Nemzetgyűlési napló, 1922. XVI. kötet • 1923. augusztus 09. - 1923. szeptember 12.

Ülésnapok - 1922-173

130 A nemzetgyűlés 173. ülése 1923. hogy az állami és megyei hatóságokkal együtt meg vagyunk botránkozva, a kormánynak meg­tesszük a megfelelő előterjesztéseket és orvoslást kérünk — hogy mi ennek az oka, miképen le­hetséges, hogy itt nem lehet rendet csinálni és hogy a vámőrségnek nem lehet parancsolni. Méltóztatnak látni, miért hoztam ide ezt a kérdést. (Helyeslés a bal- és a szélsöbaloldalon.) Ha csak egyetlenegy eset lenne, méltóztassanak elhinni, hogy nem hoztam volna ide, de amikor a vámőrök azt a jogot vindikálják maguknak, hogy békés polgárokat, akik 50—60-an vannak, az utcáról lövöldözve, lepuffogjanak, akkor végre betelt a pohár. Minden tekintetben kencedálom, hogy nagy nehéz feladat előtt áll a vámőrség, de épen azt állitom, hogy a mi vámőrségünk erre a nehéz feladatra nincs kiképezve és rá­teremtve. Azt méltóztatnak mondani, hogy a vám­őrség más anyag. Igen, más anyag, de az a cso­dálatos, hogy a vámőrség is tulajdonképen ugyan­abból az anyagból van előteremtve, mint a csend­őrség s mégis a csendőrség ellen soha semmiféle panasz a határon egyetlenegy német községben sem fordul elő, (Ugy van ! Ugy van !) sőt el­lenkezőleg, a csendőrség — és ezt dicsérőleg kell kiemelnem — minden tekintetben még a vám­őrök garázdálkodását is lehetetlenné teszi. Rothenstein Mór : Az egyik kutya, másik eb ! (Nagy zaj és ellenmondások a jobboldalon és a középen. Félkiáltások: Móric! Móric!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Rothenstein Mór képviselő urat ezért a sértő kifejezésért rendreutasitom. (Helyeslés a jobb­és a baloldalon.) Szilágyi Lajos : Saját maga sem gondolja ezt. Kováts-Nagy Sándor: Most ébredt fel! Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Szilágyi Lajos: Rossz vicc! Rothenstein Klór : Dehogy vicc, ez komoly ! Östör József: Szerény véleményem szerint a vámőrség jelenlegi szervezetében nem felelhet meg feladatának, ennek folytán vagy teljesen gyökeresen át kell alakítani és a szükséges sze­mélyi változtatásokat keresztül kell vinni; ha pedig a kormányzat erre nem képes, akkor az egész közönség érdekében méltóztassék a vám­őri intézményt teljesen kasszálni és a határon a vámok felügyeletét a csendőrségre bizni. (Helyeslés.) Méltóztatik ismerni azt a helyzetet, amely­ben Sopron és az a néhány német község még van. Fölösleges rámutatnom arra az aknamun­kára, amely a szomszédos állam felelőtlen egyénei részéről folyik. (Ugy van! Ugy van!) Méltóztassék arra gondolni, hogy ilyen eseteket 'hogyan kihasználnak ellenünk a mi ellenségeink és milyen nehézzé tsszik a megyei és állami hatóságok működését és milyen nehézzé teszik ezekben a községekben azoknak a tisztességes és becsületes embereknek is a helyzetét, akiket évi augusztus hó 22-én, szerdán. nagynehezen megnyerünk a magyar államesz­mének, lépésről-lépésre tért hóditva. Ennek a kérdésnek tehát nemcsak a közönség érdekében van jelentősége, hanem nagyon fontos politikai jelentősége is van. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon és a középen.) Ezek voltak azok az okok, amelyek engem arra indítottak, hogy a következő interpellációt a pénzügyminister ur elé terjesszem, amelyet bátor vagyok most röviden felolvasni. (Halljuk ! Halljuk ! Olvassa) : 1. »Van-e tudomása a pénzügyminister ur­nák arról, hogy Agfalván augusztus hó 12-én, vasárnap a délutáni órákban a Kirchknopf-féle vendéglő helyiségeibe az utcáról az ágfalvi vám­őrségnek három tagból álló kirendeltsége jogos ok nélkül több lövést adott le, amelynek követ­keztében egy súlyos és egy könnyebb természetű sebesülés is történt? 2. Hajlandó-e a pénzügyminister ur gyor­san és erélyesen intézkedni, hogy a vérengző vámőrközegek azonnal elfogassanak, letartózta­tásba helyeztessenek (Helyeslés.) és ellenük a legerélyesebb vizsgálat megindittassék, tárgyila­gosan lefolytattassék, . . .« mert azt ki kell emelnem, hogy a vizsgálatok lefolytatásánál a megfelelő tárgyilagosságot nélkülöztük . . . Nagy Ernő : Ismerjük a tárgyilagosságot, volt benne részem. Elnök: Csendet kérek! Nagy Ernő : Fel kellene robbantani az egészet ! Östör József : ... s külön felhívom a kor­mány figyelmét arra, hogy ha lehetséges volna, kérem, hogy ennek az ügynek a megvizsgálására az egész vidék megnyugtatása céljából egy vegyes polgári és katonai bizottságot küldjön ki, mert én ebben látnám a teljes garanciát. (Továbbolvassa) : ». . . és a lövöldöző vám­őrök példás büntetésben részesittessenek.« Nem pedig előléptetésben. »3. Minthogy ebből és számos más esetből kifolyólag a vámőrség nem áll hivatása magas­latán, és nem teljesiti megfelelően a reá rótt kényes és nehéz feladatot, . . .« Nagy Ernő : Jó, kitűnő kortesek. Kiss Menyhért: Ez történt Szegeden és Kiszqmborban is! Östör József (továbbolvassa) : ». . .hajlandó-e a pénzügyminister ur a szükséges személyválto­zásokat abban keresztülvinni vagy pedig a vám­őrség teljes eltörlésével a vámőri szolgálatot a minden tekintetben kifogástalan csendőrségre bizni. (Helyeslés.) Nagy Ernő : Ez helyes ! Tényleg a csendőr­ségre kellene bizni az egészet! Elnök: A pénzügyminister ur kivan szólni. Kállay Tibor pénzügyminister: Mélyen t. Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk!) A magam részéről nagyon sajnálom ezt az incidenst, amely­ről a t. képviselő ur megemlékezett. Sajnálom azért, mert épen azon a vidéken történt, amelyen —

Next

/
Thumbnails
Contents