Nemzetgyűlési napló, 1922. XVI. kötet • 1923. augusztus 09. - 1923. szeptember 12.
Ülésnapok - 1922-180
A nemzetgyűlés 180. ülése 1923. évi augusztus hó 31-én, pénteken. 32? rámutatni. Az ő érvei azonban meggyőztek, és belátom, hogy ezek a kérdések, amelyek részletekig menően lennének szabályozva, nem valók a javaslatba és hajlandó vagyok elfogadni azt az inditványt, hogy a 13. § három bekezdése elhagyassék, hozzá kell azonban tennem, hogy csak azon feltétel alatt, ha a t. képviselő ur további módosítása is elfogadtatik, vagyis nekem módom lesz arra, hogy uj árvaszéki végrehajtási utasitás kidolgozásával és kibocsátával ezeket a részletkérdéseket megfelelően megoldjam. Ennek a végrehajtási utasitásnak lesz feladata az is, hogy megakadályozza azt, hogy az árvaszéki ülnökök a felelősség alól való szabadulás érdekében áttolják az ügyészre az akták elintézését. A végrehajtási utasitás fog gondoskodni róla, hogy mily esetekben és milyen módon köteles az árvaszéki ülnök az ügyész véleményét meghallgatni, még pedig olyanformán, hogy felesleges ügyészi vélemények ki ne kéressenek. Teljesen osztom és vallom Östör József t. képviselőtársam nézetét, hogy amikor a gyámügyi törvény az ügyész szerepét a gyámhatósági eljárásban megállapította, az árvaszéki ülnököktől nem követelte meg a magasabb kvalifikációt, rendesen államtudományi államvizsgát tett, sőt a régi jog alapján még ilyen kvalifikációval sem rendelkező tisztviselők voltak árvaszéki ülnökök ; ma azonban, amidőn magasabb kvalifikációval biró urak intézik a kérdéseket, teljesen felesleges, hogy az ügyészeknek ezekre befolyást biztosítsunk. A t. képviselő ur által benyújtott javaslatok elfogadásával a legrövidebb idő alatt helyes mederbe fogjuk terelni a kérdést és meg fogjuk oldani az árvaszéki eljárás ügyét ugy, hogy az eddig felmerült, nagyon gyakran jogos panaszok a jövőben elő ne forduljanak. (Elénk helyeslés.) Ezeket kívántam elmondani. Még egyszer hangsúlyozom, hogy fájdalmas, nehéz műtétet végzünk ezzel a javaslattal. Ismételten kérem, méltóztassék érezni és tudni, hogy mindazonáltal, hogy rosszul esik benyújtani s rosszul esik elfogadni ezt a javaslatot, kötelességünk volt benyújtani és kötelessége ennek a generációnak azt elfogadni, mert az ország jövendőjét és a következő generációk javát van hivatva szolgálni. (Helyeslés és taps a jobboldalon.) Elnök: Minthogy az előadó ur szólni nem kivan, a zárszó jogán Szilágyi Lajos képviselő urat illeti a szó. (Felkiáltások jobb felől: Nem kivan !) Szilágyi Lajos: T. Nemzetgyűlés! Először a házszabályokhoz kívánok szólani, mert nézetem szerint a tanácskozást nem lehet tovább folytatni, azon egyszerű okból, mivel a pénzügyminister ur, aki ezt a javaslatot beterjesztette és pénzügyi okokkal indokolta, egyáltalán nem nyilatkozott a vitában elhangzott észrevételekre vonatkozólag, ezenkívül pedig nem nyilatkozott a kormány egyetlen tagja sem a benyújtott határozati javaslatokról. Ily körűimé- i nyék között hiába szólanék a zárszó jogán, hiszen határozati javaslatom egyáltalában szóba sem került, a pénzügyminister ur nem jelent meg, a helyettese sincs jelen, senki nem nyilatkozott. Itt 200.000 közalkalmazott fizetéséről, még pedig holnapi, szeptember 1-iki fizetéséről van szó és erről egyetlenegy nyilatkozat nem hangzott el. Ily körülmények között a kérdéshez nem tudok beszélni, csak a házszabályokhoz szólok hozzá ós tisztelettel kérem, hogy a tanácskozást függesszük fel addig, amíg a t. kormány a parlamentarizmus útjára rátér... Rassay Károly: Akkor sokáig kellene felfüggeszteni ! (Derültség.) Szilágyi Lajos: ...és lehetővé teszi azt, hogy a tanácskozást tovább folytassuk, illetve hogy olyan határozatot hozzunk, mely legjobb meggyőződésünknek megfelel. Elnök : A belügyminister ur kivan szólni. Rakovszky Iván belügyminister: T. Nemzetgyűlés ! Végtelenül sajnálom és a kormány is nagyon sajnálja, hogy a pénzügyminister ur nem volt abban a helyzetben, hogy reflektáljon a vita folyamán elhangzott és őt érdeklő felszólalásokra. A pénzügyminister ur súlyos beteg lévén, ezért senkinek szemrehányás nem tehető. (ügy van! a jobboldalon.) Ami a kérdés érdemét illeti, én nem ismerek a házszabályokban semmiféle olyan intézkedést, hogy ne lehessen határozni addig, amíg az egyes felszólalások mindegyikére válasz nem adatik. (Ugy van! Ugy van! jobbfelől.) Biztosítom a t. képviselő urat, hogy a pénzügyminister ur, akit mindenesetre érdekelnek annyira a képviselő ur által felvetett kérdések, mint a képviselő urat, — pedig a képviselő ur igazán melegen érdeklődik irántuk — meg fogja ragadni az első alkalmat, hogy megadja a választ. Ennek bevárásáig a Háznak természetesen határoznia kell a házszabályok értelmében. A pénzügyminister ur törvény adta azon jogánál fogva, hogy bármikor felszólalhat, annak idején meg fogja adni válaszát és azt hiszem, a házszabályokban semmi akadálya sem lesz annak, hogy a képviselő ur azután esetleg vagy a részletes vita folyamán, vagy a Ház külön engedélyével a pénzügyminister ur válaszára reflektálhasson. (Helyeslés a jobbóldalon.) Elnök: Hegymegi-Kiss Pál képviselő ur a házszabályokhoz kivan szólni. Hegymegi-Kiss Pál : T. Nemzetgyűlés ! Ha a házszabályokban nincs is lefektetve, a parlamenti szokásokkal mégis csak ellenkezik az, hogy egy minister ur, aki tulajdonképen benyújtotta a javaslatot — mert hiszen itt a pénzügyminister ur javaslatáról van szó — ... (Zaj a jobboldalon.) Halász Móric: A házszabályok szerint betegnek sem szabad lenni? Hegymegi-Kiss Pál : ... a javaslat ellen felhozott érveket a kormány szempontjából itt
