Nemzetgyűlési napló, 1922. XVI. kötet • 1923. augusztus 09. - 1923. szeptember 12.
Ülésnapok - 1922-173
118 .4 nemzetgyűlés 173. ülése 1923. Dénes István : Ebben téved a képviselő ur. Meg is magyarázom, miért. Néhány hét előtt ide jött a népjóléti minister ur egy törvényjavaslattal, amely nemcsak igazságtalan, de mondhatnám, páratlan a maga nemében a törvényalkotás terén. Ez az úgynevezett egyezség, amelyet nem szeret kényszeregyezségnek nevezni Perlaki t. képviselőtársam, egyszerűen kiragadta közgazdasági életünk egyes rétegeit, az ipart és a kereskedelmet és odaállította a nemzet elé bűnbakul, és azt mondotta az a törvényjavaslat, amelynek szüleménye a most előttünk fekvő ujabb javaslat, hogy : ipar és kereskedelem, ti vagytok a bűnösök azért, hogy itt lakásinség van, ennek következtében csak ti vagytok kötelesek lakásokat építeni. Akinek egy kis igazságérzete van és aki az egyenlő elbánást akarja ebben az országban, annak fel kell háborodnia az ilyen törvényjavaslatokon és ezen az egyezségen is, amely épugy kényszer, mint amenynyire kényszer volt az első törvényjavaslat. A t. népjóléti minister ur azt mondja az indokolásban, hogy ő azért ragadta ki közgazdasági életünkből az ipart és a kereskedelmet és azért kényszeríti közgazdasági életünknek ezt a két faktorát az építkezésre, mert Budapesten 4675 olyan lakást tartanak lefoglalva, az államnak pedig nincsen 9 milliárdja, amennyi az építéshez szükséges, köteles tehát az ipar és a kereskedelem építkezni. Ez az indokolás veszedelmes, abszolúte tarthatatlan és igazságtalan. Ha már a t. népjóléti minister ur vette magának azt a fáradságot, hogy kikutatta, melyek azok a lakások, amelyeket ipari és kereskedelmi vállalatok tartanak lefoglalva, akkor jól tette volna, ha egyidejűleg kikutatta volna azt is, hogy hány palotát tartanak lefoglalva luxuscélokra, nem ipari és nem kereskedelmi vállalatok, hanem egy család 12—14 szobát, Vass József munkaügyi és népjóléti minister : Az is ki van kutatva ! Dénes István: Ha kikutatta a t. minister ur, jönnie kellett volna ezzel is... Vass József munkaügyi és népjóléti minister : Nem vagyunk kommunisták! Dénes István:... és köteleznie kellett volna a paloták tulajdonosait is az építkezésre, mert nézetem szerint furcsa szint vet közgazdasági életünkre, hogy magyar minister egy törvényjavaslat indokolásában azt mondja, hogy azért bünteti az ipari és kereskedelmi vállalatokat az építkezéssel, mivel ide vonzottak Budapestre igen sok embert az ipari és kereskedelmi vállalkozásaikkal. Az én felfogásom ezzel ellenkező ; de azt hiszem, mindenkié, aki a termelés és az ország érdekeit tartja szeme előtt, az, hogy ezeket a vállalatokat, amelyek rengeteg kereskedelmi és ipari alkalmazottat és munkást foglalkoztatnak, vagyis sok embert vonzanak a fővárosba, nem büntetni kell, hanem jutalomban kellene részesíteni. Ha büntetjük azoéri augusztus hó 22-én, szerdán. kat, akik kenyeret adnak sokezer embernek a fővárosban, nem értem, mit várhatnak a nemzet dolgozó rétegei. A t népjóléti ministeriumnak körülbelül három esztendő állott rendelkezésére, hogy a lakáskérdést megoldja. Perlaki György t. képviselőtársam már mondott kritikát, midőn kijelentette v hogy két évvel elkésett a lakásépítési akció. En azonban azt mondom, hogy ezzel a törvényjavaslattal sem mozdítják elő lényegesen a lakásügy megoldását. Mit csinált a népjóléti ministérium az elmúlt esztendők alatt? Az 1.921. évi LI. t.-c által kedvezményeket biztosított az építtetőknek. Minthogy ezek a kedvezmények jelentéktelenek voltak, az egész intézkedés nem vezetett eredményre. Hiába hangoztatták akkor is a szakemberek a ministérium előtt, hogy egyetlen remédium az "építkezés, nem vettek tudomást róla. Mikor a lakásinség már ordított, 1922. őszén fedezte fel csak a népjóléti minister ur és a magyar kormány, hogy építkezni kell ! Vass József munkaügyi és népjóléti minister : Már 1921-ben elkezdték az építkezést. Dénes István : Fájdalom csak 1922-ben hoztak tételes intézkedéseket, az 1922/23. évi költségvetésben intézkedik először a népjóléti minister ur olyanformán, hogy a lakásépítés előmozdítását állami feladattá teszi, kivetett 60%-os kincstári haszonrészesedést, ebből 20%-ot fordítván az állami építkezésekre. Vass József munkaügyi és népjóléti minister : Már Hegyeshalmy ministersége alatt építettek állami lakásokat. Hogy lehet ilyet mondani S Dénes István: Engedelmet kérek, az 1921: LI. t.-c. rendelkezik először, midőn kedvezményeket biztosit azok részére, akik építkezni akarnak. Vass József munkaügyi és népjóléti minister : On azt mondta, hogy nem is gondoltunk rá, holott 1921-ben már de facto építettek. Dénes István : De facto nem- építhettek, mert csak az 1922/23. évi költségvetés intézkedik erről először. Vass József munkaügyi és népjóléti minister : Menjen ki Pest-Szentlőrincre és nézze meg a házakat 1921-ből. Ilyet mégsem lehet mondani! Dénes István: Emlékeztetem a t. minister urat arra, hogy 1922. őszén a költségvetési vita során nagyon nehezen engedte magát meggyőzetni arról, hogy az államnak is kötelessége építeni. A szociáldemokrata párt vetette fel ezt a kérdést, és a minister ur válaszolt rá, csak az 1922/23. évi költségvetésben kapott először felhatalmazást arra, hogy állami építkezéseket végezzen. En akkor is az állami építkezés ellen voltam, vagyok ma is ; nem vagyok hive az államj építkezéseknek. Hogy- miért, erre rá fogok térni. Az 1922/23. évi költségvetési törvénynek az. építkezésre vonatkozó intézkedései teljesen sikertelenek és eredménytelenek maradtak, Megindult az építkezés, de méltóztatnak tudni.
