Nemzetgyűlési napló, 1922. XV. kötet • 1923. július 24. - 1923. augusztus 08.

Ülésnapok - 1922-160

36 A nemzetgyűlés 160. ülése 1923. évi július hó 24-én, kedden. mi bizalmatlansággal viseltetünk ebben a kérdésben ; mi nem akarjuk előre megmondani neki, nehogy esetleg kontrakarirozhassa a dolgot. Ezzel senkit sem akarok gyanúsítani ; bár a gyanú teljesen jogos valami, sőt van tudós, Menger Antal, aki egyenesen azt mondja, hogy a gyanú a kultúrával együtt járó jelenség s hogy a kultúrember sokkal több esetben gyanakszik, mint az egyszerű tanulatlan ember. Nekünk tehát igenis jogunk van bizonyos esetekben gyanakodni, különösen akkor, amikor bizonyos adataink vannak a gyanakvásra. Mi bizonyos kérdésekben ellenfelei vagyunk a kormánynak, ennélfogva nekünk jogunk van azt gondolni és feltételezni, hogy a kormány vagy pedig a kormány valamelyik tagja nem megfelelően jár el. Ennélfogva amikor mi oda megyünk, kérjük ezt, és ellenőrizni és látni akarjuk a dolgot, akkor ezzel voltaképen semmiféle helytelen dolgot nem kérünk. Egyáltalában nem tudom belátni, hogy ilyenkor miért ne lehetne jogunk ahhoz, hogy beletekinthessünk azokba a bizonyos iratokba. Volt már alkalmam arra, hogy említést tegyek arról, hogy a civilizáció fejlődésével a nyilvánosság általában folyton jobban ós jobban növekszik. Hiszen emlékezhetünk rá, mennyire hangoztatták a háború végén egész Európában, hogy a jövőben nem szabad titkos diplomáciának lenni, mert az ilyen titkos diplomáciai tárgyalások és titkos diplomáciai érintkezések azok, amelyek kipattantják a háborúkat. Akkor azt hangoztatták, hogy a diplomácia terén is érvényesülnie kell a nyilvánosságnak, vannak azonban más területek amelyeken régebben is érvényesül a nyilvánosság. (Az elnöki széket Pesthy Pál foglalja el.) A birói eljárást ón nem azért tartom olyan valami jónak, mert független. Hiszen a birák nem függetlenek, a birák szegény emberek, akik függenek az államtól, a kormánytól előmenetelükben, sőt függenek a kapitalistáktól, mert nemcsak részvényekkel stb.-vel lehet valakit lekötelezni, hanem le lehet kötelezni másképen is, szívességekkel, rokonsággal és más egyéb kapcsolatokkal, úgyhogy igenis függenek, nem függetlenek. Emiltettem azonban már, hogy a bírósági eljárásban egy nagy elv érvényesül : a nyilvánosság elve. Ha nem is követeljük azt, hogy a diplomácia terén teljes mértékben érvényesüljön a nyilvánosság, azt azonban követeljük, hogy más területekre is vonuljon be a nyilvánosság elve, hogy példának okáért — bogy mást ne említsek, — az internálási kérdésekben is legyen végre valahára nyilvánosság, . . . Propper Sándor : Azt el kell törölni ! Hebelt Ede : .. . addig is azonban amíg nincs eltörölve. Mégis csak abszurdum, hogy évek óta ülnek emberek Zalaegerszegen és mi nem tekinthetünk bele azokba az iratokba, hogy milyen alapon kerültek oda ezek az emberek és miért tartják ott őket. Horváth Zoltán: Ez igaz! Hebelt Ede : Erről a zalaegerszegi dologról sok mindenfélét fogunk még beszélni, sok mindenféle leplet fogunk még lerántani a nemzetgyűlés ülésein, különösen akkor, — mert el fog következni az az idő, — ha majd beletekinthetünk azokba az aktákba, amelyek a zalaegerszegi sok mindenféle botrányt fedik. Ha Zalaegerszegről azt az információt kapom — mert ilyeneket kapunk — hogy ott valami szabálytalanság történt és akkor elmegyek a hatóságokhoz, hogy érdeklődjem aziránt, hogy mi és hogyan történt, akkor a legnehezebben tudok csak valami hiteles felvilágosítást kapni. El lebet mondani, minden hatóság elzárkózik attól, hogy hiteles, megbízható felvilágosítást adjon. Legutóbb is megtörtént, —• ezt az esetet még nem hozták ide — hogy egy zalaegerszegi internáltat Győrbe a kir. Ítélőtáblához kellett volna vinni feliebbe?ési tárgyalásra, annak a bizonyos éhség3ztr/jkn£k a dolgában. Akkor az újságok csak annyit közöltek, hogy ezt az internáltat nem lehetett Győrbe szállítani, mert renitens magaviseletet tanúsított, ennélfogva fegyverhasználat volt vele szemben szükséges. En meglehetősen szavahihető emberektől informálódtam ez eset felől, mégis lehet, hogy teljesen téves a mi információnk, bár nem hiszem, hogy téves. Mi nem informálódhatunk megfelelően és nincs alkalmunk, hogy magam, győződjem meg arról, hogyan áll a dolog. Téves egyébként az az elnöki álláspont, hogy olyan dolgokat ne hozzunk ide, amelyekről pontosan informálva nem vagyunk. Nem tudunk pontosan informálódni, ide kell tehát hoznunk bizonyos ügyeket és követelnünk kell a nemzetgyűlésen, hogy felvilágosítást adjon a kormány és ha a kormány nem ad, amint hogy nem ad, akkor elérjük legalább azt, hogy a közvélemény a kormányt idővel mégis csak rá, fogja szorítani, hogy legalább a jövőben megfelelőbb magatartást tanúsítson ebben a kérdésben. Ennek a zalaegerszegi internáltnak ügyében ugy értesültem, hogy ottan egy másik internáltat • megvert két rendőr — mert a rendőrök sokkal brutálisabban viselkednek, mint a csendőrök.. . Hegedüs György : Hogy lehet igy beszélni ! Hebelt Ede : Itt vannak a dokumentumok. Annyira el vagyok készülve, hogy erre a közbeszólásra alaposan fogok válaszolni. Hegedüs György : Ha nem ismeri a tényállást, ne beszéljen. Elnök : Csendet kérek ! Hebelt Ede : Én tudom, hogy a rendőrök brutálisan viselkednek. Rothenstein Mór : Ez köztudomású ! Klárik Ferenc : Minden nap megtörténik ! Hebelt Ede : Információim szerint két rendőr megvert ottan egy internáltat. Szabad legyen még