Nemzetgyűlési napló, 1922. XVI. kötet • 1923. augusztus 09. - 1923. szeptember 12.

Ülésnapok - 1922-174

14G A nemzetgyűlés 174, ülése 1923. saját tőke után három évre ez a kedvezmény összesen 50°/o-ot tesz ki. Az e) pontban Emiltett másik kedvezmény megfelel az előbb Emiltett kedvezménynek, ezzel tehát külön nem foglalkozom. Ellenben igen jellemzőnek tartom az f) pontban kikötött kedvezményt, nem azért, mintha ez nagy megterhelést jelentene az államra, hanem azért, mert élesen rávilágít arra a kapzsi szellemre, melyet az illető vállalatok ezúttal a legkíméletlenebbül szem előtt tartottak. A részvényilleték elengedéséről van szó, amely összesen 2°/o-ot tesz ki. Ezt is kikötötték és azután a g) pontban kikötötték maguknak a kölcsönokirat illetékmentességét is, mely kölcsönokirat természetesen az állam által nyújtandó 60°/o-ra is vonatkozván, mindössze 1'2%-ot tesz ki. Ezek olyan jelentéktelen kis összegek, amelyekről beszélni is alig érdemes és csupán azért említem fel, hogy rámutassak arra, hogy a vállalatok akkor, amikor a kormánnyal egyezkedtek, a legutolsó fillért, a legutolsó bélyeget is lealkudták és azt mondták : ennek az államnak, ennek a kormánynak, ennek a katholikus papnak, aki mint népr jóléti minister tárgyal velünk, egy huncut fillért sem adunk. (Zaj a baloldalon.) Rassay Károly: Ez talán mégsem valószínű ! Ekchardt Tibor : Itt van még a bekebelezési illeték alÖl való mentesség is, mely bekebelezési illeték a 60%-os kölcsön után 5%, összesen kitesz 7"5°/o-ot. Benne van még a javaslatban az ingatlan telekkönyvi bekebelezési illetéke alóli mentesség is, ami a 40% saját tőke után számítva 12'5°/o, ugy hogy végeredményben összeadva ezeket az összes kedvezményeket, adóilleték és egyéb kedvezményeket, amelyek a javaslatban engedélyeztettek, a kedvezmények végösszege kiteszi a bankok által befektetett saját tőkének, vagyis a 40%-nak az 1068%-át, vagyis több, mint tízszeresét, tiz és félszeresét. Szomjas Gusztáv: Ha ez igy van, akkor egy csapásra megszűnt a lakásínség Magyarországon. Eckhardt Tibor: Ha kétségbe méltóztatik vonni, hogy ez igy van, arra azt felelem, hogy van ennek egy ellenpróbája. Vegyük alapul, hogy nem most, hanem tavaly, június elején jött volna létre ez a törvényjavaslat és a folyó esztendőben ezek a házak valorizálatlan jegyintézeti hitellel már felépültek volna. Méltóztassék a házeladási statisztikákat megnézni, a házak értéke egy esztendő alatt tizenegyszeresére emelkedett... Szomjas Gusztáv: És a pénz? Eckhardt Tibor: . . . nem a házak értéke, hanem a korona leromlása következtében az a papirpénzbeli ellenérték, mellyel a házak vételára kifizettetett. Ha tehát valaki kölcsönpénzzel épített az elmúlt évben 11 házat és az idén elad egy házat, kifizeti belőle a 11 ház épitési költségét. (Ugy van ! Ugy van ! a középen. Zaj.) évi augusztus 23-án, csütörtökön. Ez igy van, ezt nem lehet kétségbe vonni. Ha a t. képviselő urnák kétségbe méltóztatik vonni ezen állitások valódiságát, méltóztassék a német példát szemügyre venni. Erre nézve szintén felhozok egy példát, mellyel igazolom állításomat, ha bárki kétségbevonná. Tavaly novemberben, vagyis tiz hónappal ezelőtt egy budapesti lakos Berlinben hat millió márkáért egy házat vásárolt, mely a költségekkel együtt összesen 7,350.000 márkába került. Most ugyanezért a házért 1600 millió márkát ajánlottak, a tulajdonos azonban nem fogadta el az ajánlatot, mert olcsónak találta, vagyis tiz hónap alatt az illető 220-szorosát kereste meg, természetesen papirospénzben, a vásárlási összegnek. (Zaj jobbfelöl.) De épen abból a szempontból, amelyet Emiltettem, a valorizálatlan hitel szempontjából ez irreleváns, mert megkereste úgyszólván teljes összegét a ház értékének anélkül, hogy sajátjából bármit is beletett volna, anélkül, hogy termelő munkát fejtett volna ki és kizárólag az állam által nyújtott kedvezményből szerezte meg a házat. Lehet-e a korona javulására számítani, amikor minden, a jegyintézetnél direkt kölcsöntkapó félnek egyenesen érdeke az, hogy lerontsa a magyar koronát? Lehet-e ilyen pénzügyi koncepció mellett a korona javulására számítani és feltehető-e a Gyoszról, a Tébéről, a Bankárok Egyesületéről, hogy a korona javulási tendenciája mellett valorizálatlan hitelt fognak kérni ? Ám jó, ha a kormánynak ez a szándéka, mi szívesen megszavazzuk, méltóztassék valorizált kölcsönöket adni és valamennyien megszavazzuk. Ha ez a tendencia, szándók, ha a kormány azt hiszi, hogy javulni fog a korona, ám nyerjenek a bankok a korona javulásán, valorizáljuk a kölcsönöket, nem fogjuk irigyelni tőlük a jövedelmet, mert akkor a nemzet is nyerni fog, akkor a nemzet érdeke helyesen lesz képviselve. Vass József munkaügyi és népjóléti minister : Es a valorizált lakbéreket is megszavazzák? Eckhardt Tibor: Ha lesz ház, szabaddá lehet tenni a lakásokat. (Zaj.) Ez foglaltatik a javaslatban : Egyfelől lényeges adókedvezmények, melyek körülbelül tiz és félszeresét teszik ki a befektetett tőkének, másfelől egy valorizálatlan hiteligéret, nem a törvényjavaslatban, hanem a kormány által létesített megegyezésben, mely valorizálatlan kölcsön lényegét, eredményét, azt, hogy milyen kedvezmény van benne, a következőkben vagyok bátor kimutatni : A 60%-os jegyintézeti hitel pótolja a saját tőkét, mert ha a jegyintézet nem nyújtana 60%-os hitelt és a vállalatok saját pénzükkel lennének kénytelenek épitkezni, akkor ezt a pénzt nem forgathatnák kosztpénz alakjában, mely kosztpénzelhelyezés a ma létező pénzelhelyezések közül a legrosszabb. Ha ugyanis az elmúlt évre kiszámítjuk a kosztpénz eredményét, azt látjuk, hogy az a befektetett tőkének csak másfélszeresét eredményezte

3 holott ha házba,