Nemzetgyűlési napló, 1922. XVI. kötet • 1923. augusztus 09. - 1923. szeptember 12.
Ülésnapok - 1922-173
1Ö8 A nemzetgyűlés 173. ülése 1923. évi augusztus hó 22-én, szerdán. lés.) Azt hiszem, ha egy érdekeltség a jegyintézeti kölcsön révén nagy előnyöket élvez, akkor bizonyos áldozatot is hozhat a köz érdekében. Még csak azt emlitem fel, hogy midőn Budapestre nézve egy fontos élelmiszernek a biztositásáról volt szó s az érdekeltségnek nem akartuk teljesen a kívánságait honorálni, akkor az érdekeltség egyik képviselője felállt és azt mondta, hogyha a közélelmezési ministerium és a kormány kívánságaikat nem honorálja, akkor beszüntetik üzemeiket, (Zaj.) Lehetséges-e az, hogy egy érdekeltség, midőn a közszükségleti cikkek biztositásáról van szó, az államnak, a kormánynak ilyen ultimátumot adjon ? (Igaz ! Ugy van !) Ezek az okok késztették a közélelmezési ministeriumot arra, hogy ezt a szakaszt a jelen törvényjavaslatba felvegye. Távol áll tőlünk az, hogy bármiféle monopóliumot akarjunk az állam . részére biztosítani, hanem igenis küzdeni akarunk a nagy érdekeltségeknek, a nagy vállalatoknak és a nagy üzemeknek monopolisztikus hatalma ellen, ha szükséges, a nagyüzemek és a nagy érdekeltségek megrendszabályozásával. (Elénk helyeslés.) Bemélem, hogy tulaj donképen ennek a szakasznak az alkalmazására nem fog sor kerülni, csak kivételes esetben, De szükséges, hogy ezzel a hatalommal a kormány és a nemzetgyűlés bennünket felruházzon. Egyáltalában mi a jelen esetben nem gondolunk a kismalmok ezreinek megrendszabályozás ara. hanem igenis, ha valakinek megrendszabályozásáról szó lehet, akkor ezen megrendszabályozást a nagyüzemeknél kell kezdenünk, (Helyeslés.) Kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék ezt a szakaszt az előadó ur módosításával elfogadni, (Élénk helyeslés. Gaal Gaston szólásra jelentkezik.) Elnök : Milyen címen kivan a képviselő ur szólni ? Gaal Gaston : Félreértett szavaim értelmének helyreigazítása címén. Elnök : Tessék ! Gaal Gaston : T. Nemzetgyűlés ! A t. államtitkár ur félreértett, engem, amennyiben ugy látszik, azt hitte, hogy én a nagybankokat és a nagyüzemeket kívántam védelmembe venni. Megjegyzem, hogyha igazságuk van, én a nagyüzemeket is minden esetben védelmembe veszem. Én sohasem vezettetetem magam olyan mentalitástól, hogy kisüzemmel vagy nagyüzemmel szemben a jog és méltányosság tekintetében megkülönböztetett eljárás követtessék. (Helyeslés.) A t. államtitkár urnák azonban abban nincs igaza velem szemben, amikor ugy állítja fel ezt a kérdést, mintha itt egy meglevő állapot fentartásáról volna szó, holott ennek épen az ellenkezője áll. A háborús gazdálkodásból, hála Istennek, kikeveredtünk ; minden néven nevezendő maximálás, rekvirálás és állami beavatkozás lehetetlen ezidőszerint törvényes alapon. Most ezzel az állapottal szemben a kormány ebben a szakaszban egy uj helyzetet teremtett anélkül, hogy háborúban volnánk, anclkül, hogy kifelé is azzal védekezhetnénk, hogy az ország közrendje szempontjából szükségesek ilyen intézkedések : mégis háborús intézkedéseket méltóztatik tenni, már pedig a kormányzat meglevő törvényeink értelmében ezekre a kivételes intézkedésekre csak háború esetén hatalmazható fel. Vagyis a kormány vissza akarja állítani azt az állapotot, amely már megszűnt, egy nóvumot akar létesíteni, amely a közélelmezés egész vonalán — hangsúlyozom, az egész vonalán — megkötöttséget, állami monopóliumot, jobban mondva nem is állami monopóliumot, hanem állami abszolutizmust teremt. Méltóztassanak csak a kihatásokat vizsgálni. Ebben a szakaszban az is benne van, t. képviselő ur, hogy a vállalatok a kormány előírása szerint tartoznak üzemeiket folytatni. Mit jelent ez ? Azt jelenti, hogy az állam előírhatja holnap a malmoknak azt, hogy búzát csak ennyiért szabad vásárolni, rozsot, gabonát csak ennyiért szabad vásárolni. Abban a percben, mélyen t. államtitkár ur, amint az állam ezt a rendeletet kiadta, a termelők millióira lesz kihatással ez a rendelkezés, mert hiszen amikor az állam megszabja a bevásárlási árakat, ezzel megszabja azt is, amit a termelő gabonájáért kaphat. Ez a szakasz sokkal messzebbmenő intézkedéseket tartalmaz, mint ahogy a mélyen t. államtitkár ur nekünk itt előadta : ez a szakasz burkolt formában megkötését jelenti az egész magyar gazdasági életnek ; ennélfogva végtelen sajnálatomra felvilágosításai után sem vagyok hajlandó ehhez a magam beleegyezését megadni. Elnök : Kivan még valaki szólni ? Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 9. §-szal szemben két indítvány adatott be : az egyik az előadó ur módositó indítványa, a másik pedig G-aal Gaston képviselő ur indítványa, amely az egész 9. § törlését kívánja. A kérdést akként fogom feltenni, hogy az eredeti szöveggel szembeállítom az előadó ur módosítását, valamint Gaal Gaston képviselő urnák a szakasz törlését javasoló indítványát. Amennyiben az eredeti szöveget nem méltóztatnak elfogadni, fel fogom tenni a kérdést az előadó ur indítványára, szembeállítva azt Gaal Gaston képviselő ur törlést javasoló indítványával . Kérdem tehát a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e az eredeti szöveget szemben az előadó ur által javasolt módosítással és Gaal Gaston képviselő ur indítványával elfogadni, igen vagy nem ? (Nem !) Amennyiben a nemzetgyűlés az eredeti szöveget nem fogadta el, kérdem, méltóztatik-e az eredeti szöveget az előadó ur módositó indítványával együtt elfogadni, szemben Gaal Gaston képviselő ur indítványával % (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a szöveget az előadó ur módosításával fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A 9. § az előadó ur módositó indítványával fogadtatott el, Gaal Gaston képviselő ur indítványa pedig mellőztetett.
