Nemzetgyűlési napló, 1922. XVI. kötet • 1923. augusztus 09. - 1923. szeptember 12.

Ülésnapok - 1922-176

198 Â nemzetgyűlés 176. ülése 1923. évi augusztus hó 27-én, hétfőn. Zsilinszky Endre : T Nemzetgyűlés ! A következő uj beiktatását javaslom (olvassa) : »A népjóléti és munkaügyi minister tartozik minden negyedévben részletesen beszámolni a nemzetgyűlésnek az építési akció állásáról, különösen pedig arról, kiknek, minő érdekeltségeknek mennyi hitel engedélyeztetett.« Azt hiszem, mindnyájunkat erősen érdekel az, hogyan folyik ez az akció, ós mivel a valorizálás kérdése elintézve nincsen és mivel mindenki tudja, — azt hiszem, még a népjóléti minister ur is elismeri — hogy a valorizálatlan olcsó kölcsönök, amelyek vagy jegyintézeti hitelek vagy ezek jellegével bírnak, ma óriási anyagi előnyt biztosítanak az illetőknek, elvárhatja a nemzet közvéleménye és a nemzetgyűlés, hogy a minister ur az akció állásáról és a kiadott hitelek mennyiségéről s hovafordításáról a nemzetgyűlés előtt beszámoljon. Elnök: Kíván még valaki szólani? (Nem!) Minthogy szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A népjóléti minister ur óhajt nyilatkozni. Vass József népjóléti és munkaügyi minister : T. Nemzetgyűlés! Voltam bátor pénteki beszédemben kifejteni azt a gondolatot, hogy ha a t. képviselő urak egy töredéke által sürgetett eredeti javaslat, az építési kényszerről szóló törvényjavaslat emeltetett volna törvényerőre, abban az esetben sem lett volna lehetséges annak végrehajtása a megfelelő hiteleszközök nyújtása nélkül. Aki a magyar közgazdasági életet a jelen nehéz pillanataiban ismeri, nagyon jól tudja, hogy állami vagy bárminő hitel nélkül a gazdasági tényezők új terheket, saját közgazdasági feladataik körén kivül eső terheket nem tudnának vállalni. Ennek következtében azt hiszem, többé nem lehet azon a hangon beszélni az itt kontemplált hitelekről, amely hang azt sejteti, sőt hangosan ki is mondja, hogy itt — nem tudom én — minő nagy ajándékok és mik adatnak azoknak a tényezőknek, amelyek a lakásínséget hajlandók lesznek a saját erejük latbavetésével is építés utján enyhíteni. Hogy azonban a t. képviselő ur, akitől talán a legélesebb támadást volt szerencsém kapni ezen a téren, meg legyen teljesen nyugtatva és lássa, hogy valóban sem takargatni, sem eltitkolni valónk nincsen, tisztelettel vagyok bátor kijelenteni, hogy indítványához hozzájárulok és kérem a t. Nemzetgyűlést is, méltóztassék azt hozzájárulásával kitüntetni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Nemzetgyűlést : méltóztatik-e Zsilinszky Endre képviselő ur inditványát mint uj 3. §-t elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A nemzetgyűlés Zsilinszky Endre képviselő ur inditványát mint uj 3. §-t elfogadja. Következik a régi 2., illetőleg uj 4. § tárgyalása. Kérem ennek felolvasását« Bartos János jegyző (olvassa a régi 2., illetőleg uj 4. §-t). Elnök : Az előadó ur kivan szólni. Temesváry Imre előadó : T. Nemzetgyűlés ! Minthogy a régi 2. § nem fejezi ki tökéletesen azt, hogy a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat mikor lép életbe és csupán arról intézkedik, hogy a törvényt melyik ministérium hajtja végre, ennélfogva bátorkodom az uj 4. §-t a következő szövegben előterjeszteni (olvassa) : »Ez a törvény kihirdetése napján lép életbe. Végrehajtásáról a pónzügyminister a népjóléti és munkaügyi ministerrel egyetértőleg gondoskodik.« (Helyeslés.) Elnök : Kíván még valaki szólani ! (Nem !) Minthogy szólni senki sem kivan, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A kérdést akképen fogom feltenni, hogy a régi 2., illetőleg uj 4. § eredeti szövegét szembe fogom állítani az előadó ur módosító indítványával és amennyiben az eredeti szöveget a nemzetgyűlés nem fogadná el, az előadó ur által javasolt uj 4. §-t fogom elfogadottnak kijelenteni. (Helyeslés.) Kérdem a t. Nemzetgyűlést : méltóztatik-e a régi 2., illetőleg uj 4. §-t eredeti szövegezésében elfogadni, szemben az előadó ur által javasolt szöveggel, igen vagy nem ? (Nem !) A nemzetgyűlés az uj 4. §-t az előadó ur szövegezésében fogadta el. Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatván, annak harmadszori olvasása iránt napirendi javaslatom során fogok javaslatot tenni. Következik a »Déli Vaspálya Társaság hálózatának igazgatási és műszaki újjászervezése tárgyában Rómában 1923. évi március hó 29-én létrejött »Megegyezés« becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Görgey István előadó: T. Nemzetgyűlés! A st.-germaini és a trianoni békekötések Ausztriát és Magyarországot feldarabolták. Az uj helyzet folytán számos kérdés ujabb rendezése vált szükségessé, így többek között azon magánvasuttársaságok jogviszonyai is ujabb rendezést kivántak, amely magánvasuttársaságok konceszszióikat annakidején Ausztriától, illetőleg a magyar államtól kapták. Erre vonatkozólag a st.germaini békeszerződés 321., illetőleg a trianoni békeszerződés 304. §-a tartalmaz rendelkezéseket, amely szakaszok értelmében az osztrákmagyar monarchia által magánvasuttársaságok részére engedélyezett olyan vasutvonalaknak műszaki és igazgatási újjászervezése Íratott elő, amely vasutvonalak a békeszerződések következtében különböző uj államok területére esnek. Ezen rendelkezés következménye volt a Rómában f. "évi március hó 29-ikén megkötött megegyezés, amely a délivasut műszaki és igazgatási újjászervezését tartalmazza, ezenkívül azonban a délif asut pénzügyi kérdéseit is rendezi, mert a délivasut pénzügyi kérdéseinek rendezé-