Nemzetgyűlési napló, 1922. XVI. kötet • 1923. augusztus 09. - 1923. szeptember 12.
Ülésnapok - 1922-173
A nemzetgyűlés 173, ülése 1923. évi augusztus hó 22-én, szerdán, 107 kívánok és anélkül, hogy a Ház figyelmét hosszabban akarnám igénybe venni, tisztelettel beterjesztem azt a határozati javaslatot, hogy méltóztassék a szakaszt törölni: Elnök : Szólásra következik ? Perlaki György jegyző : Farkas Tibor ! Elnök : Kincs jelen. Kíván még valaki szólani a szakaszhoz ? B. Prónay György képviselő ur kivan szólani. B. Prónay György : T. Nemzetgyűlés ! Méltóztassanak nekem megengedni, hogy a távollévő közélelmezésügyi minister ur helyett G-aal Gaston t. képviselőtársam felszólalására reflektáljak és egyben kifejtsem azokat az indokokat, amelyek a közélelmezésügyi ministeriumot arra késztették, hogy ezt a szakaszt a jelenlegi törvényjavaslatba felvétesse. Amint nagyon jól méltóztatnak tudni, ez a szakasz tulajdonképen az 1922 — ha ..jól emlékszem —• december 7-én beterjesztett törvényjavaslatnak, amely törvényjavaslat a háború esetére szóló kivételes hatalom megszűnése következtében a közélelmezésügy körében szükséges rendelkezésekről szólt a szerves része, amely a kérdés fontosságára és sürgősségére való tekintettel vétetett fel a jelen törvényjavaslatba. Ez a törvényjavaslat, illetőleg ez a szakasz, több irányú intézkedést tartalmaz. Intézkedést tartalmaz arra, hogy az élelmiszerek feldolgozásával, tárolásával foglalkozó üzemek kötelesek raktárkészleteiket bejelenteni ; intézkedéseket tartalmaz aziránt, hogy kötelesek üzemeiket ugy folytatni, ahogy azt a közérdek megkívánja ; intézkedéseket tartalmaz arra az esetre is, hogy amennyiben üzemeiket nem ugy folytatnák, amint azt a közérdek megkívánja, raktárhelyiségeik és helyiségeik igénybe vétethessenek megfelelő térítési ár mellett. T. Nemzetgyűlés ! Nagyon jól méltóztatnak tudni azt, hogy a háboruelőtti szabadforgalmat a háború alatt egy kötött gazdálkodási rendszer váltotta fel, amelynek indokait a háborúban, a háború következtében előállott elzárkózottságunkban találjuk. Természetes, hogy mihelyest megszűnt a háború, gondoskodni kellett épen a termelés érdekében arról, hogy ezt a kötött rendszert újból felváltsa a szabad gazdálkodási, szabadforgalmi rendszer. De azt hiszem, hogy senki sem állítja azt, hogy már ott állunk, ahol a háború előtt állottunk, hogy még bizonyos kötöttségeket, korlátozásokat fenn kell tartani. Igenis, bizonyos korlátozásokat még fenn kell tartanunk a fogyasztó közönség érdekében. A kormány a szabad gazdálkodási és szabadforgalmi rendszer elvi álláspontján áll, de ha ezt a gyakorlatban is érvényesíteni akarja, akkor igenis hatalmat és módot kell adni a kormánynak, a jelen esetben a közélelmezési ministernek arra, hogy a szabad gazdálkodási és szabadforgalmi rendszer kinövéseit esetleg korlátozhassa és lenyeshesse. A magam részéről elismerem, hogy ez az intézkedés a szabad gazdálkodási rendszer szempontjából némileg aggályos. De amikor elismerem ennek aggályos voltát, azt hiszem, hogy helyes utón járok akkor, ha azt állítom, hogy a mai rendkívüli viszonyok között igenis módot kell nyújtatni a kormánynak arra, hogy olyan kartellekkel, nagyüzemekkel, koneernnékkel szemben, amelyek kizárólagosan egoisztikus üzleti politikát folytatnak és a közérdeket semmibe sem veszik, a kormány, a jelen esetben a közélelmezési minister, rendelkezzék azzal a hatalommal, hogy őket arra szorítsa, hogy üzemeiket ugy folytassák, amint azt a köz érdeke megkívánja. (Helyeslés.) Nagyon jól méltóztatnak tudni, hogy már a háború előtt is megindult a küzdelem a nyugati államokban a kartellek, nagykoncernek és a nagyüzemek ellen. Azt hiszem, hogy a mai viszonyok között, amikor a szociális ellentétek bizonyos fokig ki vannak élezve, ezeknek megrendszabályozása igenis szükséges. S hogy mi igenis helyes elvi állásponton állunk, méltóztassanak megengedni, hogy néhány konkrét példát soroljak fel. Nagyon jól tudja a t. Nemzetgyűlés, hogy a mai viszonyok között a hűtőházak, a hűtőházi berendezések milyen fontos tényezői az áralakulásnak. Szabad-e egyáltalában a mai viszonyok között, midőn el kell ismernünk, hogy bizonyos élelmicikkeknek a hűtőházakban való tárolásának a köz szempontjából milyen nagy jelentősége van, megengedni azt, hogy egyes vállalatok teljesen szabadon folytathassák üzemeiket 1 Nem kell-e ezeket bizonyos állami ellenőrzés alá helyezni ? S amennyiben nem akarják ; gy folytatni üzemeiket, amint azt a köz érdeke megkívánja, azt hiszem, nem szabad visszariadni esetleg a legradikálisabb eszközöktől sem. (Ugy van ! jobbfelöl.) Továbbmegyek t. Nemzetgyűlés. Nagyon jól méltóztatnak tudni, hogy a tejfelhozatal Budapestre mennyire csökkent. Amikor ilyen fontos közélelmezési, közegészségügyi cikk csak oly mennyiségben áll a közönség rendelkezésére, hogy nem mindenki veheti azt igénybe, akkor igenis módot és hatalmat kell adni a hatóságoknak arra, hogy arra kényszerítsék a tej vállalatokat, hogy olyan minőségben és olyan formán hozzák a tejet forgalomba és bocsássák a fogyasztók rendelkezésére, hogy azt a közegészségügy szabályai előírják, Biztosithatom a mélyen t. Nemzetgyűlést arról, hogy az eddigi intézkedésekkel nincs módunk arra, hogy Budapest tejellátását, illetőleg a tej jó minőségét biztosítsuk. Még csak két példát említek fel ezen szakasz igazolására. A egyik a lisztárpolitika, amelyet a nagymalmok, főleg a budapesti nagymalmok követnek. Nagyon jól méltóztatnak tudni, hogy a kenyérliszt és a nullásliszt között a háború előtt bizonyos reláció volt. Ez a reláció körülbelül 30— 40%-ot tett ki. Nagyon jól méltóztatnak tudni azt is, hogy csak az ujabb időben sikerült a .közélelmezésügyi ministeriumnak ezt a relációt körülbelül elérnie. De ezt a relációt mi állandósitani akarjuk. (Helyes16*
