Nemzetgyűlési napló, 1922. XV. kötet • 1923. július 24. - 1923. augusztus 08.
Ülésnapok - 1922-168
A nemzetgyűlés 168. illése 1923. A katonai nyugdíjasok arról is panaszkodnak a pénzügyrninister ur ellen, hogy a pénzügyminister ur voltaképen adóztatja őket, holott nemzetgyűlési határozat áll fenn atekintetben, hogy bizonyos katonai ellátási illetményeket adómenteseknek kivan tekinteni. Ebben a nemzetgyűlési határozatban, amely épen az én indítványomra hozatott meg, utasítja a nemzetgyűlés a pénzügyminister urat, hogy haladéktalanul terjesszen be törvényjavaslatot ezen katonai ellátási illetmények adómentességéről. Az akkori pénzügyminister ur — különben, ha jól emlékszem, akkor már Kállay pénzügyminister ur volt a minister -—ezt az indítványomat elfogadta. Az egész nemzetgyűlés egyhangúlag elfogadta, a nyugdíjasok nagy örömmel tudomásul vették és azóta még sincs semmi, a törvényjavaslat nem jön, a pénzügyminister ur ellenben igenis, adóztatja ezeket az ellátási illetményeket. Még pedig milyen csodálatosképen adóztatja ! Csak egyetlen egy példát hozok fel, hogyan alkalmazzák az adókulcsot ezekre a nyugdíjas katonatisztekre. Például egy ezredes május 1-én kapott 43.190 koronát. Fizetett érte, illetve nyomban levontak neki 1400 korona kereseti adót. Május 20-án a pénzügyminister urnák egy rendelkezése folytán, amely rendkívüli segélyt utalt ki, ugyanez az ezredes kapott 20.250 koronát, amelyért az ő számítása szerint fizetnie kellett volna 400 K kereseti adót Az illető ezredes ur azonban nem ennyit fizetett, illetőleg nem ennyit vontak le tőle, mert a finánc egyszerűen azt mondta : 1-én kaptál 43.190 korona fizetést, 20-án kaptál 20.250 korona rendkívüli segélyt, a kettő összesen kitesz 63.440 koronát ; ezért pedig a finánc adókulcsa szerint 2900 korona kereseti adó jár. Most azt mondja nagylelkűen a finánc : 2900 koronát kellene fizetned kereseti adóban, ebből 1-én, mikor a törzsfizetésedet felvetted, megfizettél 1400 koronát, következéskép fizess még 1500 koronát, és ezt le is vonja a 20.520 korona rendkívüli segélyből. Amikor tehát 400 koronát kellene a katonatiszt megítélése szerint neki a járandóságból a megfelelő adókulcs szerint űzetni, akkor 1500 koronát fizet az utólag kiutalt segélykülönbözetből. A másik panasza ott van a nyugdíjas katonatiszteknek, mikor össze hasonlít j ák a nyugdíjasok nyugdíját a ténylegesek járandóságával. Erre most nem akarok részletesen kitérni, de felháborító eredményekre bukkanhatnék ; hiszen egy tényleges állományú altisztnek sokkal több fizetése van, mint egy nyugdíjas törzstisztnek. Ezek a különbségek mindaddig fenn fognak állani, amíg a t. pénzügyminister ur a tényleges állományú katonáknak élelmezési váltságot fizeti s amig az élelmezési váltság a mai viszonyoknak megfelelő, valóban helyes összegekben állapittatik meg, viszont a nyugdíj asoknak semminemű olyan járandósága nincs, amely ezt a helyesen megállapított élelmezési váltságot ekviparálja. A katonai nyugdíj ásóknak további panasza az, hogy a lakáspénzük rendszeresítés énéi teljesen megévi augusztus hó 7-én, kedden. 455 feledkeztek náluk is a szülőtlen árváról. Ezt a kérdést azonban a t. pénzügyminister ur ma délelőtti nyilatkozata folytán kedvezően elintézett kérdésnek tekintem s igy tovább nem fejtegetem. További panaszuk a temetési segélyt illeti. Miközben a népjóléti minister ur indítványára és a pénzügyminister ur hozzájárulása folytán a polgári közalkalmazottaknál és a polgári nyugdíjasoknál rendszeresittetett a temetési segély, aközben a katonai nyugdíjasok, özvegyek és árvák tekintetében ezideig még semminemű intézkedés nem történt. Én már mondtam egyszer itt a nemzetgyűlésen, hogy mikor ma egy katonatisztet temetnek, mit csinálnak a katonatisztek. Nyilvánosságra hoztam, hogy egymás között aláírási ivek utján gyűjtünk, mikor egy-egy nyugdíjas katonatiszt baj társunk te met és érői van szó és az aláirási iveken aláirt összegekből temetjük el a nyugdíjas katonatiszteket . Ezek azok a sérelmek, amelyeket a nyugdíjas katonatisztek legjobban fájlalnak, amelyeknek részint itt a parlamentben, részint másutt már számtalanszor kifejezést is adtunk. Egyébként a Nyugdíjas Katonatisztek Országos Szövetsége, véleményem szerint, ugyanazt az elbánást érdemelné, mint amilyen elbánásban részesiti a t. pénzügyminister ur a Kansz-ot, a Közszolgálati Alkalmazottak Nemzeti Szövetségét, amelyet sohasem mulaszt el a kormány megnevezni, hogy nála járt, sohasem mulaszt el kiemelni, hogy ezt a javaslatot tette, sohasem mulaszt a el kidomborítani, hogy a Kansz. érdeme ez vagy az, és ezt vagy azt az indítványt elfogadta, Én szeretném tudni, hogy a t. pénzügyminister urnái a Nyugdíjas Katonatisztek Országos Szövetsége, a Nyukosz. miért nem részesül hasonló szíves fogadtatásban, miért kell annak folyton és folyvást a katonaministerhez fordulni és a honvédelmi ministernél keresni oltalmat a sokszor vélt támadások ellen, —- ezt hozzáteszem, — de tény az, hogy már annyira üldözve érzik magukat, hogy a pénzügyminister úrhoz már nem is fordulnak, hanem fordulnak a katonaministerhez és ott keresnek támogatást a pénzügyminister ur egyes intézkedései ellen. Én ajánlom a t. pénzügyminister ur szives jóindulatába ezt a szövetséget, amely oly kiváló vezetés alatt áll és amely olyan nagy szolgálatokat tett a köznek, hogy okvetlenül megkülönböztetett elbánásban kell, hogy részesittessék a kormány részéről is. A m. kir. csendőrségről csak röviden nyilatkozom. A m. kir. csendőrség ezideig abban a szerencsés helyzetben volt, hogy illetményei a m. kir. honvédség illetményeivel legnagyobb részben ekviparáltak, következésképen ahányszor a honvédség illetményei emeltettek, az többé-kevésbé kihatott a csendőrség illetményeire is. Hangsúlyozom, hogy a mostani illetményszabályozásfc itt sem tudom még megbírálni, de már Írásbeli panasz van nálam. Ezt azonban nem tolmácsolom azért, mert még nem tudtam a dolog mélyére hatni. Igenis, panasz máris van, még pedig a legöregebb csendőraltisztek, 60*
