Nemzetgyűlési napló, 1922. XV. kötet • 1923. július 24. - 1923. augusztus 08.

Ülésnapok - 1922-161

A nemzetgyűlés 161. ülése 1923. évi július hó 25-én, szerdán, 91 területén visszamaradnak, mert esetleg a tör­vényszéki elnöknek az a véleménye, hogy marad­jon minden ugy, amint volt. Szükséges tehát, igen t. igazságügyminister ur, hogy általánosan mondjuk ki legalább azt, hogy az első fizetési csoportnak 1—9 fokában az előlépés két esz­tendő legyen. Ne legyen kénytelen biró a legalacsonyabb fokban huszonhét esztendőt eltölteni, jusson ő valahogy előbbre, legyen benne — nem tudom — ambíció, vagy az előre­látás reménye, az előrejutás hite. Huszonhét esztendőt szolgálni ugy, hogy ő azt lássa, hogy amikor az a közigazgatási tisztviselő, az a fő­szolgabíró . . . (Zaj.) Elnök (csenget) : Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak csendben lenni, mert a gyors­írók nem hallják a szónokot. (Halljuk! Hall­juk!) Kérem a képviselő urat, szíveskedjék lehetőleg erősebb hangon beszélni. Rupert Rezső: A kaszinói ülést be kell zárni ! Platthy György : Nem az ülést kell bezárni ; én mást ajánlanék. Rákóczi Ferenc*. ...mondom, hogy amikor az a főszolgabíró a VII. fizetési osztályba jut és azután kilenc év elteltével a tizedik évben eléri a VI. fizetési osztályt, ugyanakkor a járás­biró csak tizennyolc esztendő múlva juthat oda, — ez anomália, ami a bírák helyzetét nem javí­totta, hanem visszavetette. Nagy Ernő : Mikor lesz az a közigazgatási tisztviselő főszolgabíró ? Rákóczi Ferenc: Mikor lesz valaki a bíró­ságnál járásbiró ? Az a közigazgatási tisztviselő mégis előbb lesz főszolgabíró. Én tizenkét évig működtem mint jegyző, hibámon kivül, mert kiváló minősítést kaptam és kitűnően tettem le a vizsgát. (Zaj. Elnök csenget) En tehát arra kérem az igazságügyminister urat, hogy majd hozzájárulni kegyeskedjék hatá­rozati javaslatomhoz, amelyben azt vagyok bátor javasolni (olvassa) : »Utasítsa a nemzetgyűlés az igazságügyminister urat, hogy haladéktalanul terjesszen be oly törvénejavaslatot, amely az 1920: XX. te. 7. §-át akként módosítja, hogy a bírák előlépési, várakozási ideje három évről két évre leszállittatik.« (Helyeslés bal felöl) Homonnay Tivadar: A bírósági jegyzőkről és fogalmazókról is kellene határozati javaslatot benyújtani. Nagy Ernő : Azokról a szolgabirákról is, akik egész életükön át szolgabirák! Rákóczi Ferenc : A bírósági jegyzők nin­csenek ebben a szerencsétlen státusban. Homonnay Tivadar : A bírósági jegyzők nem kapnak rendkívüli működési pótlékot, csak a birák kapnak. Ezekről is szólunk majd a hatá­rozati javaslat módosítása alkalmával. Rákóczi Ferenc : Most, mikor arról van szó, hogy a tisztviselők létszámát apasztjuk, ki kell jelentenem, hogy állami szempontból ennek én is szükségét látom, mert nagyon sok a tiszt­viselő. De nézzünk be azokba a hivatalokba, amelyekben tisztviselők dolgoznak, s mindenütt azt látjuk, hogy nyakig vannak a dologban. (Mozgás jobbfelöl) Lehet hogy az egyik tiszt­viselőnél azért van, mert nem dolgozik, lehet, hogy a másiknál azért van, mert nagyon sokat dolgozik, de általában dolgozni látom őket s mindegyik nyakig van a dologban. (AB elnöki székei Huszár Károly foglalja el) Keresem az okát ennek, hogy miért van ez? Nagyon nehéz azonban minden egyes do­lognak a nyitjára jönni, egynémely dolgot azon­ban mégis meg lehet magyarázni. Az 1920. évi XXXIV. te. fentartotta az illetéktörvénynek azt a rendelkezését, hogy az Ítéleti illetékeket 10.000 koronáig bélyegben kell leróni, 10.000 koronán felül pedig az Ítéletek illetékkiszabás alá esnek. A törvénynek ezt a rendelkezését el­felejtették eddig módosítani. Ma már a járás­bíróság hatásköre 20.000 koronánál kezdődik, vagyis a járásbíróság minden Ítélete illeték­kiszabás alá esik. Egy kis járásbíróságnál, ahol 500 ítéletet hoznak meg egy esztendőben, eddig a fiskálisok bélyegben rótták le az Ítéleti illetéket — mert hiszen 10.000 korona nem tartozott, csak kivé telesen a járásbírósághoz — s ezzel elintéződött az illeték kérdése. Most pedig az ítéletet le kell írni, erre a célra külön embert kell tartani, hogy az minden Ítéletet leírjon ; azután elkül­dik az ítéletet az adóhivatalba vagy az állam­pénztárba, ott külön ember foglalkozik azzal, hogy ezen ítéletek után kiszabja az illetéket. Homonnay Tivadar: Többe kerül az ad­minisztráció, mint amennyit ezen illeték címén befizetnek. Rákóczi Ferenc : Csak egy tollvonásba, egy ministeri rendeletbe kerülne, t. pénzügyminister ur, hogy ezt az illetékkérdést valahogy módo­sítsák. Terjesszék ki 10 millió koronáig az illeték bélyegben való lerovásának kötelezettsé­gét, ne tegyenek szükségessé minden bíróságnál egy-egy emberrel többet, szüntessék be ezeket az anomáliákat: akkor nem lesz olyan sok dolog. Ha azonban így folyik tovább az admi­nisztráció, ha ilyen figyelmetlenségeket továbbra is meghagynak, akkor a szükség azt hozza magával, hogy azok az emberek továbbra is ott maradjanak, mert különben a hivatal cső­döt mond. Egy más, a bíróságot érdeklő dologra is felhívnám a t. igazságügyminister ur figyelmét, nevezetesen az öröklési illeték kérdésére. Horváth Zoltán : Ez a pénzügyministert érdekli ! Rákóczi Ferenc: Inkább az igazságügymi­nister urat. Van egy szerencsétlenül megfogal­mazott törvényünk : az 1920 : XXXIV. te, amely az addigi gyakorlatot megszüntette és a legle­hetetlenebb zavarokra szolgáltatott okot, sőt

Next

/
Thumbnails
Contents