Nemzetgyűlési napló, 1922. XVI. kötet • 1923. augusztus 09. - 1923. szeptember 12.

Ülésnapok - 1922-174

144 A nemzetgyűlés 174. ülése 1923. vagy nem, ezért a javaslatot általánosságban sem vagyok hajlandó megszavazni. Elnök : Szólásra következik ? Bartos János jegyző: Eckhardt Tibor! Eckhardt Tibor : T. Nemzetgyűlés ! Valósággal lidércnyomás alól felszabadulva állok ma itt fel először a nacionalista ellenzéki padokon, .. . (Zaj a szélsöbaloldalon.) Nagy Ernő : Hát mi mik vagyunk ? Eckhardt Tibor : . . . hogy megindokoljam e javaslattal szemben azoknak az állásfoglalását, akik erőteljesebb nemzeti és szociális politikában látják egyedül a kivezető utat a mai romlásból, és őszinte öröm töltene el, hogy nem kell immár felelősséget viselnem azokért a rendelkezésekért, amelyek a javaslatban foglaltatnak, nem kell pirulnom a tárgyalás alatt és nem kell kisompolyognom a szavazás előtt a folyosóra, (Mozgás és zaj jobbfelöl.) akkor, amikor a javaslatot kénytelen megszavazni saját jobb szándéka és akarata ellenére egy keresztény elveket valló nagy párt. (Zaj jobbfelöl.) Könyves Lajos : Most kibeszéli, hogy hogyan szokott azelőtt szavazni. (Derültség.) Eckhardt Tibor : Hálás lennék a kormánynak azért, hogy ilyen javaslattal jön a Ház elé mindjárt a nemzeti keresztény irányzattal való szembefordulás legelső napjaiban, mert nem nekünk kell immár megindokolnunk, hanem megindokolta ez a kormányzat azt, hogy minő szándékot táplál a kormányzati politikát illetőleg és hogy miért nem lehet és nem szabad ezt a kormányzatot támogatni. T. Nemzetgyűlés! Mindenekelőtt félreértéseket szeretnék eloszlatni, melyeket szándékosan és tudatosan próbál egy agresszív és perfid propaganda ismételten a keresztény irányzattal kapcsolatban a néptömegek közé becsempészni. Azt állítják, hogy a fajvédők destruálnak, destruktív politikát folytatnak, mert azokkal a nagy gazdasági intézményekkel és tényezőkkel szemben — nagybankokkal, nagyiparral, nagytőkével, nagyvállalatokkal szemben, amelyek jó részét és igen tekintélyes részét képezik a nemzeti vagyonnak, és amelyek a nemzet gazdasági teljesítőképessége szempontjából lényeges tényezők — hogy mi e vállalatok tönkretételét, munkájuknak, termelőképességüknek lefokozását kívánjuk. En ünnepélyesen kijelentem, hogy ezek az állitások közönséges ráfogások és valótlanságok. Mi nem az ellen a termelő erő ellen, nem a koncentrált munkaképesség, szervezettség és gazdasági teljesítőképesség ellen foglalunk állást, amely ma a nagybankokban, ipari vállalatokban és egyéb nagy gazdasági intézetekben meg van valósítva, sőt mi ezt a teljesítőképességet és a nemzet érdekében való munkásságot igenis magyar nemzeti szempontból, a gazdasági teljesítőképesség fokozása szempontjából nagyon is szükségesnek tartjuk. Szomjas Gusztáv ; Mi is azt akarjuk ! évi augusztus 23-án, csütörtökön. Eckhardt Tibor: De elitéljük, tiltakoztunk' tiltakozunk és tiltakozni fogunk mindig minden erővel az ellen a törekvés ellen, amely a nagybankok egyoldalú felvirágoztatását, a nagytőkének a magyar nemzet egyetemes érdekei rovására való támogatását, az államérdeknek a bankérdekkel való összetévesztését szolgálja. Tiltakozunk az ellen, hogy akkor, amikor a magyar nemzet munkából úgyszólván alig tud megélni, ennek a munkának gyümölcseit nagyspekulánsok, nagytőzsdések és nagybankosok vágják zsebre ós tiltakozunk az ellen, hogy a magyar nép gazdasági romjai felett itt egy élősdi, piócatársaság kiszívja ennek a nemzetnek minden életerejét és energiáját, hogy végső züllésbe, gazdasági és erkölcsi romlásba taszítsa bele ezt az országot, (ügy van ! JJgy van ! balfelöl.) Ez a mi álláspontunk. Mi nem a gazdasági termelő erő megbénítására, hanem minden gazdasági erőnek a nemzeti érdekek szolgálatába való állítására törekszünk. Szomjas Gusztáv: Mi is azt akarjuk! Cserti József: De csak akarják! (Ellenmondások jobbfelöl.) Eckhardt Tibor : T. Nemzetgyűlés ! Még egy negativ tényt akarok itt leszögezni. A legutóbbi napokban a sajtóban ismételten — természetesen nem a jóhiszemű és nem a keresztény irányzatú sajtóban — azt a vádat emelték ellenünk, hogy mi a lakásépítési akciót meg akarjuk akadályozni. Kijelentem : nemcsak, hogy megakadályozni nem akarjuk, de sokkal szélesebb és egészségesesebb alapon akarjuk ezt a lakásépítkezést foganatosítani. De tiltakozunk az ellen, hogy egy favorizált, zártkörű kis társaság privilégiuma, sőt pláne monopóliuma gyanánt valósittassék meg az építkezés, mert ezzel nemhogy fokoznánk az építkezési kedvet, nemhogy megvalósitanók a szükséges építkezéseket, hanem néhány, számbelileg elégtelen épületnek felemelésével, néhány favorizált jellegű intézménynek megajándékozásával megakadályozzuk a további építkezést, mert néhány privilegizált egyént és vállalatot olyan helyzetbe juttatunk, hogy az ő építkezéseikkel konkurrálni senki sem tud. ( TJgy van ! JJgy van! balfelöl.) Mi tehát igenis azt követeljük, hogy egyforma feltételek és egyforma kötelezettségek mellett, mindenki számára adassék meg a teljes szabad lehetőség, és pedig nemcsak papirlehetőség, hanem a tényleges, komoly lehetőség arra nézve, hogy mindenki az építkezést megfelelő kedvezmények mellett lefolytathassa. T. Nemzetgyűlés ! Ez a javaslat, amelyik előttünk fekszik, tulajdonkópen iskolapéldája annak, hogy egy helyes, okos és mindenképen méltánylandó gondolat hogyan fordítható ki a visszájára és hogy az eredmény hogyan lehet pont ellenkezője annak, amit a gondolat szülője eredetileg tervezett: akkor, ha lecsúsztunk egy szilárd elvi alapról, ha a biztos célkitűzések