Nemzetgyűlési napló, 1922. XV. kötet • 1923. július 24. - 1923. augusztus 08.

Ülésnapok - 1922-161

 nemzetgyűlés 161. ülése 1923. évi július hó 25-én, szerdán. 6S átadni és újra a választókra bizni a maga sorsát. A fővárosi törvényhatósági bizottsági tagok lemondása azért történt, mert egy olyan tiszt­viselőt választottak meg alpolgármesternek, aki­ről köztudomású, bogy a kommünben meglehe­tősen tevékeny részt vett, azonban olyan ügye­sen nyergelt át a másik irányban, . . . Propper Sándor: Most csinál fehér kom­münt! Mindegy az! Peyer Károly : ... hogy vezető szerephez jutott. Nem uj ez az eset a magyar közéletben, hiszen számos olyan egyénnel találkozunk, akik valamikor igen hangosak voltak az úgynevezett forradalmi időben, vörös alapon, ma pedig ugyanilyen hangosak, fehér alapon. A főváros bizottsági tagjai részéről Baraes Marcel fővárosi ügyvéd és törvényhatósági bi­zottsági tag a fővárosi ellenzéki bizottsági tagok lemondását a következőleg indokolta meg (ol­vassa) ' »Zilahi Kiss Jenő tanácsnok az alpol­gármesteri székbe való emelkedését nem az ösz­szességnek szentelt hasznos munkája révén és nem is a rangsor alapján nyerte el, — a leg­fiatalabb volt a jelöltek között — de a leghan-' gosabb a gyűlölet politikájának hirdetésében, és elérte azt, hogy félelmetesen sülyedt a gond­jaira bizott iskoláknak és ezekkel együtt a gyer­mekeknek a kulturális szinvonala. A keresztény községi párt bizonyságot tesz arról, hogy a pártpolitikai szolgálatok jutalma­zását fontosabbnak tartja, mint a tisztviselői becsületes munkában eltöltött életnek a meg­becsülését. A keresztény községi párt teszi mindezt, annak ellenére, hogy a múlt évi fővárosi nemzetgyűlési választások eredménye szerint tudnia kell azt, hogy a fővárosi polgár­ság túlnyomó többségének bizalma tőle elfordult. Zilahi Kiss Jenő irányzata a párt-erőszak érvényesülését jelenti, az pedig, hogy a többség Zilahi Kiss Jenőt a közgyűlés elnöki székébe emelte, jelenti egyúttal azt, hogy az elnöki székbe olyan egyén került, aki a tárgyilagos­ságot mindig megtagadta, aki elhatározásaiban mindig csak az elvakított személyi gyűlölködés által vezetteti magát. Ez olyan provokáció, amely a közgyűlési teremben lehetetlenné tenné a nyugodt tárgyalást és állandósítaná a bot­rányt. Ilyenformán a bizottságokból amúgy is kirekesztett és csak a közgyűlési felszólalásokra szorított ellenzék részére a közgyűlési munka is lehetetlenné vált. Az ellenzék maga részéről erkölcsi lehetetlenségnek tartja, hogy a meg­választott címzetes alpolgármester elnöklése alatt tanácskozzék. A főváros népe a válasz­tásoknál fog majd ítéletet mondani a köz­gyűlés eljárása felett.« Ez nemcsak kizárólag a főváros ügye, hanem az egész ország ügye azért is, mint ahogy előbb Emiltettem, mert az ország lakosságának l l&, esetleg Vs-e van a fővárosi bizottságnak intéz­kedései által érintve és ezzel szemben azt látjuk, NAPLÓ sv. hogy ezeket az intézkedéseket csak egy kis töre­déke hajtja végre. A legegyszerűbb és legkívá­natosabb az volna, ha a főváros közgyűlési bizottságának többségi pártja belátná azt és fel tudna emelkedni arra a magas erkölcsi nivóra, lemondana ő is a mandátumáról és követné azt, amit az ellenzéki bizottsági tagok, amikor lemon­danak, és azt mondaná, hogy kérem, mi ugy látjuk, hogy a főváros lakosságának egy része nincs bizalommal irántunk, mi tehát a főváros lakosságára bizzuk annak eldöntését, hogy álljon mellénk és támogassa a mi politikánkat. Ez volna az igazságos demokratikus álláspont. Mert hogy valaki arra a véletlenre bazirozza hatalmát, hogy volt egy idő, amikor a szociáldemokrata párt nem vett részt a választásokon, és a megmaradt szavazatoknak annak idején 1 /s-át megkapván, tényleg többségre juutottak, nem lehet jogcím arra, hogy valaki berendezkedjék örökre és olyan intézkedéseket hajtson végre, amelyek a lakosság összességének érdekeit súlyosan érintik. Igen sokat beszélnek a villamos vasutak kezeléséről. Nem tudom és nem is akarom itt elmondani ezeket a részleteket, de tény az, hogy ott szakképzett tisztviselők, akik felelős­ségteljes állásban évekig vezették a villamos vasutak ügyeit, ma semmitevésre vannak kár­hoztatva ezzel szemben, tisztán pártpolitikai cél­zattal, teljesen hasznavehetetlen és az ügyek­hez nem értő embereket helyeztek felelős állá­sokba, magas fizetésekkel, és e tisztviselők jogo­sulatlan fizetései — hangsúlyozom ezt azért, mert nem munkáért, hanem bizonyos párt­politikának követéseért kapják — hozzájárulnak ahhoz, hogy a villamos vasutak tarifáját napról­napra kell emelni, és ezt az emelést talán csak egy szárnyalja túl : a villany, a gáz stb. árának emelkedése. Itt vannak a fővárosi kölcsönök, amelyek­nek likvidálása nem olyan kérdés, amely csak egy hónapra szól, hanem amely a főváros lakos­ságát esetleg évekig fogja kötelezni bizonyos összegek fizetésére. Honnan veszi a fővárosi többségi párt, amely a lakosság kisebbik részét képviseli, azt az erkölcsi erőt, hogy a jövőre nézve, 15—20—50 évre olyan egyességeket kössön, amely a lakosságot súlyos teherrel sújtja. Propper Sándor : Ennek örömére nagy vacsorákat, banketteket esznek. Peyer Károly : A fővárosi ügyek csak azért lehetségesek igy, mert az egész ország belpolitikai állapota ilyen, és lényegében nem sok eltérés van a főváros ügyei és az egész ország 'ügyei között. Amennyire itt erőszakosan és egy vélet­,len folytán ragadta magához a többségi párt a hatalmat, ugy az egységes párt és a kormány is egy, véleményem szerint törvénytelen válasz­tási rendelettel szerezte meg azt a politikai több­séget, amely politikai többséggel kormányozza ma az országot. (Felkiáltások a baloldalon : Ez igaz!) Nem lehet ennek törvénytelenségét két­ségbevonni. Ezt már itt a nemzetgyűlésen 9

Next

/
Thumbnails
Contents