Nemzetgyűlési napló, 1922. XV. kötet • 1923. július 24. - 1923. augusztus 08.
Ülésnapok - 1922-160
A nemzetgyűlés 160, ülése 1923. évi július hó 24-én, kedden. 43 Kámutatok különben mindjárt arra, milyen hallatlan abszurdum az, hogy ma még az izgatás büntetésének ez a kivételes súlyossága fennáll. Több mint két esztendővel ezelőtt, 1921-ben hozták az u, n, hatályos törvényt. Ez különösen a kommunista izgatások ellen készült. Ebben a hatályos törvényben van egy paragrafus, amely öt évig terjedhető fogházzal büntetendő vétségnek — tehát vétségnek és csakis fogházzal büntetendő vétségnek — minősít bizonyos cselekményeket, amelyek pedig mégis csak aránytalanul veszedelmesebbek, mint például az az izgatás, amit a Népszava egy-egy vezércikkében követnek el. A Népszava vezércikke oly problémákat hoz fel . . . Hegedüs György: Az uzsorát nem bünteti a törvény ! Hebelt Ede: Méltóztassék csak végighallgatni és az összehasonlítás után a konzekvenciát levonni. A hatályos törvényben arról van szó, hogy ha valaki az állam és a társadalom törvényes rendjének erőszakos fel forgat ásat, vagy valamely társadalmi osztály kizárólagos uralmának erőí-zakos utón való létesítését követeli, erre izgat vagy mást feihiv, ha tehát valaki a diktatúra létesítésére izgat, vagy a diktatúra létesítésére — erőszakos létesítésére — egyenes felhívást bocsát ki, akkor három évig terjedhető fogházzal büntettetik. Három évig terjedhető fogházzal büntetendő vétség, pedig ezt két év előtt a legkitűnőbb ellenforradalmi parlament mondta ki. Franciaországban is volt ellenforradalmi parlament száz év előtt, ugy nevezték, hogy introuvable parlement, olyan parlament, amelynek párját nem lehet találni. A mi előző parlamentünk is ilyen volt, megszavazott az mindent, botbüntetést, hatályost és minden egyebet, úgyhogy ellenforradalmi szempontból fényes parlament volt. Mégis ez az ellenforradalmi szempontból kitűnően funkcionáló és kitűnő összetételű parlament, amelyben csupán néhány ember volt, aki a jogrendért és más hasonlókért sikraszállt, erre a szörnyű bűncselekményre, a diktatúra erőszakos létesítésére való izgatásra, sőt egyenes felhívásra is csak háromévi fogházbüntetést szabott ki. De tovább megyek. Itt van ennek a paragrafusnak másik bekezdése, amely azt mondja, hogy aki a diktatúra erőszakos létesítésére irányuló bűncselekmény elkövetésére — tehát gyilkosságok és nem tudom mi minden más elkövetésére — nyilvánosan, egyenes felhívást intéz, az is csak vétséget követ el és öt évig terjedhető fogházzal büntetendő. Ha tehát valaki öles plakátokat ragaszt ki és egyenesen felhív arra, hogy : emberek csoportosuljatok, csináljátok meg a diktatúrát, állítsuk ezt vissza fegyverrel, akkor az illetőre mégis csak öt évig terjedhető fogházat szab ki a törvény. Urbanics Kálmán: Édeskevés! Hebelt Ede : Ezzel szemben a Népszava vezércikkeiért öt évig terjedhető börtönbüntetés jár ma is — nem fogház, de börtön — azokért a kis, jelentéktelen izgatásokért, amiket a Népszava hasábjain követnek el olyan emberek, akiktől igazán távol áll az, hogy valami erőszakos felforgatást vagy egyebet csináljanak. Épen a múltkor szegezte le Propper képviselőtársam itt nagyon helyesen, hogy voltaképen mit jelent az, hogy mi itt a parlamenti munkában résztveszünk. Azt jelenti, hogy mi azokat az eredményeket, amelyeket pártunk elérni akar, rendkívül lassan, lassú munkával, beszéddel akarjuk elérni. Ami beszédeink nemcsak a t. jobboldalnak szólnak, hiszen tudjuk, hogy a t. jobboldalt nem lehet közvetlenül meggyőzni, de másfelől tudjuk azt, amit Lassale az alkotmányról irt igen szép értekezésében már hetven esztendő előtt kifejtett, tudjuk azt, hogy a közvéleménynek is van ereje. A mi beszédeink és munkánk, amiről Eckhardt képviselő ur azt mondta, hogy ez voltaképen a parlamenti munkának lealacsonyitása, ezek a hosszas beszédek nem időpocsékolást jelentenek, hanem arra irányulnak, hogy a közvéleményt átgyúrjuk és beleneveljük a közvéleménybe... (Zaj. Felkiáltások jobb felöl: Izgatás! Érlelés!) Bogya János: A Népszavának beszélnek! Hebelt Ede: A képviselő ur nem tudja, hogy a legnagyobb eredményt a világon az izgatók érték el. Az izgatást azonban csak a magyar büntetőtörvénykönyv magyarázza ugy, mint ahogyan a képviselő ur magyarázza, hogy ha valaki eszméket hirdet, vagy gondolatokat terjeszt, az már izgatás. Ez még nem izgatás. Ezt egész Európában sehol nem tekintik izgatásnak. Hegedüs György: Olvassa el Vargha Ferenc értekezését, ott megtanulhatja, ha kíváncsi rá! Hebeít Ede: Elolvastam. Vargha Ferenc értekezését nem tartom helyesnek. Volt alkalmam ezt már a Házban is elmondani. Barthos Andor: Ezen nem akadok fenn, hogy nem tartja helyesnek! Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Hebelt Ede: Inkább arról kellett volna irnia, hogy az izgatást hogyan büntetik az egész kultur-Európában, de nemcsak a nagy kulturországokban, hanem Romániában, Jugoszláviában és máshol is. Sehol sem üldözik olyan szigorúan, mint nálunk. (Egy hang jobbfelől-' Még szigorúbban kellene! Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Az előbbi vitatkozás során egy közbeszólás hangzott el, a gyorsírói feljegyzések szerint, Peyer képviselő ur részéről ezzel a tartalommal (olvassa) : »Azt hiszi, hogy a cirkuszban van megint : a Dummer August bejön !« Kire méltóztatott ezt érteni ? Peyer Károly: Bogya képviselő úrra! 6*