Nemzetgyűlési napló, 1922. XV. kötet • 1923. július 24. - 1923. augusztus 08.

Ülésnapok - 1922-168

A nemzetgyűlés 168. ülése 1923. részére járó nevelési pótlék összege ne essék korlátozás alá. Ami azonban Homonnay képviselő ur má­sodik javaslatát illeti, azt sajnálatomra nem tehetem magamévá, épugy, mint ahogy nem tehetem magamévá Szilágyi t. képviselő urnák ugyanerre a tárgyra vonatkozó javaslatát sem, nevezetesen azokat a javaslatokat, amelyek vo­natkoznak a tiz éven aluli szolgálati időre, a tiz éven aluli szolgálati idő eltelte előtti nyug­díjazásoknak kérdésére. Ebben a tekintetben a helyzet ugy áll, hogy a régebbi időben hosz­szabb terminus volt megállapítva a nyugdíja­zásokra, ez később leszállittatott, most pedig ismét vissza akarjuk állítani azt az állapotot, amely régebben volt. Azt hiszem, hogy az államháztartás adott helyzetében, de azoknak a tapasztalatoknak alapján is, amiket ezeknek a rendelkezéseknek végrehajtása terén szereztünk, a tervezett intézkedés teljesen megfelelő. Meg­jegyzem, hogy ezekből a rendelkezésekbői kifo­lyólag méltánytalanság azokkal szemben, akiket a szolgálatban ért valami komoly szolgálatkép­telenség, nem keletkezhetik, mert hiszen a fenn­álló törvény rendelkezése szerint, nevezetesen a nyugdíjtörvény 42, §-a szerint megvan a mód arra, hogy azt a tisztviselőt, altisztet és szol­gát, aki legkisebb szolgálati idejét még be nem töltötte, nyugdíjban részesíthessük akkor, ha i minden kétséget kizáróan szolgálatának teljesí­tése közben, vagy szolgálatának teljesítéséből kifolyóan szenvedett oly sérüléseket, illetve be­tegséget, amelyek ebben a szakaszban részlete­sen meg vannak állapítva. Ennél a rendelke­zésnél tovább megy az, amit Szilágyi t. kép­viselő ur javasolt. Ezért ezt a továbbmenő és ennél bővebb rendelkezést — ez a képviselő ur ötödik indítványára vonatkozik — nem tehetem magamévá. Ami a többi indítványt illeti, megjegyzem, hogy a nyugdíjösszegnek a fizetési osztálytól és a szolgálati évek számától függő és a nyugdíja­zás különböző időpontjától való függetlenitésre irányuló indítványát olyannak tekintem, hogy az teljesen felesleges. Ezzel a jelenlegi jogállapottal mindenben megegyező állapotot kivan statuálni, ugy hogy azt hiszem, ennek az indítványnak elfogadása, illetve a szövegbe való beleillesztése csak feleslegesen komplikálná azokat a határoz­mányokat, amelyek de facto már fennállanak, és amelyek különösen a kiadott rendelkezések után azt hiszem, nem adhatnak félreértésekre okot. Hiszen kétségtelen dolog, hogy a minden­kori fizetések után állapittatik meg a nyugdíj, amint az a törvényben és a rendeletekben ki­fejezésre jut, és ennélfogva, a nyugdíj összege mindenkor alkalmazkodik ahhoz a fizetéshez, amely időnként a tisztviselők részére meghatá­roztatik. Ezért azt hiszem, hogy ugy az indít­vány, mint az ezzel kontemplált módosítás mel­lőzhető volna. Ami a harmadik indítványát illeti, amely évi augusztus hó 7-én, kedden. 427 az özvegyekre vonatkozik, ez ugyan szükséges, de olyan intézkedésnek, illetve olyan módosí­tásnak tartom, amely tulajdonképen felesleges. Ezzel az indítvánnyal azonban, ha a t. Nemzet­gyűlésnek is igy méltóztatik megítélni a dolgot, talán mégis más elbánást lehetne követni és fel lehetne venni a rendelkezésbe azért, mert hiszen végtére is super flua non nocent, és ha ez megnyugtatásra szolgál, ugy mindenesetre bevehető a törvényjavaslatba. Szilágyi Lajos: Sok félreértés van! Kállay Tibor pénzügyminister : Ez bekerül­hetne a törvényjavaslatba, a másik azonban ha­tározottan benne van, és elfogadása inkább csak félreértésre adna okot. Nekem annak szövegezése nem igen tetszik. , Negyedik indítványában arról van szó, hogy 10 helyett 20%-bau állapittassék meg az apát­lan árvák járandósága. A helyzet azonban az, hogy ezidőszerint azok a gyermekek, akik után családi pótlékot élvez a családfő, abban az eset­ben, ha a férj még életben van, tulajdonképen magasabb összegnek az élvezetében vannak, mert itt a családi pótlék és a természetbeni ellátás az, ami számításba jön és a családi pótléknak pénzbeli összege kisebb, mint az az összeg, amely ilyen árvaellátás fejében szokott utalványoztatni. Az árvák ellátási összege felemelése kapcsán tartottam szükségesnek ennek kisebb percentben való meghatározását azért, mert nagyban és egészben véve ez felelne meg a helyzetnek, illetve igy nem keletkeznék nagyobb aránytalanság azok között a gyermekek között, akiknek .atyjuk nem él és azok között, akik után az atyjuk élvezi a családi pótlékot és az ennek megfelelő természet­beni ellátást. Azt hiszem, hogy a rendelkezés jelenlegi formájában és a jelenlegi tervezetnek megfelelően megmaradhat, megjegyezvén, hogy az természetesen vonatkoznék az összes alkal­mazottakra, tehát megfelelően a katonai és a többi alkalmazottakra is. Ami az Ötödik indítványt illeti, erről már volt alkalmam nyilatkozni. A hatodik indítvány­ban pedig arról van szó, hogy a szolgálati idő a hivatali eskü napjától számittassék és hat hónapnál , hosszabb tartamú csonka év egész évnek számittassék. Ez precízen fejezi ki a fennálló jogállapotot, amely ennek a rendelkezés­nek felvétele nélkül is igy van megállapítva, és igy van kifejezésre juttatva. De épen a super Ana non nocent elvénél fogva nem volt észrevételem ennek az indítványnak, illetve módosításnak a törvényjavaslatba való felvétele ellen. Ami a hetedik indítványát, a nyugdíjasok előleg-engedélyezésének kérdését illeti, meg­jegyzem, hogy ez az intézkedés tényleg felvétetett és megállapittatott a katonai nyugdíjasokra nézve, tudomásom szerint azonban valami külö­nösebb eredménye ennek a rendelkezésnek nem volt, illetve valami különösebb hatást nem értünk el vele. Ennélfogva azt hiszem, hogy ilyen rendelkezésnek felvétele és megállapítása való­50*

Next

/
Thumbnails
Contents