Nemzetgyűlési napló, 1922. XVI. kötet • 1923. augusztus 09. - 1923. szeptember 12.

Ülésnapok - 1922-176

188 A nemzetgyűlés 176. ülése 1923. évi augusztus hó 27-én, hétfőn. Gaston képviselő ur módosításával fogadta el, mig Szakács Andor és Eckhardt Tibor képviselő urak módosításai mellőztettek. Felteszem a kérdést : méltóztatnak-e a Barthos Andor képviselő ur által javasolt stiláris módosítást elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) A stiláris módosítás elfogadtatik. Következik az 1. §. a) pontjának tárgyalása. Kérem a jegyző urat, hogy azt felolvasni szíveskedjék. Bartos János jegyző (olvassa az 1. §. a) pontját). Elnök : Kivan valaki szólni? (Nem.) Az a) pont meg nem támadtatott ; elfogadottnak jelem tem ki. Következik a b) pont, Bartos János jegyző (olvassa a% 1. §. b) fontját). Elnök : Kivan valaki szólni ? Senki szólni nem kivan, a pont meg nem támadtatott, elfogadottnak jelentem ki. Következik a c) pont. Bartos János jegyző (olvassa az l. §. c) pontját). Elnök : Szólni senki sem kivan, a e) pont meg nem támadtatott, igy elfogadottnak jelentem ki. Következik a d) pont. Bartos János jegyző (olvassa az 1. §. d) pontját). Elnök : Gaal Gaston képviselő ur kivan szólni. Gaal Gaston : T. Nemzetgyűlés ! Méltóztatnak tudni, hogy a javaslatot általánosságban sem helyeseltem, nem tartottam helyesnek, hogy akármiféle alakulatok részére, akármiféle célból ilyen messzemenő adókedvezményeket adjon az állam akkor, amikor más oldalról saját exisztenciájának fentartása érdekében az adóalanyokat a legmeszszebbmenően kénytelen igénybevenni és minden más alapon adózót a végletekig úgyszólván kiuzsorázni. Miután azonban a mélyen t. Ház bölcsessége ugy határozott, hogy ezt a javaslatot mégis elfogadja, nagyon természetes, hogy ennek konzekvenciája volt az, hogy a kedvezmények közül azokat, amelyek a három első pontban, az a), b) és c) pontban vannak felsorolva, a nemzetgyűlés meg is adja, mert hiszen ha ezeket a kedvezményeket meg nem adta volna, akkor az egész javaslatnak tulaj dónké pen semmi értelme sem lenne és akkor nem volna ennek a javaslatnak az a hatása, hogy olyan tőkéket, amelyek most nem szivesen helyezkednek el házépítésben, a házépítések fokozására ösztönözzön. Azt hiszem azonban, mindennek, még az adóelengedésnek is kell, hogy határa legyen. Az a), b) és c) pontoknál azért nem szólaltam fel, mert ezeket az adókedvezményeket természeteseknek találom. Ha már egyszer elő akarjuk mozditani a házépítést és ha arra más mód nincs, mint ahogy el kell hinnem a mélyen t. kormánynak, hogy más mód erre egyáltalában nincs, akkor azokat az épületeket, amelyekről szó van és amelyek az adókedvezmény folytán kedvezőbb helyzetbe kerülnek a régi építkezésekkel szemben, nagyon természetes, hogy az a), b) és c) pontokban foglalt kedvezményekben részesíteni keli. Most következik azonban ennek a törvényjavaslatnak az a része, amelyhez én már semmi körülmények között hozzájárulni nem tudok. Itt kezdődik ugyanis a d) pontnál az, amikor már nem az ezen tőkék alapján felépített házaknak adunk bizonyos adókedvezményeket, hanem most már azokat a vállalatokat és azokat a társulatokat kívánja a kormányzat messzebbmenő adókedvezményekben, az épülettől teljesen független adókedvezményekben részesíteni, amelyek ezeket az épületeket fel fogják emelni. Méltóztassanak ugyanis a szakaszt csak jól elolvasni. A d) pontban az van (olvassa) ; »Ha az épületet és épületrészt társulati adó alá eső vállalat építette, ugy az épület és épületrész előállítására fordított költségeket a vállalat három éveli belül tetszésszerinti részletekben

3 vagy öt év alatt egyenlő részletekben adómentesen leírhatja vagy tartalékolhatja.« Még az is benne van ebben a pontban, hogy indokolt esetekben a pénzügyminister ur ezt az öt évet —- törlesztés tartama alatt is — még további hosszabb terminusokra is meghosszabbíthatja. Mélyen t. Nemzetgyűlés ! A kormányzat eddigi politikájából láttuk, hogy a mélyen t. pénzügyi kormányzat ahhoz nagyon ért, hogy egy rókáról lehetőleg sok bőrt húzzon le, mert hiszen nincs az adózásnak az a legkülönfélébb, legkülönbözőbb neme, amelyet meg nem kísérelt azért, hogy az adóalanyokból kifejhesse azt az utolsó csepp tejet is, amelyet még esetleg leadhatnak. Itt azonban egy egészen megfordított konjunktúrát találunk, mert amikor ezeket a házakat a törvényjavaslat 30 éves házadókedvezményben, 30 éves házbérhaszonrészesedéskedvezményben részesiti s ezenkívül 30 évre a társulati adót is elengedi nekik a pénzügyi kormányzat, akkor erre most még rádupláz az adóajándékoknak a rárakásával, amikor nem elégedik meg ezzel a három kedvezménynyel, amelyet máris nyújtott ezeknek az építtetőknek, hanem a d) pontban még azt is kimondja, hogy mindazt a tőkét, amelyet ezek a vállalatok házépítésre fordítottak, a vállalatok saját mérlegükbe beállíthatják, és így a már előbb felemlített házadókedvezményeken túl még a jövedelemadó fizetése alól is megszabadulnak. Mert mit jelent ez a gyakorlatban, t. Nemzetgyűlés ? Mondjuk, hogy egy ilyen bankvállalat, vagy akármiféle más kereskedelmi vállalat a törvényjavaslat alapján felépiti a maga akcióházait. Mint előbb mondottam, megszabadul a házbéradótól 30 évre, a házhaszonrészesedéstől 30 évre, azonkívül még a társulati adótól is 30 évre. Ezek mind tulajdonképen a házobjektumok alapján kirovandó adók. így ezeknek a vállalatoknak azokat a százmilliókat — vagy épen lehet olyan vállalat, amelynél ez az építkezés egy milliárdra rug — joguk van Öt év alatt saját mérlegükbe beállítani, úgyhogy megtörténhetik, hogy legnagyobb vállalataink is, például a Hitelbank, amely ha jól emlékszem, a múlt évben nem mutatott ki többet, mint 250 millió korona tiszta jöevdelmet, ha. egy