Nemzetgyűlési napló, 1922. XV. kötet • 1923. július 24. - 1923. augusztus 08.

Ülésnapok - 1922-160

40 A nemzetgyűlés 160. ülése 1923. évi július hó 24-én, Icedden. ütést. Végül felengedtek. Az egyik detektiv ekkor ínég a talpamat akarta volna verni . . .« Peyer Károly : Ezt a románoktól tanulták I Hebelt Ede : »... de a többiek kioldozták a kezemet, felvétették a kabátomat és egyikük viszszavezetett az egyik detektivcsoport szobájába, ahol őrizetben voltam, azzal, hogy másnap reggel folytatják a vallatást. Éjjel a detektivszobábán, amint egy izben felkeltem fektémből, elsötétedett előttem minden, összeestem, beleütöttem a fejemet egy székbe, ugy, hogy kék folt támadt a homlokomon, egy más izben pedig hánytam. Másnap délelőtt a fogdába vittek, ott az orvoshoz jelentkeztem, de nem engedtek oda. Testem körülbelül a deréktól le, majdnem a térdhajlásig erősen dagadt és kemény volt, a daganat csak két hét múlva oszlott el, a kékes-feketés véraláfutások az egész testemen láthatók voltak, néhány helyen sebes voltam és véreztem. A Markó-utcai fogházba történt beszállításomkor október 4-én, tehát 17 nap múlva dr. ötvös tanácsos ur fogházorvos még látta rajtam a véraláfutásokat és a sebforradások nyomait és látleletet vett vei róluk.« Ezek az adatok a törvényszéki tárgyaláson a törvényszék elé kerültek. A védők kérték a detektívek kihallgatását; és szembesítését, mert nemcsak ez az egyetemi hallgatónő panaszolta a detektivektől való me gve rétesét, hanem többen is panaszolták, Volt a vádlottak között olyan, akit nyomorékká ütöttek a detektívek, aki egyik lábát nem tudja többé használni, aki letartóztatása után, tehát a verés után nyolc hónapra teljesen nyomorék. Amikor a védők kérték ezeknek a detektiveknek a kihallgatását, a törvényszék ezt nem rendelte el, és pedig információim szerint azért nem, mert Budapest székesfőváros főkapitánya és a budapesti kir. törvényszék elnöke között tárgyalások folytak arra nézve, hogy ezeknek a detektiveknek a kihallgatását ne rendeljék el, állítólag azért, mert a detektívek rendkivül el vannak foglalva. (Mozgás.) Pikler Emil : Ilyen dolgokkal vannak elfoglalva ! Hegedüs György : Lehetetlen dolog, hogy egy törvényszéki elnök ilyen ügyben tárgyaljon a' főkapitánnyal ! Hebelt Ede : Az ilyen detektiveket nem dolgozni kellene engedni tovább, hanem azonnal le kellene tartóztatni. Peyer Károly (Hegedüs György felé) : De kedvem szerint volna, ha egyszer odakerülne és megkóstolná ! Hegedüs György : Ne gyanúsítsák állandóan a bíróságot ! Peyer Károly : Mióta lett a detektív bíróság? Hegedüs György : A törvényszék elnöke tárgyalt a főkapitánnyal ? Lehetetlen ! Peyer Károly : A törvényszéki elnök jót akart Î Hebelt Ede : Lehet, hogy ez igaz, lehet, hogy nem igaz, a képviselő urnák joga van kétségbevonni. Hegedüs György : így beszélni ! (Felkiáltások jobbfelól : Meséket ne mondjon f) Hebelt Ede : Nem tudom, hogy igaz-e, én igy hallottam. (Egy hang jobbfelől : A vásárcsarnokban !) Peyer Károly : De az tény, hogy a detekti veket nem hallgatták ki S Hebelt Ede : Az tény, hogy a detektívek kihallgatását nem rendelték el . . . Peyer Károly : Miért nem rendelték el? Hebelt Ede : ... és tény még az is, hogy annak ellenére, hogy a detektívek e bűncselekményére alapos gyanút produkált a főtárgyalás, az a tanács, amely az ügyet tárgyalta, nem intézkedett a bűnvádi eljárás megindítása iránt, holott a törvény rendelkezése szerint intézkedni lenne köteles. Barthos Andor : Akkor is a felsőbb bíróság elé tartozik ez a kérdés és nem ide ! Hebelt Ede : Tévedni méltóztatik. Peyer Károly : A? ért képviselő, hogy a sérelmeket itt tegye szóvá ! Rothenstein Mór : Azt hozza ide, amit akar ! BarthOS Andor : Konkrét dolgok a felsőbb bírósághoz tartoznak. ! Peyer Károly : Ne kövessenek el ilyen dolgokat, akkor majd nem fogjuk idehozni ! Elnök : Peyer képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni ! Peyer Károly : Csak ekrazitot szabad idehozni ? Pikler Emil : Maguk ekraziton alusznak ! Elnök : Csendet kérek ! Hebelt Ede : Különben is tévedni méltóztatik, mert ez az eset nem tartozik a felsőbb bíróság elé . . . BarthOS Andor : Dehogynem ! Hebelt Ede :. . . nem pedig azért, mert ebben az ügyben nem lehet fellebbezni nekünk, kiknek semmi közünk ezeknek a detektiveknek a dolgához. Mi a vádlottak, illetve az elitéltek ügyében fellebbezhetünk, ha akarunk. A detektiveknek azonban tanuképen kértük kihallgatni. Hogy a detektívek ellen a büntető eljárást megindítsák, ezt fellebbezésben nem lehet követelni a felsőbíróságtól. (Zaj a jobboldalon és a középen.) Ezt az ügyészségtől lehet csak követelni ; ha azonban az ügyészség nem lép fel, én mint pót magénvádló sem léphetek fel. A minap az újságban volt egy ilyen detektivverési eset. Egy cselédleányról volt szó. A detektívet felmentették, mert azzal védekezett, hogy nem igaz, a leányt nem verte meg, hanem a lépcsőn csúszott el, ott sértette meg magát. Szabó Imre: Ismerjük azt a lépcsőt. Peyer Károly : A salgótarjáni csendőrök is a templomban voltak. (Zaj.) Elnök : Kérem, képviselő urak, méltóztassanak a saját szónokukat nyugodtan meghallgatni. Hebelt Ede : Ezeket az eseteket nem lehet egyenként a biióság elé vinni, mert a veréseknél a detektívek nem alkalmaznak tanukat, sőt ellenkei ően, mir dent elkövetnek, hogy ne legyenek tanuk. Ezt csak ugy lehet eldönteni, nyomozás tárgyává tenni, ha tömegesen visszük el azokat