Nemzetgyűlési napló, 1922. XVI. kötet • 1923. augusztus 09. - 1923. szeptember 12.

Ülésnapok - 1922-174

À nemzetgyűlés 174. ülése 1923. helyett a megalkuvások fertőjébe csúsztunk le s akkor, amikor nincs meg a kormányzatban a szükséges ellenálló erő jogosulatlan magán­érdekek kivédésével szemben. Bogya János: Bebódolás a bankokráciá­nak! Eckhardt Tibor: Ennek a javaslatnak ge­nezise az, hogy a kormány több külföldi állam, és pedig balkáni állam mintájára, amelyek e tekintetben előttünk jártak, és amelyek megta­lálták a szükséges energiát arra nézve, hogy ezt a kérdést megoldják, elhatározta magát arra, hogy bizonyos nagyvállalatokat, a nagytőkét arra fogja kényszeríteni, hogy tőkéjének egy részét invesztálja elsősorban alkalmazottainak és tisztviselőkarának az elhelyezése érdekében. Ennek az eredetileg rendkívül helyes és minden magyar ember által pártkülönbség nélkül tá­mogatandó gondolatnak megvalósitásával szem­ben az érdekelt tényezők, és pedig a Gyosz, a Tébe, az Omke és a Bankárok Egyesülete me­reven állást foglaltak, erős oppozicióba mentek és a kormány ahelyett, hogy ezzel az oppozi­cióval szemben, érezve és tudva mögötte az egész magyar nemzet gazdasági és erkölcsi tá­mogatását, ahelyett, hogy erre az erőre büszkén támaszkodva megtörte volna ezt az ellenállást, rászorította volna ezeket a vállalatokat a szük­séges építkezésekre, elkezdett tranzigálni, a de­fenzíva álláspontjára helyezkedett, a bankokkal szemben fokról-fokra, lépésről-lépésre meghát­rált. A bankok természetesen észrevéve a kor­mányzatnak önmaga által felidézett szorult helyzetét, egyre aggresszivebb álláspontra he­lyezkedtek és különböző privilégiumokat, ked­vezményeket követeltek maguknak, amelyekről részletesen beszélni fogok, olyan privilégiumokat, amelyek mellett az építkezés már nemcsak nem teher, hanem egy rendkívül jövedelmező vállalkozás kell, hogy legyen. Mikor a privilégiumok már megvoltak, megkonstruáltak egyúttal a privilégiumból egy monopóliumot is, amely monopólium kifejezetten benne van az eredeti javaslatban, és ennek a monopóliumnak alapján akarták most már Ma­gyarországon az egész lakásépítést, a lakás nél­kül szűkölködő ínséges embereknek ellátását, amely óriási gazdasági, de egyúttal nem meg­vetendő politikai hatalmat és befolyást is je­lent, a maguk számára monopolizálni. (TJgy van! a középen.) Vass József népjóléti és munkaügyi minister : Ez a genezis teljesen téves! Eckhardt Tibor: így van! , Vass József népjóléti és munkaügyi minister: En csak jobban tudom. Eckhardt Tibor : Nagyon örülnék, ha a mi­nister ur meg tudná cáfolni, de épen a hivata­los kormánynyilatkozat, a sajtóban megjelent különböző kommünikék és nyilatkozatok schwarz auf weiss igazolják, hogy ez igy van. (Zaj a baloldalon.) •T évi augusztus 23-án, csütörtökön. 145 Lendvai István: Mózesi genezis! Eckhardt Tibor: Szeretném megvilágítani mindenekelőtt azt, hogy mi van ebben a javas­latban, s azután rá fogok térni, hogy mi nincs benne. Ebben a javaslatban foglaltatnak mindenek­előtt jelentékeny adókedvezmények. Ezeket az adókedvezményeket bátor leszek pontról-pontra venni és percentualiter kimutatni, hogy az illető kedvezmény egyrészt a teljes építési tőkének, másrészt a vállalatok által befektetendő 40°/ 0-os saját tőkéjének hányszorosát, illetve hányad­részét teszi ki. Én ezúttal felteszem, de meg nem engedem, hogy a vállalatok tényleg invesz­tálnak 40%-ot a kimutatott építési költségből és kalkulációmat azon az alapon számítom ki, hogy teljes jóhiszeműen elfogadom a bankok által esetleg bemutatandó számadásokat, el­fogadom, hogy ők 40°/o saját pénzt tényleg befektetnek és az állam részéről csupán 60%-os jegyintézeti valorizálatlan hitelt vesznek igénybe. Bogya János : Azt azonban kevesen fogják elhinni, hogy 40%-ot tényleg befektetnek. Eckhardt Tibor : A javaslat 1. §-ának a) pontja szerinti házadómentesség, amely házadó kiteszi az évi házbérjövedelemnek 55%-át, a házjövedelmet pedig 10%-kal számítom, kitesz évenkint 5'5°/ 0-ot, 30 esztendő alatt az 5"5% kamatok nélkül kitesz 165%-ot, 5°/o kamatot számítva, — nem kosztkamatot, mert* hiszen 30 évig tartani ez a helyzet nem fog, a nemzet ezt igazán nem bírná ki — mondom 5%-kal, vagyis aranyalapon számítva ez az adómentes­ség kitesz 330%-ot, vagyis az épitési tőkének több mint háromszorosát. A kincstári haszonrészesedés elengedése, amely kincstári haszonrészesedés a házbérjövede­lem 25%-át teszi ki, ismét 10%-kal számítva a ház jövedelmét, évenkint kiteszi az egész épitési tőke 2%%-át. Miután azonban csak 40°/o-ot ad a bank a sajátjából, tehát a bank által befektetett tőke után 6'6%-ot tesz ki, ami 30 évre kiszámítva 360%-os kedvezménynek felel meg. A c) pont szerint a társulati adó alól is men­tesek ezek az épületek. A társulati adó mini­mumát, 20°/o-ot véve alapul, a társulati adó évenkint 2%-ot tesz ki, illetőleg, minthogy a vállalatok csak 40%-ot fektetnek be, saját tőkéjükből, a befektetett saját tőke után 30 évre számítva ez kitesz 300%-ot. A javaslat d) pontja szerint az előállítási költségeket három év alatt le lehet irni. A három év alatt leírható teljes épitési tőkének egy esztendőre eső része 33%. Ennek a 33%-nak társulati adó alá eső 20%-a 6*6%, vagyis ez a kedvezmény kitesz évenkint 6'6%-ot, illetőleg három év alatt 20%-ot. (Az elnöki székei Scitovszky Béla foglalja el.) Miután azonban ez a teljes épitési tőke után van számítva, a bank által befektetendő 40%

Next

/
Thumbnails
Contents