Nemzetgyűlési napló, 1922. XVI. kötet • 1923. augusztus 09. - 1923. szeptember 12.
Ülésnapok - 1922-173
A nemzetgyűlés 173. ülése 1923, Következik a 10. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedj ék felolvasni. Perlaki György jegyző (olvassa a 10. §-t) : Gaal Gaston ! Gaal Gaston : T. Nemzetgyűlés ! A 10. §-ra vonatkozólag is nagyrészt elmondottam már indokaimat az általános vitában s ezeket most megismételni nem kívánom. Röviden csak arra legyen szabad hivatkoznom, hogy amikor az erdészeti törvényeket tárgyaltuk, amikor az erdészeti törvények megcsinálásával szemben legmesszebbmenő aggodalmaimnak adtam itt kifejezést s amikor kifejtettem azt is, hogy mi egy óriási adminisztrációt csinálunk olyan erdőkre, amelyek tulaj donképen nincsenek, szóval adminisztrálni akarjuk a semmit, és hogy ez az adminisztráció olyan irtózatos költségekkel fog járni, amelyeket az erdőbirtokosok előbb-utóbb nem fognak tudni elviselni : akkor a minister ur a többség megnyugtatására azt a kijelentést tette, — különben ez benne volt a törvényjavaslat indokolásában is — bogy ez a törvényes intézkedés semmi néven nevezendő költségtöbblettel nem fog járni sem az államra, sem psdig a termelő osztályokra, a magyar gazdaközönségre. Már akkor kimutattam, hogy ez fallácia, mert hiszen ha én Nagy-Magyarország egész erdészeti karát beszervezem és véglegesítem a meglévő 13 vagy 14 vármegyére, akkor ez erre a 14 vármegyére minden körülmények között sokkal nagyobb költséget jelent, mint jelentett arra a hatvanegynéhány vármegyére, amelyekből NagyMagyarország állott. Akkor azt a megnyugtatást méltóztattak kapni és elfogadni a minister úrtól, hogy ez semmi néven nevezendő költségtöbbletet nem fog jelenteni. Nem múlt el két vagy három hónap azóta, hogy ezeket a törvényjavaslatokat letárgyaltuk s az én akkori aggodalmaim, ime, máris valóra kezdenek válni : törvényes formában kerül elénk a 10. §-ban az a felhatalmazás, hogy azok az erdőkezelési járulékok, amelyek a múltban is elég terhesek voltak, miután a meglévő jövedelmekből a jelenlegi erdőkezelési apparátust a minister ur nem képes fentartani, megváltoztattassanak és pedig évről-évre a minister által a viszonyok változásához mérten állapíttassanak meg. Az akkor időhöz képest ez körülbelül tízszeres emelést jelent mostanáig, mert az akkori és mostani korona árértéke között körülbelül akkora a viszony. Da megtörténhetik, mélyen t. Nemzetgyűlés, hogy a korona esetleges értékváltozásával, vagy a minister ur tetszésével — mert hiszen teljesen a minister úrra bízzuk azt, hogy legjobb belátása szerint emelje ezeket az erdőkezelési járulékokat, ugy amint neki tetszik — ez a különbség fel fog emelkedni az akkori erdőkezelési járuléknak húszszorosára, huszonötszörösére, ötvenszeresére, sőt százszorosára is. A pénzügyi bizottság és a minister ur is azzal indokolja ezt a szakaszt, hogy azóta az erdőbirtokosok jövedelme is óriási mértékben emelkedett, tekintettel arra, hogy a fa értéke emelkedett. Ez áll azokra az erdőbirtokosokra, akiknek kivágható évi augusztus hó 22-én, szerdán. 109 fáik vannak, azokra az erdőbirtokosokra vonatkozólag azonban, akik most létesítettek erdőket, amelyek majd csak 60—70 év múlva lesznek kitermelhetők és kihasználhatók, abszolúte semmiféle jövedelememelkedés elő nem állott, sőt költségeik emelkedtek, mert hiszen az erdőőrzési és erdőkezelési költségek, amelyeket a tulajdonos személyzete utján maga visel, márcsak a személyzet nagymérvű fizetésemelése folytán is lényegesen emelkedtek, ezzel szemben pedig a jövedelem abszolúte nem emelkedett. Miután ez egyenesen ellentétben áll azzal az Ígérettel, amelyet a földmivelésügyi minister ur annak idején tett, t. i. az általa beterjesztett erdészeti javaslatok semmi néven nevezendő költségtöbbletet nem fognak jelenteni az erdőgazdaságokra nézve, miután ez ennek homlokegyenest való megcáfolása és miután még a költségtöbblet mértéke sem állapitható meg — mert hiszen teljesen a minister tetszésére bizzuk, hogy az erdőkezelési járulékokat törvényhatóságonkint miképen állapítja meg — a magam részéről hiven ahhoz a programmhoz, amelyet egész életemen át követtem, hogy semmi néven nevezendő igazságtalan és jogtalan megterhelését a magyar mezőgazdaságnak — az erdőgazdaságot is ide sorolom — a magam részéről támogatni nem fogom, a szakaszt el nem fogadom, hanem kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék a szakaszt törölni. Elnök : Szólásra következik ? Perlaki György jegyző : Farkas Tibor ! Elnök : Nincs jelen. Szólásra következik ? Perlaki György jegyző : Senki sincs felírva. Elnök : Senki feljegyezve nem lévén, kérdem a t. Nemzetgyűlést : kiván-e még valaki szólni a szakaszhoz ? (Nem !) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. A pénzügy minister ur kíván szólni. Kállay Tibor pénzügyminister : T. Nemzetgyűlést Î Méltóztassanak megengedni, hogy mindenekelőtt rámutassak arra, hogy én a földmivelésügyi minister urnák azzal a kijelentésével szemben, hogy az az erdészeti adminisztrációt illető változtatás, amely a tavasszal eszközöltetett, semmi költségtöbblettel járni nem fog, épolyan helyzetben vagyok, mint Gaal Gaston t. képviselőtársam : a magam részéről is kívánom, hogy ez tényleg igy érvényre is jusson és hogy ez a szervezeti változtatás költségtöbbletet tényleg ne idézzen elő. Gaal Gaston : Adja ísten! Kállay Tibor pénzügyminister : Megjegyzem azonban, hogy a magam részéről ezt a javaslatot, amely beterjesztetett és amelyet most tárgyalunk, nem foghatom fel ugy, mint Gaal Gaston t. képviselő ur, hogy t. i. ez a szakasz a földmivelésügyi minister ur kijelentésével ellentétben állana. Mert hiszen itt semmi egyébről nincs intézkedés, mint arról, hogy azok a járulékok, amelyek eddig hoszszabb időn keresztül, ha jól emlékszem, öt esztendőre szólólag állapíttattak meg, most egyévre állapíttassanak meg azért, hogy ezzel jobban alkalmazkodhassunk a korona értékének esetleges J változásához s igy a földmivelésügyi kormány*
