Nemzetgyűlési napló, 1922. XV. kötet • 1923. július 24. - 1923. augusztus 08.

Ülésnapok - 1922-168

408 A nemzetgyűlés 168. ülése 1923, is, amelyet ő csak iktatószám szerint nevez meg. Ebből kifolyólag tisztelettel arra kérem az elnök urat, méltóztassék itt a határozatho­zatalt lehetségessé tenni, ennek pedig legele­mibb előfeltétele az, hogy tudjuk, hogy mi felett kell nekünk határozni, ha már a kormány ré­széről ilyen súlyos mulasztás történt, hogy ilyen hiányosan szövegezett törvényjavaslatot terjesz­tett elénk és ebből egy egész rendeletet kihagy, amelyet általunk törvényesíttetni kivan. A hi­vatkozott rendelet ismertetése nélkül, azt hi­szem, lehetetlen a határozathozatal. Elnök : Az előadó ur kivan szólni. Őrffy Imre előadó : T. Nemzetgyűlés ! Kész­séggel eleget tehetek a felszólaló képviselő ur kívánságának, amennyiben roppant egyszerű kér­désről van szó. Az az általam hivatkozott és kétségtelenül nóvumként Emiltett 4790. M. E. sz. rendelet, amely pár sorból áll, mindössze azt tartalmazza, hogy a lakáspénzekre vonatkozó 3100. M, E. sz. rendelet rendelkezései a férjes nőalkalmazottakra is kiterjesztendők. Elnök*. Kivan valaki a szakaszhoz szólani? Forgács Miklós jegyző * Homonnay Tivadar! Homonnay Tivadar: T. Nemzetgyűlés! Az indemnitási javaslat általános tárgyalásánál külö­nösen erről a kérdésről igen részletesen nyilat­koztam ós nem akarok ezúttal sem ismétlésekbe bocsátkozni. Csupán azt kivánom megjegyezni, hogy a polgári közszolgálati alkalmazottak már a béke idejében sem tudták lakbérükből lakásuk bérét fedezni, hanem arra igen jelentékeny ösz­szeget ráfizettek. Nagyon jól tudjuk, hogy ma összehasonlíthatatlanul nehezebb megélhetési vi­szonyok között élnek a közszolgálati alkalmazot­tak és igy még kevésbé van módjukban, hogy lakáspénzükre még sokkal jelentékenyebb össze­get fizessenek rá. Ebben az értelemben majd határozati javaslatot fogok benyújtani. A másik kérdés az, hogy idevonatkozó rendelkezést olymódon szeretném kiegészíteni, hogy a lakáspénzt a családi állapottól teljesen függetlenül állapítsák meg, még pedig azért, — csak egy példával kivánom dokumentálni — mert előfordulhat például egy családban az az eset, hogy csökken vagy emelkedik a család­tagok száma, de azért a lakás ugyanaz marad. Amiért az egyik leány kirepül a házból és férj­hezmegy, azért a családnak mégis ugyanarra a lakásra van szüksége, és hogy jön ahhoz a kormányzat, hogy e miatt az illetőnek lakás­pénzét redukálja. Azonkívül másik határozati javaslatot is kívánok beterjeszteni, amely azt célozza, hogy azok a közszolgálati alkalmazottak, akikre a 3100/1923. sz. M. E. rendelet maga kimondja azt, milyen terjedelmű lakást igényelhetnek, ha ezeket a lakásokat az illető szolgálati főnökség nem bocsáthatja a mai nehéz viszonyok között rendelkezésükre, hanem annál jóval kisebb lakás­ban kénytelenek meghúzódni, lakáspótlékot kap­janak. Érre is csak egyetlen példát kívánok '. évi augusztus hó 7-én, kedden. felhozni. Az aszódi javítóintézetben például négy menekült tisztviselőcsalád egy raktárhelyiségben lakik, egymástól szekrényekkel elválasztva. Ezek­nek a tisztviselő családoknak megfelelő lakáso­kat kellene rendelkezésükre bocsátani, de nem­csak lakást nem kapnak, hanem lakáspótlékban sem részesülnek. Nem kívánok részletesebben foglalkozni ezzel a szakasszal azért, mert az általános vitánál már volt alkalmam vele rész­letesen foglalkozni és nem kívánok ennél a háromnál több határozati javaslatot sem benyúj­tani ehhez a szakaszhoz, mert a minister ur volt szives — hálás köszönettel jelenteni ki — kiadott rendeletében egyik-másik módosításomat magáévá tenni. Első határozati javaslatom a következő (olvassa): »Indítványozom, hogy az 1923/24. költségvetési év első hat hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló törvényjavaslat 16. §-a első bekezdésének kiegészítések épen következő rendelkezést méltóz­tassék felvenni: a lakáspénzt az eddigi szabá­lyok alapján természetbeni lakásul járó lakás alapul vétele mellett a tényleges helyzetnek meg­felelő összegben kell megállapítani. A lakáspénz megállapításánál nemcsak a lakbért, hanem az összes mellékjárulékokat is figyelembe kell venni.« Másik módosításom az, hogy a 16. § har­madik bekezdése után a következő rendelkezést óhajtanám felvenni (olvassa); »A lakáspénzt 1923 augusztus 1-től kezdve, tekintet nélkül a családi állapotra, kizárólag a fizetési osztály, fizetési csoport, illetve hivatali állás után kell megállapítani.« "Végül uj, ötödik bekezdésül óhajtom felvé­tetni a következőt (olvassa) : »Eelhatalmaztatik a kormány, hogy oly állami, vármegyei és állam­vasuti tisztviselők és egyéb alkalmazottak részére, akik állásukból kifolyóan természetbeni lakást kapnak, a lakásul szolgáló helyiséget, és ha ez a lakás vagy helyiség a pénzügyi szolgálati sza­bályzat 140. §-a vagy egyéb szabályok alapján őt megillető nagyságú lakásnál kisebb, az eddigi szabályok szerint járó lakáspénzpótlékot 1923. évi augusztus 1-től továbbra is utalványoztassa ki.« Einök: Szólásra következik? Forgács Miklós jegyző : Szilágyi Lajos ! Szilágyi Lajos : T. Nemzetgyűlés ! A lakás­pénzre vonatkozó határozatokkal bővebben fog­lalkoztam volna a pénzügyminister ur előbb elhangzott nyilatkozata nélkül is, de most, hogy a pénzügyminister ur a közalkalmazottak fize­tésének rendezése kapcsán a lakáspénzre ugy hivatkozott, mint valami tekintélyes nagy ösz­szegre, amely vigasztalásul szolgált azoknak, akik a törzsfizetést esetleg elegendő magasnak a közalkalmazottak számára nem tekintik, még bővebben vagyok kénytelen foglalkozni ezzel a rendelkezéssel, amelyet most törvényesittetni akar velünk a kormány. Ez a 3100. sz. M. E. rendelet szerény véleményem szerint nem törvényesíthető. Ez

Next

/
Thumbnails
Contents