Nemzetgyűlési napló, 1922. XVI. kötet • 1923. augusztus 09. - 1923. szeptember 12.
Ülésnapok - 1922-180
326 r A nemzetgyűlés 180. ülése 1923. évi augusztus hó 31-én, pénteken. tétlen fog maradni, akárhol fekszik a megyei székhely ; azok a gazdasági szálak és kapcsolatod amelyek ma fenn állanak, ugyanúgy fenn fognak állani továbbra is, mint régen. Hogy egy példával álljak elő : annak a Komárom városi iparosnak vagy kereskedőnek egyáltalában nem kell attól félnie, hogy vevőközönsége majd Esztergomba fog járni, mert a gazdasági élet soha, de soha nem követte a megyei életet. Hiszen hány olyan megyei székhelyünk van, amely mindazáltal, hogy régi megyei székhely, gazdaságilag, iparilag lassan-lassan elsorvadt, tönkre ment, amikor viszont ugyanabban a vármegyében más város vagy község fejlődött és gazdagodott. A gazdasági élet nem azt kérdezi, hogy hol az alispáni hivatal, hanem azt, hogy a legolcsóbb, legegyszerűbb, legjutányosabb közlekedés hol áll rendelkezésére, hol találja meg a közönségét, a piacát ós sohasem szokott a hivatalok után menni. Rothenstein Mór : Nem egészen igy van ! Rakovszky Iván belügyminister : T. Nemzetgyűlés! Ezeket akartam általában elmondani a megyei kérdésről. Csak röviden akarok még kitérni Szijj Bálint t. képviselőtársamnak arra a kimutatására, hogy mennyi idő alatt lehet ma Komárom vármegye területéről Esztergomba eljutni. {Az elnöki széket Scitovszky Béla foglalja el.) Amint a t. képviselő ur összeállította a dolgot — kezemben van teljesen részletesen az összeállítása — igaz, hogy ma lehet ugy utazni, hogy valaki — hogy az ő példájával éljek — Dadról 18 órát utazik Esztergomba, de vannak egyrészt jobb csatlakozások is, másrészt pedig a kereskedelemügyi minister úrral megvan a megállapodásunk arra nézve, hogy a közlekedés rendje meg fog változni ezen a területen, és pedig oly formán, hogy Kisbérről Komáromon keresztül egy közvetlen vonatpár fog beállittatni Esztergomba, viszont Kisbérről Bánhidán és Almásfüzitőn keresztül közvetlen kocsipár közlekedik majd Esztergomba. Kiszámitva a tényleges menetidőt ós leszámítva Szijj Bálint képviselő ur kimutatásából a várakozási időt, a 18 órában kimutatott menetidő helyett 3 óra 28 perc lesz az utazási idő, vagyis célszerű menetrend összeállítása mellett a 18 órából 3 és fél óra lesz, és igy a hosszadalmasan előadott aggály, amely a mostani összeköttetés fentartása esetén a vármegyei székhellyel való közlekedésre vonatkozott, egyszerre tárgytalanná válik, hiszen a vármegye területén a leghosszabb vasúti összeköttetés távolsága 88 kilométer, ugy, hogy igazán nincsen ok arra, hogy az államvasutak vezetősége valami nagy leleményességgel állítson össze uj menetrendet a nehézségek eliminálására. Most még röviden át akarok térni az elbocsátandó vármegyei tisztviselők kiválasztásának módjára. Sokat törtem a fejem a megoldás mikéntjén és nekem is eszembe jutott az a megoldás, amelyet Hegymegi-Kiss Pál t. képviselő ur ajánlott, hogy nevezetesen jelenleg a vármegye törvényhatósági bizottsága lévén a szervező hatóság, ez válassza ki az elbocsátandó tisztviselőket is. Csakhogy a praxisban ez lehetetlen, mert az a törvényhatósági bizottság, amely rendesen igen nehéz és kritikus szavazásokat él át, midőn megválasztja az alkalmazandó tisztviselő személyét, a legkínosabb helyzetbe jutna, ha vitát kellene folytatnia arról, hogy ki legyen az a tisztviselő, aki állását elveszti. (Zaj half elöl.) Teljes lehetetlenségnek tartom, hogy ezzel a kérdéssel a plénumban foglalkozni lehessen, Ezért kerestem ki azt a megoldást, hogy a plénum válasszon egy bizottságot, amely a nyilvánosság elé nem tartozó dolgokat is bizalmasan letárgyalván, javaslatot tegyen arra vonatkozólag, hogy melyik tisztviselő bocsáttassák el. Szilágyi Lajos : Az ellenzék kizárásával ! Rakovszky Iván belügyminister : Azt mondja a t. képviselő ur, hogy a főispán elfogult lesz, az ő akarata lesz ügydöntő és nagy baj származik abból, ha az alispán szembekerül a közigazgatási bizottsággal. Nem erről van szó. En lelkiismeretes ember vagyok és becsületesen szeretném az elbocsátás kérdését megoldani, módot akarok adni arra, hogy a kérdés megérjen és érett formában, az érvek és ellenérvek teljes kifejtése után kapjam meg hü képét a helyzetnek. Ha a törvényhatósági bizottság kiküldöttei indokolt jelentést tesznek, *ebből már kap az ember képet. Ha az alispán, mint hivatalfőnök és mint az illető tisztviselő tevékenységének közvetlen ismerője tesz jelentést, látni fogom szakszerű szempontból, hogy miről van szó. Végül, ha a főispán, aki végre is nem köthet ki a vármegye közönségével, tesz javaslatot a helyi szempontok összegezésével és a helyi érdekeltségek megnyilvánulásának összevetése alapján : ez a három különböző, esetkg egymással ellentétes javaslat alkalmas lesz arra, hogy, tekintetbevéve a főispán, az alispán és a megye által kiküldött bizottság kvalitásait, érett képet szerezzünk a helyzetről, amelynek latbavetésével, teljes lelkiismeretességgel és tisztán a közigazgatás érdekeinek figyelembevételével lehtt majd dönteni az elbocsátandó tisztviselők kiválasztásáról, (ügy van! Ugy van! a jobboldalon.) Még csak igen röviden szeretnék válaszolni Östör József t. képviselőtársamnak az árvaszéki ügymenetről előadott fejtegetésére. Belátom, hogy felesleges, hogy a javastat szövegében az árvaszéki ülnökök egyéni felelőssége külön kiemeltessék, mert hiszen ez a törvényben benne van. Csak azért gondoltam erre, mert be kell látni, hogy a törvény emez intézkedése időközben némileg feledésbe ment ós talán nem lett volna helytelen erre a felelősségre ujabb törvényben
