Nemzetgyűlési napló, 1922. XVI. kötet • 1923. augusztus 09. - 1923. szeptember 12.

Ülésnapok - 1922-173

A nemzetgyűlés 173. ülése 1923. épitő vállalatokra oly súlyos adó- és illetékterhek hárulnak, hogy ha ebben a tekintetben a kormány nem nyújtana bizonyos mérséklést vagy kedvezést, akkor az épitkezések jóformán meg sem volnának kezdhetők, szükség volt ezekre a törvényhozási intézkedésekre. Méltóztassék megengedni, hogy a törvényjavaslat kinyomtatott szövegével szemben megemlítsem azt, hogy a törvényjavaslathoz a részletes tárgyalás folyamán módositó inditványt fogok benyújtani, amely azt tartalmazza, hogy ne csak azok vehessék igénybe ezeket a kedvezményeket, akik a törvénytervezetben fel vannak sorolva, hanem igénybe vehesse bárki, aki aláveti magát azoknak a rendelkezéseknek, amelyeknek alávetették magukat azok a vállalatok, melyek a népjóléti és munkaügyi minister úrral előzőleg már ebben megegyeztek. Azt hiszem tehát, hogy ha a mélyen t. Nemzetgyűlés ezt a módositó indítványomat elfogadja, ezzel elejét vesszük azoknak a vélt sérelmeknek, amelyek már ezen törvényjavaslat megszületése alkalmával a kormánnyal szemben felállíttattak. À törvényjavaslat eredeti szövege felsorol ugyan egyes vállalatokat, de maga a szöveg már a felsorolt vállalatok után odateszi, hogy : stb. Ez a stb. is tehát magában foglalta volna azt, hogy a i kedvezményeket mások is igénybe vehessék. Hogy azonban precizebben ki legyen fejezve, hogy a kedvezményt bárki, akár magánosok is igénybe vehessék, erre vonatkozólag majd a részletes tárgyalás alkalmával terjesztek be módositó javaslatot. A törvényjavaslatnak egyes szakaszai a következő intézkedéseket tartalmazzák. Az 1. §-nak a) és b) pontja biztosítja, hogy az újonnan keletkezett épületek a házadótól és ennek járulékaként jelentkező házhaszonrészesedéstől mentesek lesznek. Nemcsak a házadó, hanem legfőképsn ez a ház haszonrészese dés oly súlyos terhet jelentene az illetőkre, hogy ha ezt is meg kellene fizetniök, akkor a többi kedvezmények mellett, ha még olcsó kamat mellett is kapnák az épitkezesi kölcsönt, az épületek felépitése nem volna lehetséges. Az 1. §-nak c) és d) pontja azokat a kedvezményeket tartalmazza, amelyek a társulati adó alá eső vállalatoknál a házbirtokból származó jövedelemnek és a lakások épitésére fordított tőkének a társulati adó szempontjából való mentesítését célozzák. A még eddig végre nem hajtott társulati adó oly súlyos intézkedéseket tartalmaz az illető társulatok házaira és házbirtokból eredő jövedelmeire vonatkozólag is, hogy ha most az újonnan épitendő házukból eredő jövedelmüket is társulati adó alá vonnánk, akkor ezen amugyis csekély jövedelemnek 30%-át társulati adóban vissza kellene fizetni az államnak. Ami pedig a befektetett tőke adómentes leírását illeti, ez szintén feltétlenül szükséges, de ezt a leírást a törvényjavaslat három évben szabta meg abban az esetben, ha az illető azt tetszés szerinti részletekben akarja megfizetni. évi auguäztus hó 22-én, szerdán. 111 Hogyha pedig egyforma részletekben akarja leírni, akkor öt év alatt köteles azt leirni. Ez olyan csekély idő, hogy ezen rövid idő alatt való leírása a társulati adó összegét befolyásolni nem tudja. Vannak azonban olyan kisebb vállalatok vagy esetleg magánosok, amelyek s akik egymagukban nem volnának képesek egy ilyen nagyobbszabásu lakásépítkezést keresztülvinni, ezeknek meg van azonban adva az alkalom arra, hogy külön házépítő részvénytársaságot alakítsanak. Miután pedig a részvénykibocsátási illeték nagyban megnehezíti a részvénytársulatok megalakítását, szükségesnek tartotta a pénzügyi kormány, hogy a részvénykibocsátási illeték alól való mentesség kedvezményét is megadja az ilyen újonnan alakuló részvénytársaságoknak. A közérdekű cél indokolja azt, hogy az épitésre szükséges tőke beszerzésével járó illetékek alól szintén mentességet kapjanak azok, akik ennek az akciónak keretében akarnak épiteni. Van ennek a törvényjavaslatnak egy igen fontos pontja. Ugyanis a törvényjavaslat kimondja azt, hogy egyesek bizonyos esetekben adóamnesztiában részesülnek. Vannak ugyanis olyan egyének, akik az 1922 előtt szerzett jövedelmükből akarnának épiteni ezen akció keretében épületeket, azonban igen sokszor megesik, hogy az 1922 előtti jövedelmet az illető nem vallotta be adó alá. Már most, ha a törvényjavaslat bizonyos kedvezményekben nem részesítené az ilyen egyéneket, — akik egyébként nem érdemlik meg a kedvezményt, mert hiszen azok a jövedelmek valószínűleg könynyen szerzett konjunkturális jövedelmek voltak — ilyen esetben módja volna a pénzügyi kormánynak arra, hogy az 1920. évi XXIII. te. 41. és 65. §-a, alapján az ilyen eltitkolt jövedelmeket súlyosan adóztassa meg, sőt bírságolja, mégis a kitűzött cél érdekében, nehogy az illetők visszariadjanak az építkezésektől, a pénzügyi kormány ugy találta helyesnek, hogy ezeket, akik beigazolják azt, hogy ez a jövedelmük 1922 előtt keletkezett^ugyan és ők az adó alól eltitkolták, hogy ha azt építkezésekre fordítják, abban az esetben adóamnesztiában részesitik őket. Bár, mint Emiltettem, ezek a legkevésbé érdemelnék meg a kíméletet, de mégis, ha ilyen közérdekű célt szolgáló építkezésre fordítják vagyonukat, abban az esetben méltányos, hogy ezen bírság alól mentes ittessenek, mert egyébként ezek a jövedelmek ugy sem bújnának elő, mig hogy ha befektetik, legalább a közérdeket szolgálják. Ezeknek előrebocsátásával kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni méltóztassék. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök : Szólásra következik ? Perlaki György jegyző : Zsilinszky Endre ! Elnök : A képviselő ur nincs jelen. Ki következik ? Perlaki György jegyző : Csik József ! Elnök : Nincs jelen ! Következik ? Perlaki György jegyző : Baticz Gyula í