Nemzetgyűlési napló, 1922. XVI. kötet • 1923. augusztus 09. - 1923. szeptember 12.

Ülésnapok - 1922-174

A nemzetgyűlés 174. ülése 1923. áruba fektettem be a pénzt, tizenegyszeresét, ha részvénybe, 22-szeresét eredményezte. À legkedvezőtlenebb befektetés lehetőségét alapul véve, vagyis azt, hogy az illető intézetek kosztpénzben kamatoztatják a pénzüket, akkor is meg kell állapitanom, hogy — a kosztpénzt nagyon szerényen számitva, egy egész esztendőre csak 120

c

/o-ot számitok, vagyis kevesebbet, mint egy és fél percentet napjára — ha a bank a 60°/o-oá hitelt kosztpénzzel fedezte volna, egy év alatt 120% az a megnyert haszon, amit a jegyintézeti hitel által nyújtott kedvezmény jelent. A második év végén a 60%-ból már 120%-kal többel fog tovább dolgozni, vagyis 180% az, amely ismét a jelenlegi helyzetet, az elmúlt évben tapasztalt helyzetet véve alapul, — mert hiszen én csak a tényleges helyzetből indulhatok ki, nem számolhatok non putaremekkel, én azzal számolok, hogy a helyzet, a jelenlegi pénzügyi gazdálkodás ideje alatt változatlan marad és ugyanazon a csapáson fog lezajlani, mint ahogyan az az elmúlt évben történt, — mondom, a jövő esztendőre kiszámítva a 180%-nak az eddigi helyzet nyomán való jövedelmezőségét, ez a 180% már 540%-ká fog növekedni, vagyis az ötödik év végén, természetesen folyton halmozva a hasznot, az eredeti kölcsönnek 145-szörösét fogja ez a kölcsön kitenni. Feltéve tehát, hogy a hiányzó 40%-ot, ami nem valószínű, az épitő intézmények a sajátjukból adják, akkor is meg kell állapitanom, hogy öt év alatt ezek a vállalatok a saját 40% tőkéjükkel összehasonlítva, a saját 40% tőkéjük 363-szorosát keresik meg a jegyintézeti hitellel. Feltéve, — amint erről szó van, — hogy körülbelül 30 milliárd volna az a kölcsönösszeg, amelyet a Jegyintézet e javaslat alapján ezeknek az intézményeknek rendelkezésére bocsát, ez a 30 milliárd 7200 milliárdnyi ajándékkal lesz ekvivalens öt esztendő múlva. T. Nemzetgyűlés! Ezek számok! Ez nem demagógia, ezt nem lehet megcáfolni, ezekért a számokért jótállok, ezeket a legkiválóbb házépítő és pénzügyi szakértők átnézték és helyeseknek találták; ezeknek a számoknak helyességéért én mindenütt és mindenkivel szemben helytállók és felelősséget vállalok. T. Nemzetgyűlés ! Foglaltatik ezután ebben a törvényjavaslatban, amely ezeket a hallatlan privilégiumokat konstruálja, egy másik tendencia is, és ez a tendencia azt szolgálja, hogy ez ft privilégium csak némelyeknek jusson, csak némely kiválasztott egyéneknek, névszerint a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége: a G-yosz, a Tébe, az Omke és a Bankárok és Pénzváltók Országos Egyesülete soroltatik fel ; felsoroltatik négy merkantil bankár érdekeltség, és, mint a népjóléti minister ur nekem mondotta, nagy vívmány volt, hogy ezek mellett egy »stb.« szócskát is sikerült becsúsztatni a javaslatba, amely »stb.« szócska jelenti az egész évi augusztus 23-án, csütörtökön. 147 többi Magyarországot, az egész többi magyar népet, az egész magyar földmives társadalmat, azt az egész társadalmat, amely tényleg rá volna szorulva segítségre, azokat a házhelytulajdonosokat, rokkantakat, hadiárvákat, hadiözvegyeket, akik tényleg tőkesegitség és kölcsönösszeg hiányában nem tudják házaikat fslépiteni ós rendre veszik a batyujokat és kérnek kivándorlási útlevelet Amerikába, Ebben a »stb.« szócskában benne foglaltatik a jelenlegi egész kormányzati rendszer hű képe, amely tényezőknek, komoly, figyelembeveendő tényezőknek tekinti a Gyoszt, a Tébét, az Omkét és a Bankárok Egyesületét, a többi magyar népet pedig elintézi egy »stb.« szócskával, amely »stb.« szócska nem jelent a világon semmit. Hogy nem jelent semmit, erre nézve példákkal fogok szolgálni. Vass József munkaügyi és népjóléti minister : Egyetlenegy sem jelentkezett ! Eckhardt Tibor : T. Nemzetgyűlés ! Fogok példát említeni arra is, hogy igenis jelentkezett. Most azonban, amikor azzal foglalkozom, hogy ebben a javaslatban mi foglaltatik, meg kell állapitanom, hogy ebben a javaslatban a kormányzat erélytelensége mellett foglaltatik egy megdöbbentő képe a bank-kapzsiságnak, amely a legutolsó fillért, a legutolsó bélyeget is sajnálja ettől a magyar államtól akkor, amikor például azon a 60 milliárd jegyintézeti hitelen, amelyet az elmúlt évben az Emiltett érdekeltségek körülbelül megforgattak, — a minimális számítást véve, vagyis tízszeres keresetet, — legalább 600 milliárdot megkerestek. Ugyanakkor tartózkodnak attól és tiltakoznak az ellen, hogy csekély 30 milliárddal, vagyis egy huszadrészével, csupán 5 %-kával a jegyintézeti hitelen megkeresett összegnek, szociális és humanitárius kötelezettségeiknek és a nemzettel szemben feltétlenül vállalandó kötelezettségeiknek eleget tegyenek. Ebben a javaslatban olyan adó- és illetékkedvezményeket kötnek ki maguknak, amelyek tökéletesen mentesitik őket minden néven nevezendő közszolgáltatás alől, mintha a holdban, vagy egy államon kivüii helyen építkeznének, a terhek utolsó fillérét is az állam nyakába zúdítják, kötelezettséget magukra nem vállalnak semmit; mert noha számításaimat azon az alapon végeztem, hogy csak 60°/o-ot ad az állam és az építési költségek 40%-át az építtető maga szolgáltatja, meg kell állapitanom, hogy ez csak egy feltevés, amely azonban semmi szin alatt be nem következik, mert hiszen az építtető vállalatok többnyire maguk rendelkeznek azokkal az építési anyagokat előállító üzemekkel és vállalatokkal, maguk rendelkeznek azokkal a cementgyárakkal, téglagyárakkal, (Ugy van! a lalJcözépen.) faüzemekkel stb., amelyekkel építtetni fognak, önköltségi árban semmi szin alatt nem fogják számlázni az állammal szemben ezeket az anyagokat, vagyis már a természetes, nor-