Nemzetgyűlési napló, 1922. XVI. kötet • 1923. augusztus 09. - 1923. szeptember 12.
Ülésnapok - 1922-178
A nemzetgyűlés 178. ülése 1923. évi augusztus hó 29-én, szerdán. 265: bérviszonyára vonatkozik, kimondván ugyanis a 7. §, hogy »a jelen törvényben szabályozott eljárás alá az 1907 : XLV. te. 6. §-ában megjelölt hatóságok hatáskörébe tartozik azoknak a követeléseknek elbírálása is, amelyek az 1898. évi II. te-ben meghatározott alakszerűségek megtartásával a hónapokkal előre kötött munkásszerződésből folyólag a készpénzbérnek arányos módosítása iránt azon az alapon támasztanak, hogy a szerződéskötéstől a munka teljesítéséig eltelt idő alatt a pénz értéke lényegesen r megváltozott.« Én ezekben az ügyekben eljárást tettem folyamatba, a közigazgatás határozata azonban elutasító volt azzal, hogy ezekben a kérdésekben nem tudnak • intézkedni, mert a törvény végrehajtási rendelete még nem adatott ki. Igaz ugyan, hogy ezt .a határozatot a panaszosnak jogában áll megfellebbezni és jogában áll harmadfokon a földmivelésügyi ministerhez felvinni, és tudom is, — és ez nagyon megnyugtató reám nézve, és azt hiszem, mindanynyiunkra nézve — hogy a földmivelésügyi minister ur minden egyes ilyen esetben, amely hozzákerül, igen körültekintően és a munkás munkájának s az ottani viszonyoknak megfelelően megállapítja a munkabért. Ez azonban már harmadfokon történik, aniig esetleg hónapok telnek el. Épen ezért nagyon kívánatos, hogy ennek a törvénynek végrehajtása iránt mielőbb kiadassák a rendelet azért, hogy már az első fokon tisztázódjék némileg a helyzet; bár nagyon valószínű, hogy a legtöbb munkaadó nem fog megnyugodni abban a magas munkabérben, amelyet ez a bizottság esetleg megállapít, de mégis tisztázódni fog ezáltal a helyzet. Épen ezért tekintettel arra, hogy ma, amikor igen könnyűszerrel és munka nélkül ezreket, milliókat és milliárdokat lehet szerezni, fajunknak százezrei, akik a legnagyobb munkát végzik, a korona romlása következtében kárt szenvednek, kénytelen vagyok a mólyen t. földmivelésügyi minister úrhoz a következő interpellációt intézni (olvassa) : »Hajlandó-e a földmivelésügyi minister ur az 1923. évi XXV. te. végrehajtására a rendeletet sürgősen kiadni?« Einök : À földmivelésügyi minister ur kivan nyilatkozni. (Halljuk! Halljuk/) Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : T. Nemzetgyűlés ! ' A szóbanforgó törvény végrehajtási utasításának kiadására nézve gátló körülmény volt az is, hogy több ministeriumnak hatáskörébe tartozik a megállapítása; pl. a pénzügyminister hatáskörébe tartozik az elnök és az ülnökök munkadíjának megállapítása. A törvény ugyanis abban teszi a legnagyobb különbséget a régebbi és az uj eljárás között, hogy a közigazgatási hatóságok mellé, amelyek ezekben a peres ügyekben Ítéletet hoznak, ülnököket állit be a munkaadókból és munkásokból vegyesen, egyforma arányban. NAPLÓ XVI. Ez ülnökök és az elnökök napidíjainak megállapítása a pénzügyminister hez tartozik, az ügynek egy része a belügyministeriumhoz, más része az igazságyügyministeriumhoz tartozik, s a földmivelésügyi minister mindaddig nem adhatja ki a végrehajtási utasítást, míg ezek az ügyek az illetékes ministeriumokban is le nem tárgyaltattak s míg vissza nem adattak a földmivelésügyi ministerhez. Meg kell említenem, hogy az utolsó megállapítást folyó hő 21-én kaptam meg az egyik ministeriumtól, — a többiektől már előbb megkaptam — eddig tehát nem voltam abban a helyzetben, hogy a végrehajtási utasítást, kiadhassam. Ami már most magát az eljárást illeti, a törvény meghozatala előtt is az volt a rendes eljárás, hogy az ilyen követelések ügyében, a peres ügyekben a közigazgatási hatóságoknak kellett ítéletet hozniok, s azok az ítéletek megfellebbezhetők voltak a földmivelésügyi ministerig. Ennek a törvénynek életbeléptetése előtt is ez volt a gyakorlat, és hogy a gyakorlatban ezt hogyan alkalmaztuk, arra nézve több példára tudnék hivatkozni abból az időből, amikor a törvény még meg sem volt. Az elmúlt esztendei munkabéreknél például, amikor fellebbezés folytán az ilyen esetek a földmivelésügyi ministeriumhoz kerültek, a földmivelésügyi ministerium indíttatva érezte magát arra, hogy mivel a munkabér megállapításakor a pénz értéke sokkal nagyobb volt, mint a munka teljesítésének idején, a munkások tehát igen nagy rövidséget szenvedtek, az ilyen kérelmeknél a legtöbb esetben ugy döntsön, hogy a munkások részére megállapította az akkor járó munkabért, amikor a munkát teljesítették. Ilyen esetet többet is sorolhatnék fel ; ilyen volt például tavaly az ercsii uradalomban, amikor a répakiszedésre holdanként 800 koronával szerződtek. A munkások többet kértek ; nem ment a dolog, az ügy a hatóságok utján a földmivelésügyi ministeriumhoz került és a földmivelésügyi ministerium a 800 koronás holdankénti árat 2800 koronában állapította meg és kötelezte a munkaadót,* hogy ezt a bért utólag kifizesse. (Helyeslés.) Ez az eljárás tehát most is lefolytatható, amikor a törvény nincs életbeléptét ve, s én arra kérem az igen t. képviselő urat, hogy, ha ilyen panaszok érkeznek hozzá, hogy a hatóság arra való hivatkozással, hogy a végrehajtási utasítás még nincs kiadva, nem hozna ítéletet, vagy nem venné fel a pert, fellebbezés folytán juttassa ide az ügyet. De van ennek rövidebb útja is. A vármegyékben a járásokban szerveztük a jogvédő irodákat. A munkások ezeknél is mindenütt panaszt emelhetnek és ezeknek a jogvédő irodáknak kötelessége ezeket a panaszokat a földmivelésügyi ministerhez juttatni. A földmivelésügyi ministeriumban is itt van a munkásoknak 40
