Nemzetgyűlési napló, 1922. XV. kötet • 1923. július 24. - 1923. augusztus 08.

Ülésnapok - 1922-168

428 A nemzetgyűlés 168. ülése 1923. évi augusztus hó 7-én, kedden. színüleg a polgári alkalmazottakra sem járna különösebb előnnyel, vagyis nem használná ki azt oly módon, amint talán annakidején kontempláitatott, amikor a katonákra nézve ezt a rendelkezést megállapítottuk. Legalább ezideig a nyugdíjasok köréből erre irányuló kívánságot nem hallottam és nem hiszem, hogy ilyirányu akcióval komolyan foglalkoznának nemcsak azoknak egyes körei, de egyes nyugdíjasok sem. Megjegyzem egyébként, hogy abban az esetben, ha ez viszont nagy mértékben vétetnék igénybe, ha itt nagyobb arányú akciónak megindításáról volna szó, akkor ez olyan nagy öszszegeket igényelne az államkincstár részéről, amely összegeknek folyósítása különösen az adott helyzetben nem lenne túlságosan könnyű. Ezért azt hiszem, hogy ettől a kérdéstől egyrészt mert ezidőszerint nem túlságosan aktuális, másrészt pedig, mert oly intézkedés, amelynek erősebb foganatba vétele meglehetős pénzügyi nehézségekkel is járna, eltekinthetünk és fentarthatjuk ennek végleges elintézését és megállapítását későbbi időre, amikor talán nagyobb arányú kívánalmak jelentkeznek ebben a tekintetben, és amikor az állami pénzügyeket illetőleg kedvezőbb helyzetben is leszünk, ugy hogy itt valami jelentősebb akciót is kifejthetünk. Végül, ami a beterjesztet határozati javaslatot illeti, arra nézve a belügy minister ur fog nyilatkozni. A magam részéről ezeket óhajtottam cs.ak előterjeszteni. (Helyeslés.) Elnök : A belügyminister ur kivan szólani. Rakovszky Iván belügyminister: T. Nemzetgyűlés ! Szilágyi Lajos igen t. képviselőtársam határozati javaslatot nyújtott be, amelynek célzata az, hogy az 1923 : III. te. végrehajtása tárgyában végrehajtási rendelet adassék ki. Azt hiszem, az igen t. képviselő ur tévedésben van, még pedig két szempontból Az egyik szempont az, hogy amint mondotta., az 1923: III. te. ezidőszerint még nincs végrehajtva. Ez az egyik tévedése. A másik pedig az, hogy szerinte azért nincs végrehajtva, mert a végrehajtási utasitás még nem jelent meg. Ez a törvény egy egyszerű fizetésrendezési törvény, amelyről tehát nyilvánosságra hozandó végrehajtási utasitás nem szokás, és nem is lehet kiadni. Ez egyszerűen intern intézkedéseket involvál, ami áll a szolgálati évek és a megfelelő fizetések megállapításában és a fizetések kiutalásában. Most már, ez a törvény véletlenségből az elfogadása és kihirdetése előtt lett végrehajtva, mert, amint méltóztatik tudni, a jegyzőknek az 1923 : III. tcikkben foglalt fizetésrendezését még az 1922. év márciusában a kormány utólagos törvényhozási jóváhagyás reményében rendeletileg léptette életbe, annak idején a kiutalási intézkedések megtörténtek, és csak technikai okokon múlott, hogy a törvényjavaslat csak az 1922. év végén lett elfogadva és az 1923. év végén szentesítve. Mire a törvény egyáltalán törvényerőre emelkedett, az abban foglaltak végrehajtása meg is történt. A törvényben a rendelethez képest egynéhány módosítás volt a jegyzőkre vonatkozólag, így pl. az, hogy a jegyzők a 15 esztendei szolgálat után a VU. fizetési osztályba, a segédjegyzők pedig a IX. fizetési osztályba léphettek elő, tehát a törvény elfogadása és kihirdetése után mindössze ennek az időközben a bizottságban elfogadott módosításnak végrehajtása iránt kellett intézkedni. Azonnal meg is történtek az intézkedések. En belátom, hogy meglehetősen lassan bonyolódott le az ügy, de nagy apparátust kellett mozgásba hozni. Bevallom, mert hiszen én vagyok érte felelős, ez a lassan mozgó apparátus a vármegye- De én nem tehetek róla, hogy a márciusban kiadott rendeletre állandó sürgetés ellenére is, csak ősszel kaptuk meg a fizetésrendezéshez szükséges számszerű adatokat és ezek az utólag beszerzett adatok is lassan és nehezen érkeztek be. Ma a helyzet az, hogy az utolsó vármegyékre vonatkozólag is beérkeztek az adatok és a fizetések ki vannak utalva. Én mindenesetre utána fogok nézni ennek és meg fogok arról győződni, hogy a kiutalások perfektuálásában nincsenek-e késedelmek. En a magam részéről már hónapokkal ezelőtt elintéztem ezt az ügyet. így tehát a rendelet tárgytalanná lett, végrehajtási utasitás kiadására nincsen szükség, viszont az intézkedéseket, bár nem utasitás formájában, de kellőleg megtettük. Kérem a határozati javaslat elutasítását. (Helyeslés jobbfelöl) Szilágyi Lajos : Félreértett szavaim helyreigazítása címén kérek szót. Elnök: Tessék. Szilágyi Lajos: T. Nemzetgyűlés! A t. belügyminister ur engem félreértett. En nem azt vitattam, hogy a tényleges szolgálatban álló jegyzők nincsenek átsorolva az 1923:111. törvénycikk értelmében különböző fizetési osztályokba, hanem kerestem a végrehajtási utasítást. A szót talán nem találtam el helyesen, mondhattam volna talán »rendeletet« ; szóval, kerestem egy olyan rendelkezést, amely tudomásom szerint nincsen, de nemcsak az én tudomásom szerint nincs, hanem az érdekeltek tudomása szerint sincs, mert tény, hogy a nyugdíjas jegyzők járandóságait a belügyminister ur még a múlt hónapban nem számíttatta át az ő fizetésüket rendező 1923 : III. törvénycikk alapján, hanem ők még mindig a régi járandóságukat élvezik. En azt állítottam, hogy a nyugdíjas jegyzők kétrendbeli rendkívüli segélyfelemelésben nem részesültek, ez az átszámításra szolgáló évek szerint lett volna eszközlendő, ami nem történt meg. Hogy a t. belügyminister urnák konkrét eseteket mondjak itt a nemzetgyűlés szine előtt, kiragadok a sok panasz közül hármat. Ilyen panasz érkezett Zalaegerszegről Szigeti Elemér nyugalmazott jegyzőtői, Magyar-