Nemzetgyűlési napló, 1922. XVI. kötet • 1923. augusztus 09. - 1923. szeptember 12.
Ülésnapok - 1922-175
166 A nemzetgyűlés 175. ülése 1923. évi augusztus hó 24-én, pénteken. A minister ur a kérvényt elfogadta és azt mondta, hogy csak öt millió korona áll rendelkezésére, ezt azonban az OKH-nak bocsátották rendelkezésére, az OKH az ablakok és ajtók megcsináltatására fát vásárolt rajta, ennek ára azonban a valuta ingadozása folytán annyira magas lett, hogy ez a szegény község, mely nagyobbára zsellérekből és munkásokból áll, ezt képtelen volt megfizetni és képtelen volt a kormány által megállapított öt millió korona segélyből a maga részét kivenni. Azt hiszem, nemcsak én, hanem számtalan képviselő volt még abban a helyzetben, hogy egyes községek részéről hasonló kérvényeket nyújtottak be az illetékes minister uraknak, mert az ország lakossága nemcsak azt kérte tőlünk, hogy a földreformtörvényt és a házhelyekről szóló törvényjavaslatot igyekezzünk megvalósítani, valóra váltani, de él benne az a vágy is, hogy a kormány az építkezéseket is elősegítse. Abszolúte nem áll meg tehát Vass minister urnák az az állítása, hogy a keresztények nem jelentkeztek nála kérvényekkei. (Mozgás a balMzépen.) Pláne, hogy egy sem jelentkezett volna ! Nemcsak egyesek jelentkeztek, de egész községek jelentkeztek, a kérvények egész tömege fekszik az egyes minister urak asztalán, természetesen elintézetlenül. Annál meglepőbb, hogy miután az igen t. kormány három éven keresztül nem nyúlt ehhez az égő sebhez és azt keményen és bátran nem vágta ki a nemzet testéből, most három év után végre mégis arra a belátásra méltóztatott jutni, hogy a iakáskérdést meg kell oldani és benyújtotta ezt a törvényjavaslatot, I)e mi történt? Nem a képviselők és az ország közvéleménye által éveken keresztül sürgetett módon kívánja a lakáskérdést megoldani és nem azoknak a hóna alá nyúlt, akik teljesen le vannak rongyolva, nem azokat segíti meg, akiknek anyagiak abszolúte nem állanak rendelkezésükre és nem a vidéket segiti, ahol mondhatnám, talán még sokkal nagyobb a lakásínség, mint Budapesten, az ország fővárosában, hanem kizárólag az ország fővárosa részére szerkesztette meg ezt a törvényjavaslatot az építkezések alkalmával nyújtandó adóügyi kedvezményekről és kizárólag a székesfőváros lakosságát juttatja ahhoz, hogy körülbelül 5000 lakást építhessen. De itt is épen a bankokat és nagy pénzintézeteket juttatja kedvezményhez, amelyeknek segítségével a lakásokat felépíthessék. Az a nagy sietség, amellyel az igen t. kormány a bankok és pénzintézetek segítségére siet, mindenesetre meglepő, jóllehet az agrár kormányzat és az igen t. egységespárt a választás alkalmával az agrár irányzatot és a keresztény irányzatot hangsúlyozta és az agrárius, keresztény jelszavak felvetésével igyekezett és sikerült is neki nagy, mondhatnám, túlnagy többséget szerezni. Ez pedig azt involválja magában, hogy ha a választóközönség százezreit és százezreit az agrár, és keresztény jelszavakkal igyekezett magának megszerezni, erkölcsileg kötelessége ezeket a jelszavakat valóra is váltani és istápolni azokat az érdekeket, mely érdekek istápolására, védelmére és képviseletére az ország túlnyomó többsége a nemzetgyűlés tagjait ide beküldötte. Ezzel szemben az történt, hogy nem az agráriusok ínségeseire gondol az igen t. keresztény agrár kormányzat, hanem Budapest székesfőváros Ínségeseire, és ott is épen azokra, akik a bankokban érdekelve vannak, akikről igazán lelkiismeretlenség volna azt állítani, hogy nincsenek olyan anyagi helyzetben, hogy maguk is tudnának maguknak lakásokat épiteni. Nánássy Andor: Az mindegy, akár a főváros, akár a vidék ínségesei! (Zaj.) Kiss Menyhért: Ne méltóztassék nekem azt imputálni, hogy ínségesek alatt a budapesti bankokat értem. (Zaj.) Nem engedem magamat megzavartatni. Nánássy Andor : Nem akartam megzavarni. Kiss Menyhért : A múlt alkalommal Nánássy képviselő ur beszélt, állandóan ragaszkodott a beszédje szövegéhez, én azonban nem tettem meg azt a gorombaságot a képviselő urnák, hogy megzavartam volna, elvárom tehát, hogy a képviselő ur se zavarjon engem, annál is inkább, mert nem fogalmaztam meg előre a beszédemet. Bessenyey Zenó : Párbeszéd ez vagy tanácskozás ? Kiss Menyhért : A kormánynak a bankok felé irányuló nagy előzékenységét más szempontból is érdemes megvitatás tárgyává tenni. A múlt esztendőben Budapest székesfőváros szintén kérvénnyel fordult az igen t. kormányhoz és a lakásépítéshez segítséget kért. A kormány a kérvényt elutasította. Tegnap Petrovácz képviselőtársam rámutatott arra, hogy milyen szociális érdekek fűződtek ahhoz, hogy a székesfőváros ezeket a lakásokat felépítse. (Az elnöki széket Pesthy Pál foglalja el. Miért épen a keresztény agrárkormányzat zárkózott el a keresztény főváros kérelmének teljesítésétől? Az előttem felszólalt szociáldemokrata képviselőtársam beszédében talán lehetne támpontot találni arra, miért távolodott el a kormányzat a keresztény főváros közönségétől. Azt mondta Györki képviselőtársam, hogy Budapest székesfővárosának mostani vezetősége nem alkalmas arra, hogy ilyen építési akciót lefolytasson, nem alkalmas ilyen akció végrehajtására, mert talán politikaivagy más szempontból elfogultnak tartaná a kormányzat. Ebben viszont nagy ellentétet látok, mert, ha igaza van Györki képviselőtársamnak, akkor mégis, ugy látszik, hogy a kormányzat vele ért egyet, és nem azzal a hat-hét képviselővel, aki ott ül és a kormányt támogatja, Petrovácz képviselőtársammal és Wolff Károllyal^ akik a tör-