Nemzetgyűlési napló, 1922. XVI. kötet • 1923. augusztus 09. - 1923. szeptember 12.
Ülésnapok - 1922-173
110 A nemzetgyűlés 173. ülése 1923. zatnak mindenkor módjában legyen olyan összegben meghatározni a költségeket, mint amilyen összegeket ilyen költségek címén a földmivelésügyi ministerium tényleg kiad. Nem arról van tehát szó, bogy maga az a szervezeti változtatás, az adminisztráció módosítása idézne elő költségtöbbletet, hanem olyan rendelkezésről, amelyre szükség lett volna abban az esetben is, ha ilyen szervezeti változtatás nem történt volna, kizárólag azért, mert a gazdasági viszonyok tekintetében nagy változások lehetnek és vannak — voltak is a múltban hónapról-hónapra — és mert a korona értékállandósága nincs biztosítva. Ez teszi szükségessé ennek a rendelkezésnek a felvételét, teljesen függetlenül attól a másik intézkedéstől, amelyet az erdészet átszervezésére vonatkozólag csináltunk és amely átszervezésnek költségkiadásait illetőleg — mondom — teljesen osztozom a t. képviselő urnák abban a kívánságában és abban a reményében, hogy az eredeti állapottal szemben, illetőleg azzal az állapottal szemben, amely különben előidéztetett volna, költségtöbbletet jelenteni nem fog. Ezen az alapon kérném a törvénj^j avaslatnak elfogadását. (Helyeslés jobbfelöl.) A Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 10. §-szal szemben Gaal Gaston képviselő ur törlési indítványt tett, tehát az eredeti szöveget szembe fogom állítani Gaal Gaston képviselő ur törlési indítványával. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatnak-e a 10. §-t eredeti szövegezésében, Gaal Gaston képviselő ur indítványával szemben elfogadni, igen vagy nem ? (Igen ! Nem f) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az eredeti szöveget fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. Az eredeti szöveg fogadtatván el, Gaal Gaston képviselő ur indítványa mellőztetik. Következik a 11. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék felolvasni. Perlaki György jegyző (olvassa). Elnök : Kivan valaki szólni ? (Senki sem !) Ha szólni senki sem kíván, a szakasz meg nem támadtatván, elfogadottnak jelentem ki. Ezzel a törvényjavaslat ugy általánosságban, mint részleteiben letárgyaltatván és elfogadtatván, annak harmadszori olvasása iránt napirendi javaslatom során fogok javaslatot tenni. Napirend szerint következik az építkezések alkalmával adható adóügyi kedvezményekről szóló törvényjavaslat általános tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Temesváry Imre előadó : T. Nemzetgyűlés ! Minden háborúnak természetes követője, úgyszólván együtthatója az, hogy a polgárság visszariad minden olyan beruházástól, tőkebefektetéstől, amely a normális időkben, a háború előtt a legbiztosabb tőkekonzerválásnak mutatkozott. A bizonytalanság "érzete^megakaszt minden rendes munkálatot, amely nélkül pedig a béke idejében normális életet el sem tudtunk volna képzelni. Egyes iparévi augusztus hó 22-én, szerdán. ágak teljesen megszűntek, — hiszen úgyszólván minden emberi és anyagi erő annak idején a háború szolgálatába állíttatott. Ilyen megszűnt ipari tevékenység volt a háború alatt az építkezési ipar is. Normális időkben évről-évre talán az emberiség szaporulatával, valamint az igények fejlődésével arányban nem álló mértékben épültek uj lakóházak, valamint középületek is, mig a háború alatt, a háború kitörése után teljesen megszűnt az építkezés és minden munka, minden tevékenység csak a háború közvetlen szolgálatában állott. De nemcsak a háború alatt, hanem a háború utáni években is úgyszólván teljesen szünetelt az építkezés s csak a legújabb időben — talán csak ebben az évben — látjuk, hogy az országban itt-ott megindult a magán építkezés. Nemcsak azt a hiányt érezzük most a lakásokban, amelyet a békeidőben évről-évre épített házak építésének megszűnése, illetőleg a körülbelül kilenc évig tartó építkezési szünet idézett elő, hanem azt a hiányt is érezzük, amelyet előidézett az a szerencsétlen körülmény, hogy országunkat megcsonkították és az elszakított területeken a megszálló hatalmak olyan könyörtelenül bántak el az ottrekedt véreinkkel, akiket otthonukból kiüldöztek, hogy kénytelenek voltak itt, ebben a csonka országban menedéket keresni. Fájdalom, ezen százezrével kiüldözött véreinkről még most sem voltunk képesek ugy gondoskodni, hogy a lehető legelemibb emberi követelményeknek megfelelő lakáshoz juttassuk őket. A népjóléti és munkaügyi minister ur statisztikai kimutatása szerint körülbelül 6000 lakásra volna még szükség Budapesten, hogy a legszükségesebb lakásigényeket kielégíthessük. Ezen lakásínség megszüntetése végett a népjóléti minister ur már korábban törvényjavaslatot terjesztett a nemzetgyűlés elé, amely a kényszerépitkezést akarta megvalósítani. Ez a törvényjavaslat azonban a mai napig nem került tárgyalás alá. Hogy azonban az égető lakásínségen bizonyos mértékben sürgősen segíthessen a népjóléti és munkaügyi minister ur, tárgyalásokat folytatott egyes iparvállalatokkal, valamint egyéb társulatokkal, hogy azok a maguk jószántából bizonyos állami kedvezményekkel még a folyó évben megkezdhessék az építkezéseket és igy a népjóléti és munkaügyi minister ur által előirt szabályok értelmében a lakásínséget bizonyos mértékben csökkenthessék. T. Nemzetgyűlés ! Hogy a kormány 8z építtetőknek bizonyos kedvet és alkalmat nyújthasson, feltétlenül szükséges volt, hogy bizonyos adóügyi kedvezményekben részesítse azokat, akik önként hajlandók ezeket az igen nagy költséggel járó építkezéseket- megkezdeni. A forgó tőke tekintetében törvényhozási intézkedésre szükség nincs, mert hiszen ha a kölcsönt akár a jegyintézet utján, akár más úton-módon akarjuk nyújtani az illető vállalatoknak, ehhez a törvényhozásnak felhatalmazása nem szükséges. Mivel azonban az építkezésekkel kapcsolatban az uj épületek használata folytán az
