Nemzetgyűlési napló, 1922. XVI. kötet • 1923. augusztus 09. - 1923. szeptember 12.
Ülésnapok - 1922-176
A nemzetgyűlés 176. ülése 1923. Amennyiben az eredeti szöveget nem méltóztatnak elfogadni, természetszerűleg Gaal Gaston képviselő ur módositó indítványát fogom elfogadottnak kijelentem. Kérdem tehát a t. nemzetgyűlést : méltóztatnak-e a régi h) pontot eredeti szövegezésében elfogadni, szemben Gaal Gaston képviselő ur indítványával, igen vagy nem ? (Nem !) Amenynyiben nem fogadtatott el az eredeti szöveg, Gaal Gaston képviselő ur módositó indítványával elfogadottnak jelentem ki a régi h) pontot. Következik az utolsó bekezdés. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Bartos János jegyző (olvassa az utolsó bekezdést). Elnök : Az előadó ur kivan szólni. Temesváry Imre előadó : Tisztelettel beterjesztem az előbb már előadott módosításomat, amely a következőként szól : »Pótlólag a következő szöveg beiktatását kérem ; a bizottság ügyrendjét és a határozatok hozatalának módját a munkaügyi és népjóltéi minister állapítja meg.« Tisztelettel kérem ennek a módosításnak elfogadását. Elnök : Gaal Gaston képviselő ur kivan szólni. Gaal Gaston : T. Nemzetgyűlés ! Mint nagyon jól méltóztatnak tudni, ez a szakasz arról intézkedik, hogy az egész lakásépítési akciót tulaj donképen micsoda szervek fogják intézni, illetőleg a kormány részéről ellenőrizni. Azok, akik kaszt elolvasták, méltóztatnak jól tudni, hogy ez arról intézkedik, hogy miféle és hányféle ministeriumnak képviselője vegyen részt abban a bizottságban, amely az ellenőrzést gyakorolja, de ugyanakkor gondoskodik ez a szakasz arról is, hogy az akcióban résztvevő különféle vállalatok is részt vehessenek a saját magukat ellenőrző bizottságban. Én, aki testestől-lelkestől át vagyok hatva az önkormányzati elveknek teljes megértésétől, odáig még el tudnék menni, hogy »de nobis sine nobis« semmiféle bizottság ne intézkedhessek, és ha már vállalatok milliárdokkal mennek bele bizonyos kötelezettségekbe, akkor legyen valami beleszólási joguk a saját ellenőrzésükbe is. Ha azonban ezt a szakaszt el méltóztatnak olvasni, látni fogják, hogy ennek a szövegezése annyira homályos, hogy ha ezt a szakaszt szó szerint hajtanák régre, megtörténhetnék hogy olyan bizottság jönne létre, amelybe különféle ministeriumok öt tagot delegálnának, azok a vállalatok pedig, amelyek az építkezésben részt vesznek, egy-egy taggal vehetvén részt a szakasz szavai szerint, esetleg majorizámák az őket ellenőrizni hivatott bizottságot. Ha ezt a mondatot : »továbbá az akcióban részt vevő érdekeltségek egy-egy képviselője«, — t. i. vesz részt a bizottságban — szó szerint végrehajtanák, és ha itt 150—200 olyan vállalat lesz, amely résztvesz az akcióban, és amelynek mindegyike egy-egy taggal képviselteti magát évi augusztus hó 27-én, hétfőn. 193 az őket ellenőrző bizottságban, ennek az lesz a következménye, hogy lesz öt ministeri kiküldött, ellenben vállalati kiküldött lesz 150, vagy 200, vagy annyi, ahány vállalat abban az akcióban egyáltalán résztvesz. Meg vagyok győződve róla, hogy magának a törvényjavaslat készítőjének, a mélyen t. minister urnák sem ez volt a célja, és hogy ez inkább csak elírási hiba, amely a szakaszba becsúszott épen ezért tisztelettel kérem, hogy ennek a félreértésnek kiküszöbölése végett méltóztassanak az »egy-egy« szót kihagyni és helyébe »egy« szót tenni, ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy a vállalatok összességükben egyetlen egy taggal képviselhetik magukat ebben a bizottságban. Tisztelettel kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassanak módositó indítványomat elfogadni. Elnök: Kíván még valaki szólni? Barthos Andor: T. Nemzetgyűlés! Már csak a következetesség okából is kénytelen vagyok a magyarosság érdekében kérni, hogy a szakaszban előforduló »akció« sző a »tevékenység« szóval pótoltassák. (Mozgás.) Elnök: Zsilinszky Endre képviselő ur kíván szólni. Zsilinszky Endre : T. Nemzetgyűlés S Az én módosításom tulajdonképen egy uj szakasz, amely pótolni volna hivatva azt az utolsó bekezdést, amelyről szó van. Lényegében, illetőleg egyes részeiben ugyan tudomásom szerint benne van az én módosításom az előadó ur által előadandó módositó javaslatban, de szerintem nem egészen szerencsésen. Igaz ugyan, hogy ez a módosítás kiterjeszti az érdekeltségek javára adandó adóügyi kedvezményeket magánosokra is, ez azonban ugy van megszövegezve, hogy két kategóriát állapit meg; az egyik az érdekeltségek, a másik pedig azok a magánegyének, akiknek szintén megadhatók ezek a kedvezmények. Sajnos azonban, maga a bizottság, amely e felett döntene, ugy van megfogalmazva a törvényjavaslatban, hogy nagyon közel áll a feltevés, hogy ez a bizottság erősen meg fogja rostálni a jelentkező magánegyéneket. Azonkívül be szeretném venni a törvényjavaslatnak ebbe a pontjába azt a gondolatot, hogy luxuslakások részére ilyen kedvezmények semmiképen ne adassanak. Ezért a következő módositó indítványt terjesztem elő (olvassa) : »Jelen törvény célja a lakásínség enyhítése a fővárosban és a vidéken. Ezért az e törvényben biztosított összes kedvezmények mindazoknak az építtetőknek megadandók, akik igazolni tudják, hogy az általuk emelt épületet vagy épületrészt az akció keretében és az akció kitűzött céljának megfelelő rendeltetéssel építtették. Nem adhatók meg a törvény kedvezményei luxuslakásokra, legyenek azok családi házakban vagy bérházakban. Bérházaknál a törvény kedvezményei csak akkor adhatók meg, ha az építtető aláveti magát ama szociális követelménynek, hogy az épület, vagy épületrész ama hányada-