Nemzetgyűlési napló, 1922. XVI. kötet • 1923. augusztus 09. - 1923. szeptember 12.
Ülésnapok - 1922-174
A nemzetgyűlés 174. ülése 1923. a társulati adó alapjának megállapitásánál az adómentes épületből vagy épületrészből származó jövedelmet a mérleg szerinti jövedelemhez nem szabad hozzászámítani«. Mit jelent ez? Azt, hogy ha az akció-házakat olyan vállalat emeli, amely társulati adó alá esik, — amint hogy nem is emelheti más, hiszen az első pontban meg van mondva, hogy ki az, akire a minister ur ezt az épitési akciót rábízni akarja, — akkor ez a vállalat ugyancsak 30 évre fel van mentve a társulati adó alól is azon összegek után, amelyeket ezekből az épületekből jövedelem címén nyerni fog. Méltóztassék azonban tovább menni, mert ez még mind nem elég, most jön még csak a java. Eddig csak ház- és házbéradő, a kincstári haszonrésresedés és a társulati adó alól szabadítja fel ez a javaslat a vállalatokat. Gondoskodás történik azonban arról is, hogy még az egész befektetett tőke is teljesen adómentes maradjon. A d) pont ugyanis azt rendeli el, hogy (olvassa) : »ha az épület és épületrészt társulati adó alá eső vállalat építtette, ugy az épület és épületrész előállítására fordított költségeket a vállalat három éven belül tetszés szerinti részletekben, vagy öt év alatt egyenlő részletekben adómentesen leírhatja, vagy tartalékolhatja«. Mit jelent ez ? Azt, hogy az egész építkezési tőke a jövedelem terhére egyszerűen adómentesen leírható, ugy hogy azon óriási összeg után, amelyet a vállalatok az építkezésbe befektetnek, sem társulati, sem kereseti, sem jövedelemadót nem fognak fizetni, mert az épitkezésre fordított egész összeget az évi mérlegben öt év alatt egyszerűen adómentesen leírhatják, vagyis adómentesen tartalékolhatják. Méltóztatik emlékezni arra, hogy amikor a kereseti adóról és a társulati adóról szóló törvényeket tárgyaltuk és az adókulcsot 10 százalékról 5 százalékra szállítottuk le, a pénzügyminister ur érve az volt, hogy azért kell az adókulcsot leszállítani, mert ő a jövőben meg fogja adóztatni a titkos, a leirt jövedelmeket is. Ezzel szemben a minister ur itt mégis privilégiumot ad a vállalatoknak, mert az a sok százmillió, esetleg milliárd, amelyet most építkezésekbe fektetnek, egyszerűen leírhatók lesznek a vállalatok jövedelméből, tehát a jövedelmi adózás alól is elvonhatok. Azonban ez még mind nem elég. Ezeknek a tisztelt vállalatoknak, amelyek itt érdekelve lesznek, még ez a sok bene sem volt elég, ezeknél kisebb engedmények után is szívesen kinyújtják kezüket, és amint látom, a t. kormány honorálja is ezt a törekvést. Méltóztassék elolvasni az e) pontot. Azt mondja ez a pont, hogyha ezek a vállalatok nem a saját rezsijükben akarják megépíteni az akció-épületeket, hanem e célra külön részvénytársaságokat alakítanak, amely részvénytársaságok részvényeit ők maguk jegyzik, ugy hogy a részvények a vállalatok kasszájába kerülnek, akkor az anyavállalat jövedelmének az NAPLÓ xvi. évi augusztus 23-án, csütörtökön. 157 a része, ami az uj részvénytársaság jövedelméből áll elő, adómentes lesz, illetve mentesittetik a társulati adó alól. De ezenfelül az uj részvénytársaságok részvényeibe befektetett készpénztőkót is joga van a vállalatoknak tartalékolni, illetve adómentesen leirni, ugy, amint ezt a d) pont előírja. Itt tehát ujabb külön kedvezmény adatik azzal a törvényes intézkedéssel szemben, hogy a részvénytársaságok jövedelmének és vagyonának megállapitásánál az adózás tekintetében azok az idegen részvények is figyelembe veendők, amelyek a részvénytársaságok részvénytárcájában vannak elhelyezve. De mindez még mindig nem volt elég ezeknek a t. társaságoknak. Még azt is biztosítja részükre a törvényjavaslat, hogy ezek az alapítandó uj részvénytársaságok a részvénytársasági illeték alól is felmentessenek, amelyet pedig minden újonnan alakult részvénytársaságnak meg kell fizetni, szóval, elengedik nekik azt a részvénytársasági illetéket is, amelyet az 1920 : XXIV. te. 14. és 15. §-a ir elő. Az pedig már szinte nevetséges, hogy amikor máris milliárdokra menő kedvezményekben részesülnek, nem röstellik ezek a vállalatok, kezüket kinyújtani még olyan kicsiségek után sem, mint amilyen kicsinységet jelent az előbb felsorolt kedvezményekkel szemben az e) pont, amely azt mondja, hogy (olvassa) : »Amennyiben a vállalat az épités céljaira kölcsönt vesz igénybe, a kölcsönügyletről kiállított okirat, — a váltók kivételével — valamint a külön okiratban kiállított bekebelezési engedély, a kölcsön visszafizetésekor kiállított nyugta- és törlési engedély szintén illetékmentes.« Tehát bélyegmentesek a nyugtáik, illetékmentesek a törlési engedélyeik, sőt a telekkönyvi bejegyzések után sem jár arra a haszontalan telekre, amelyre az akcióházak felépülnek, semmiféle illeték. Azután van még egy pontja ennek a törvényjavaslatnak, amely egymaga elég volna arra, (Halljuk ! balfelöl és a balközépen.) — eltekintve a roppant nagy adókedvezménytől, amelyet igazságtalannak, helytelennek tartok akkor, mikor ebben az országban megfeszítésig adóztatnak meg mindenkit, aki produktiv munkát végez, mig a bankérdekeltségek, vagy más érdekeltségek, melyek az adóztatást sokkal jobban bírnák, mint a termelők, kivonják magukat az adóztatás alól, — van, mondom, még egy pontja ennek a törvényjavaslatnak, amelyet erkölcsi szempontból tartok teljesen elfogadhatatlannak. Ez az úgynevezett amnesztia-pont, amelyben az van, hogy ha ezek közt a vállalatok közt, amelyek itt szóba jöhetnek, akár egyes vállalatok, akár egyes természetes személyek olyan vagyonnal rendelkeznének, amelyet törvény ellenére elvontak eddig az adózás alól ; ha tehát nem teljesítették az állammal szemben fennálló hazafias kötelezettségüket, — amiért az egyes embert, aki nem fog ilyen lukrativ házépítésbe belemenni, ha rajtacsípik, nemcsak rettenetesen megadóztatják, hanem adócsalás bűntettéért 23
