Nemzetgyűlési napló, 1922. XV. kötet • 1923. július 24. - 1923. augusztus 08.

Ülésnapok - 1922-161

A nemzetgyűlés 161. ülése 1923. évi július hó 25-én, szerdán, 91 területén visszamaradnak, mert esetleg a törvényszéki elnöknek az a véleménye, hogy maradjon minden ugy, amint volt. Szükséges tehát, igen t. igazságügyminister ur, hogy általánosan mondjuk ki legalább azt, hogy az első fizetési csoportnak 1—9 fokában az előlépés két esztendő legyen. Ne legyen kénytelen biró a legalacsonyabb fokban huszonhét esztendőt eltölteni, jusson ő valahogy előbbre, legyen benne — nem tudom — ambíció, vagy az előrelátás reménye, az előrejutás hite. Huszonhét esztendőt szolgálni ugy, hogy ő azt lássa, hogy amikor az a közigazgatási tisztviselő, az a főszolgabíró . . . (Zaj.) Elnök (csenget) : Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak csendben lenni, mert a gyorsírók nem hallják a szónokot. (Halljuk! Halljuk!) Kérem a képviselő urat, szíveskedjék lehetőleg erősebb hangon beszélni. Rupert Rezső: A kaszinói ülést be kell zárni ! Platthy György : Nem az ülést kell bezárni ; én mást ajánlanék. Rákóczi Ferenc*. ...mondom, hogy amikor az a főszolgabíró a VII. fizetési osztályba jut és azután kilenc év elteltével a tizedik évben eléri a VI. fizetési osztályt, ugyanakkor a járásbiró csak tizennyolc esztendő múlva juthat oda, — ez anomália, ami a bírák helyzetét nem javította, hanem visszavetette. Nagy Ernő : Mikor lesz az a közigazgatási tisztviselő főszolgabíró ? Rákóczi Ferenc: Mikor lesz valaki a bíróságnál járásbiró ? Az a közigazgatási tisztviselő mégis előbb lesz főszolgabíró. Én tizenkét évig működtem mint jegyző, hibámon kivül, mert kiváló minősítést kaptam és kitűnően tettem le a vizsgát. (Zaj. Elnök csenget) En tehát arra kérem az igazságügyminister urat, hogy majd hozzájárulni kegyeskedjék határozati javaslatomhoz, amelyben azt vagyok bátor javasolni (olvassa) : »Utasítsa a nemzetgyűlés az igazságügyminister urat, hogy haladéktalanul terjesszen be oly törvénejavaslatot, amely az 1920: XX. te. 7. §-át akként módosítja, hogy a bírák előlépési, várakozási ideje három évről két évre leszállittatik.« (Helyeslés bal felöl) Homonnay Tivadar: A bírósági jegyzőkről és fogalmazókról is kellene határozati javaslatot benyújtani. Nagy Ernő : Azokról a szolgabirákról is, akik egész életükön át szolgabirák! Rákóczi Ferenc : A bírósági jegyzők nincsenek ebben a szerencsétlen státusban. Homonnay Tivadar : A bírósági jegyzők nem kapnak rendkívüli működési pótlékot, csak a birák kapnak. Ezekről is szólunk majd a határozati javaslat módosítása alkalmával. Rákóczi Ferenc : Most, mikor arról van szó, hogy a tisztviselők létszámát apasztjuk, ki kell jelentenem, hogy állami szempontból ennek én is szükségét látom, mert nagyon sok a tisztviselő. De nézzünk be azokba a hivatalokba, amelyekben tisztviselők dolgoznak, s mindenütt azt látjuk, hogy nyakig vannak a dologban. (Mozgás jobbfelöl) Lehet hogy az egyik tisztviselőnél azért van, mert nem dolgozik, lehet, hogy a másiknál azért van, mert nagyon sokat dolgozik, de általában dolgozni látom őket s mindegyik nyakig van a dologban. (AB elnöki székei Huszár Károly foglalja el) Keresem az okát ennek, hogy miért van ez? Nagyon nehéz azonban minden egyes dolognak a nyitjára jönni, egynémely dolgot azonban mégis meg lehet magyarázni. Az 1920. évi XXXIV. te. fentartotta az illetéktörvénynek azt a rendelkezését, hogy az Ítéleti illetékeket 10.000 koronáig bélyegben kell leróni, 10.000 koronán felül pedig az Ítéletek illetékkiszabás alá esnek. A törvénynek ezt a rendelkezését elfelejtették eddig módosítani. Ma már a járásbíróság hatásköre 20.000 koronánál kezdődik, vagyis a járásbíróság minden Ítélete illetékkiszabás alá esik. Egy kis járásbíróságnál, ahol 500 ítéletet hoznak meg egy esztendőben, eddig a fiskálisok bélyegben rótták le az Ítéleti illetéket — mert hiszen 10.000 korona nem tartozott, csak kivé telesen a járásbírósághoz — s ezzel elintéződött az illeték kérdése. Most pedig az ítéletet le kell írni, erre a célra külön embert kell tartani, hogy az minden Ítéletet leírjon ; azután elküldik az ítéletet az adóhivatalba vagy az állampénztárba, ott külön ember foglalkozik azzal, hogy ezen ítéletek után kiszabja az illetéket. Homonnay Tivadar: Többe kerül az adminisztráció, mint amennyit ezen illeték címén befizetnek. Rákóczi Ferenc : Csak egy tollvonásba, egy ministeri rendeletbe kerülne, t. pénzügyminister ur, hogy ezt az illetékkérdést valahogy módosítsák. Terjesszék ki 10 millió koronáig az illeték bélyegben való lerovásának kötelezettségét, ne tegyenek szükségessé minden bíróságnál egy-egy emberrel többet, szüntessék be ezeket az anomáliákat: akkor nem lesz olyan sok dolog. Ha azonban így folyik tovább az adminisztráció, ha ilyen figyelmetlenségeket továbbra is meghagynak, akkor a szükség azt hozza magával, hogy azok az emberek továbbra is ott maradjanak, mert különben a hivatal csődöt mond. Egy más, a bíróságot érdeklő dologra is felhívnám a t. igazságügyminister ur figyelmét, nevezetesen az öröklési illeték kérdésére. Horváth Zoltán : Ez a pénzügyministert érdekli ! Rákóczi Ferenc: Inkább az igazságügyminister urat. Van egy szerencsétlenül megfogalmazott törvényünk : az 1920 : XXXIV. te, amely az addigi gyakorlatot megszüntette és a leglehetetlenebb zavarokra szolgáltatott okot, sőt