Nemzetgyűlési napló, 1922. XVI. kötet • 1923. augusztus 09. - 1923. szeptember 12.

Ülésnapok - 1922-180

A nemzetgyűlés 180. ülése 1923. évi augusztus hó 31-én, pénteken. 32? rámutatni. Az ő érvei azonban meggyőztek, és belátom, hogy ezek a kérdések, amelyek rész­letekig menően lennének szabályozva, nem valók a javaslatba és hajlandó vagyok elfogadni azt az inditványt, hogy a 13. § három bekezdése elhagyassék, hozzá kell azonban tennem, hogy csak azon feltétel alatt, ha a t. képviselő ur további módosítása is elfogadtatik, vagyis nekem módom lesz arra, hogy uj árvaszéki végrehaj­tási utasitás kidolgozásával és kibocsátával eze­ket a részletkérdéseket megfelelően megoldjam. Ennek a végrehajtási utasitásnak lesz feladata az is, hogy megakadályozza azt, hogy az árva­széki ülnökök a felelősség alól való szabadulás érdekében áttolják az ügyészre az akták elinté­zését. A végrehajtási utasitás fog gondoskodni róla, hogy mily esetekben és milyen módon kö­teles az árvaszéki ülnök az ügyész véleményét meghallgatni, még pedig olyanformán, hogy fe­lesleges ügyészi vélemények ki ne kéressenek. Teljesen osztom és vallom Östör József t. képviselőtársam nézetét, hogy amikor a gyám­ügyi törvény az ügyész szerepét a gyámhatósági eljárásban megállapította, az árvaszéki ülnökök­től nem követelte meg a magasabb kvalifikációt, rendesen államtudományi államvizsgát tett, sőt a régi jog alapján még ilyen kvalifikációval sem rendelkező tisztviselők voltak árvaszéki ülnökök ; ma azonban, amidőn magasabb kvalifikációval biró urak intézik a kérdéseket, teljesen felesle­ges, hogy az ügyészeknek ezekre befolyást biz­tosítsunk. A t. képviselő ur által benyújtott javaslatok elfogadásával a legrövidebb idő alatt helyes mederbe fogjuk terelni a kérdést és meg fogjuk oldani az árvaszéki eljárás ügyét ugy, hogy az eddig felmerült, nagyon gyakran jogos panaszok a jövőben elő ne forduljanak. (Elénk helyeslés.) Ezeket kívántam elmondani. Még egyszer hangsúlyozom, hogy fájdalmas, nehéz műtétet végzünk ezzel a javaslattal. Ismételten kérem, méltóztassék érezni és tudni, hogy mindazon­által, hogy rosszul esik benyújtani s rosszul esik elfogadni ezt a javaslatot, kötelességünk volt benyújtani és kötelessége ennek a generá­ciónak azt elfogadni, mert az ország jövendőjét és a következő generációk javát van hivatva szolgálni. (Helyeslés és taps a jobboldalon.) Elnök: Minthogy az előadó ur szólni nem kivan, a zárszó jogán Szilágyi Lajos képviselő urat illeti a szó. (Felkiáltások jobb felől: Nem kivan !) Szilágyi Lajos: T. Nemzetgyűlés! Először a házszabályokhoz kívánok szólani, mert néze­tem szerint a tanácskozást nem lehet tovább folytatni, azon egyszerű okból, mivel a pénz­ügyminister ur, aki ezt a javaslatot beterjesz­tette és pénzügyi okokkal indokolta, egyáltalán nem nyilatkozott a vitában elhangzott észrevé­telekre vonatkozólag, ezenkívül pedig nem nyi­latkozott a kormány egyetlen tagja sem a be­nyújtott határozati javaslatokról. Ily körűimé- i nyék között hiába szólanék a zárszó jogán, hiszen határozati javaslatom egyáltalában szóba sem került, a pénzügyminister ur nem jelent meg, a helyettese sincs jelen, senki nem nyilat­kozott. Itt 200.000 közalkalmazott fizetéséről, még pedig holnapi, szeptember 1-iki fizetéséről van szó és erről egyetlenegy nyilatkozat nem hangzott el. Ily körülmények között a kérdés­hez nem tudok beszélni, csak a házszabályok­hoz szólok hozzá ós tisztelettel kérem, hogy a tanácskozást függesszük fel addig, amíg a t. kormány a parlamentarizmus útjára rátér... Rassay Károly: Akkor sokáig kellene fel­függeszteni ! (Derültség.) Szilágyi Lajos: ...és lehetővé teszi azt, hogy a tanácskozást tovább folytassuk, illetve hogy olyan határozatot hozzunk, mely legjobb meggyőződésünknek megfelel. Elnök : A belügyminister ur kivan szólni. Rakovszky Iván belügyminister: T. Nemzet­gyűlés ! Végtelenül sajnálom és a kormány is nagyon sajnálja, hogy a pénzügyminister ur nem volt abban a helyzetben, hogy reflektáljon a vita folyamán elhangzott és őt érdeklő felszóla­lásokra. A pénzügyminister ur súlyos beteg lé­vén, ezért senkinek szemrehányás nem tehető. (ügy van! a jobboldalon.) Ami a kérdés érdemét illeti, én nem isme­rek a házszabályokban semmiféle olyan intéz­kedést, hogy ne lehessen határozni addig, amíg az egyes felszólalások mindegyikére válasz nem adatik. (Ugy van! Ugy van! jobbfelől.) Bizto­sítom a t. képviselő urat, hogy a pénzügyminis­ter ur, akit mindenesetre érdekelnek annyira a képviselő ur által felvetett kérdések, mint a kép­viselő urat, — pedig a képviselő ur igazán me­legen érdeklődik irántuk — meg fogja ragadni az első alkalmat, hogy megadja a választ. En­nek bevárásáig a Háznak természetesen hatá­roznia kell a házszabályok értelmében. A pénz­ügyminister ur törvény adta azon jogánál fogva, hogy bármikor felszólalhat, annak idején meg fogja adni válaszát és azt hiszem, a házszabá­lyokban semmi akadálya sem lesz annak, hogy a képviselő ur azután esetleg vagy a részletes vita folyamán, vagy a Ház külön engedélyével a pénzügyminister ur válaszára reflektálhasson. (Helyeslés a jobbóldalon.) Elnök: Hegymegi-Kiss Pál képviselő ur a házszabályokhoz kivan szólni. Hegymegi-Kiss Pál : T. Nemzetgyűlés ! Ha a házszabályokban nincs is lefektetve, a parla­menti szokásokkal mégis csak ellenkezik az, hogy egy minister ur, aki tulajdonképen be­nyújtotta a javaslatot — mert hiszen itt a pénzügyminister ur javaslatáról van szó — ... (Zaj a jobboldalon.) Halász Móric: A házszabályok szerint be­tegnek sem szabad lenni? Hegymegi-Kiss Pál : ... a javaslat ellen fel­hozott érveket a kormány szempontjából itt

Next

/
Thumbnails
Contents