Nemzetgyűlési napló, 1922. XVI. kötet • 1923. augusztus 09. - 1923. szeptember 12.

Ülésnapok - 1922-175

166 A nemzetgyűlés 175. ülése 1923. évi augusztus hó 24-én, pénteken. A minister ur a kérvényt elfogadta és azt mondta, hogy csak öt millió korona áll rendel­kezésére, ezt azonban az OKH-nak bocsátották rendelkezésére, az OKH az ablakok és ajtók megcsináltatására fát vásárolt rajta, ennek ára azonban a valuta ingadozása folytán annyira magas lett, hogy ez a szegény község, mely nagyobbára zsellérekből és munkásokból áll, ezt képtelen volt megfizetni és képtelen volt a kor­mány által megállapított öt millió korona se­gélyből a maga részét kivenni. Azt hiszem, nem­csak én, hanem számtalan képviselő volt még abban a helyzetben, hogy egyes községek ré­széről hasonló kérvényeket nyújtottak be az illetékes minister uraknak, mert az ország la­kossága nemcsak azt kérte tőlünk, hogy a föld­reformtörvényt és a házhelyekről szóló törvény­javaslatot igyekezzünk megvalósítani, valóra váltani, de él benne az a vágy is, hogy a kor­mány az építkezéseket is elősegítse. Abszolúte nem áll meg tehát Vass minister urnák az az állítása, hogy a keresztények nem jelentkeztek nála kérvényekkei. (Mozgás a balMzépen.) Pláne, hogy egy sem jelentkezett volna ! Nemcsak egye­sek jelentkeztek, de egész községek jelentkeztek, a kérvények egész tömege fekszik az egyes mi­nister urak asztalán, természetesen elintézetle­nül. Annál meglepőbb, hogy miután az igen t. kormány három éven keresztül nem nyúlt ehhez az égő sebhez és azt keményen és bátran nem vágta ki a nemzet testéből, most három év után végre mégis arra a belátásra méltóztatott jutni, hogy a iakáskérdést meg kell oldani és benyújtotta ezt a törvényjavaslatot, I)e mi történt? Nem a képviselők és az ország közvéleménye által éveken keresztül sür­getett módon kívánja a lakáskérdést megoldani és nem azoknak a hóna alá nyúlt, akik teljesen le vannak rongyolva, nem azokat segíti meg, akiknek anyagiak abszolúte nem állanak ren­delkezésükre és nem a vidéket segiti, ahol mondhatnám, talán még sokkal nagyobb a lakás­ínség, mint Budapesten, az ország fővárosában, hanem kizárólag az ország fővárosa részére szer­kesztette meg ezt a törvényjavaslatot az épít­kezések alkalmával nyújtandó adóügyi kedvez­ményekről és kizárólag a székesfőváros lakos­ságát juttatja ahhoz, hogy körülbelül 5000 lakást építhessen. De itt is épen a bankokat és nagy pénzintézeteket juttatja kedvezményhez, amelyek­nek segítségével a lakásokat felépíthessék. Az a nagy sietség, amellyel az igen t. kormány a bankok és pénzintézetek segítségére siet, min­denesetre meglepő, jóllehet az agrár kormányzat és az igen t. egységespárt a választás alkalmá­val az agrár irányzatot és a keresztény irány­zatot hangsúlyozta és az agrárius, keresztény jelszavak felvetésével igyekezett és sikerült is neki nagy, mondhatnám, túlnagy többséget szerezni. Ez pedig azt involválja magában, hogy ha a választóközönség százezreit és százezreit az agrár, és keresztény jelszavakkal igyekezett magának megszerezni, erkölcsileg kötelessége ezeket a jelszavakat valóra is váltani és istápolni azokat az érdekeket, mely érdekek istápolására, védelmére és képviseletére az ország túlnyomó többsége a nemzetgyűlés tagjait ide beküldötte. Ezzel szemben az történt, hogy nem az agrá­riusok ínségeseire gondol az igen t. keresztény agrár kormányzat, hanem Budapest székesfőváros Ínségeseire, és ott is épen azokra, akik a ban­kokban érdekelve vannak, akikről igazán lelki­ismeretlenség volna azt állítani, hogy nincsenek olyan anyagi helyzetben, hogy maguk is tudná­nak maguknak lakásokat épiteni. Nánássy Andor: Az mindegy, akár a fővá­ros, akár a vidék ínségesei! (Zaj.) Kiss Menyhért: Ne méltóztassék nekem azt imputálni, hogy ínségesek alatt a budapesti bankokat értem. (Zaj.) Nem engedem maga­mat megzavartatni. Nánássy Andor : Nem akartam megzavarni. Kiss Menyhért : A múlt alkalommal Ná­nássy képviselő ur beszélt, állandóan ragasz­kodott a beszédje szövegéhez, én azonban nem tettem meg azt a gorombaságot a képviselő urnák, hogy megzavartam volna, elvárom tehát, hogy a képviselő ur se zavarjon engem, annál is inkább, mert nem fogalmaztam meg előre a beszédemet. Bessenyey Zenó : Párbeszéd ez vagy tanács­kozás ? Kiss Menyhért : A kormánynak a bankok felé irányuló nagy előzékenységét más szem­pontból is érdemes megvitatás tárgyává tenni. A múlt esztendőben Budapest székesfőváros szintén kérvénnyel fordult az igen t. kormány­hoz és a lakásépítéshez segítséget kért. A kor­mány a kérvényt elutasította. Tegnap Petro­vácz képviselőtársam rámutatott arra, hogy milyen szociális érdekek fűződtek ahhoz, hogy a székesfőváros ezeket a lakásokat felépítse. (Az elnöki széket Pesthy Pál foglalja el. Miért épen a keresztény agrárkormányzat zárkózott el a keresztény főváros kérelmének teljesítésétől? Az előttem felszólalt szociál­demokrata képviselőtársam beszédében talán lehetne támpontot találni arra, miért távolo­dott el a kormányzat a keresztény főváros közönségétől. Azt mondta Györki képviselő­társam, hogy Budapest székesfővárosának mos­tani vezetősége nem alkalmas arra, hogy ilyen építési akciót lefolytasson, nem alkalmas ilyen akció végrehajtására, mert talán politikai­vagy más szempontból elfogultnak tartaná a kormányzat. Ebben viszont nagy ellentétet látok, mert, ha igaza van Györki képviselőtársamnak, akkor mégis, ugy látszik, hogy a kormányzat vele ért egyet, és nem azzal a hat-hét képviselővel, aki ott ül és a kormányt támogatja, Petrovácz kép­viselőtársammal és Wolff Károllyal^ akik a tör-

Next

/
Thumbnails
Contents