahol ez a túlságos aránytalan felduzzadás mutatkozik, ennek 20% erejéig va>ó apasztása iránt tegyenek előterjesztést. Méltóztatnak tehát látni, hogy a közszolgálat érdeke nálunk elsősorban annyit jelent, hogy ezek az eleven organizmusok, mint pl. egy ministerium a maga szuffixumaival, melyek künn vannak az ország különböző részein, arányosak legyenek, hogy a fizetési osztályok között arányosság legyen. Sőt ha titkot méltóztatnak tőlem kivánni, szívesen elárulom azt is. hogy már megtettem előterjesztésemet a ministertanácsnak, hogy a B-lista végrehajtása alkalmával az egész népjóléti ministerium státusát az arányosság, az egyöntetűség szempontjából reorganizálni kívánóm (Helyeslés.) ugy, hogy én rendelkezésre fogom bocsátani bizonyos ágazatoknál, vonalzatoknál feleslegesnek látszó állásokat és feltétlenül fog kelleni majd azokon a vonalzatokon, ahol a szukreszcenciának apadása mutatkozik, a létszámot valamikép arányosítani. Ez a közszolgálat érdeke és nem az, — ismétlem — hogy X.-et azért, mert nem tetszik akár az orra, akár a magatartása a hivatal főnökének, vagy akár a ministernek, el kell bocsátani a közszolgálatból. Én tehát feltétlenül tiltakozom a nagy nyilvánosság számára az ellen a feltevés ellen, melyet igen helyesen kifogásolni méltóztatott igen t. képviselőtársamnak, hogy a B-lista ezen végrehajtása alkalmával a közszolgálatból kikerülő hivatalnokok, tisztviselők megbélyegzőjeggyel menjenek el az állam szolgálatából. (Igaz! Úgy van !) A közszolgálat érdeke tulaj donképen annyit jelent, hogy egy sajnosán megcsökkent állam organizmusának vérkeringése adminisztratív igazítására, egy más, kisebb organizmusra van szükség. Ha már most az organizmusból kénytelen vagyok leszekercézni bizonyos mennyiséget, gondoskodnom kell arról, hogy az igy megsebesített és vérző organizmus el ne sorvadjon épen ezen súlyos operáció következtében. A sebet ugy kell ejtenem — ha már kell ejtenem kényszerűségből, •— hogy maga az organizmus el ne pusztuljon. Dénes István : Három éven keresztül vétettek ellene ! Vass József munkaügyi és népjóléti minister : Hogy vájjon ezt a gondolatot, amelyről becsületesen, igazán, lelksm becsületessége szerint vagyok bátor mondani, hogy ez a kormány akarata és szándéka, minden egyes konkrét esetben végre tudjuk-e ugy hajtani, hogy az abszolút igazságot és objektivitást elérjük vele, erre nem merek garanciát vállalni. Én minden egyes embernek sorsát — ezt Ígérhetem — magam fogom mérlegre tenni, és még sem merem azt mondani, hogy nem fogok hibát elkövetni. Minden embert nem ismerek, különösen azokat, akik tőlem távol végzik működésüket. Nem ismerhetem őket, tehát rá vagyok hagyatva a • különböző hivatalfőnökök információjára. Ez az információ majd keresztülmegy különböző retortákon, ugy hogy elkerül az államtitkárok elé, akiknek súlyos feladatuk lesz, hogy minden egyes embernek, aki a listára került, az érdekeit megvédelmezzék. Egyet azonban legyen szabad mégis hangsúlyoznom. Ha már valaki hanyag tisztviselő, de nem olyan mértékben, hogy fegyelmi utón lehetne őt kikezdeni és az állásából eltávolítani, — hiszen Szilágyi igen t. képviselőtársam bölcsen méltóztatik tudni, hogy egy tisztviselőnek hanyagság, vagy kevésbé értékes mivolta miatt való eltávolítása rendkívül nagy nehézségekbe ütközik, mert ha a tisztviselőknek nincs is meg az egész vonalon a pragmatikájuk, de mindenesetre körül vannak bástyázva olyan ; regulákkal, amelyek előtt a ministernek is haptákba kell állnia — mondom, ha már most van olyan tisztviselő, aki nem felel meg annak a feladatnak, amelyet el kell végeznie, nem hiszem, hogy igen t. képviselőtársam azt kívánná, hogy ezt a tisztviselőt csak azért ne lehessen elbocsátani, mert rossz tisztviselő. (Ugy van!)
