Nemzetgyűlési napló, 1922. XV. kötet • 1923. július 24. - 1923. augusztus 08.

Ülésnapok - 1922-167

À nemzetgyűlés 167. ülése 1923. 1922 nyaráig ugy a valuta-, mint az értékpapirüzletben nagy összegekkel volt á la hausse érdekelve. Feingold a Devizaközponttal fennálló összeköttetése folytán idejében megtudta dr. Seipel genfi utazásának kedvező eredményét múlt év szeptemberében és még mielőtt a kedvező hir a bécsi tőzsdére ért volna, Feingold feladta összes hossz-állásait és ettől kezdve állandóan besszre spekulált. Itt kezdődtek állandó és rendkivül eredményes támadásai a hossz-párt ellen, amely nem tudta magát azon gondolatnak alávetni, hogy egy hitelrészvény 15.000 korona aranyparitás mellett csak 3 aranykoronát képviselhet. Bendkivüli anyagi sikerének különleges fejezetét képezi bizonyos budapesti körökkel fennálló összeköttetése. Mig közönséges halandók —a sajtó képviselőjét is beleértve — semmi áron sem tudtak telefonösszeköttetést kapni Budapesttel a déli órákban, Feingold nap-nap után 11 és 1 óra között 3, 4, sőt 5 beszélgetést is folytatott Budapesttel, mely körülmény neki szinte monopóliumot biztosított az arbitrázs-forgalom terén. Ezen különleges helyzet titka az a benső üzleti összeköttetés, amelyben Feingold a magyar kormány előbbi sajtófőnökével, Eckhardt Tibor jelenlegi nemzetgyűlési képviselővel áll, aki sajtófőnöki minőségében ugy rendelkezett, hogy Feingold naponta a tőzsdei forgalom idejében a hivatalos Magyar Távirati Iroda által telefonon f elhivandó. A magyar hivatalos távirati irodában egy bizonyos Okolicsányi főhadnagy volt azzal megbizva, hogy Feingolddal az összeköttetést tartsa fenn, mely célból ezen főhadnagy a teljesen militarizált Távirati Iroda közgazdasági munkatársává lett kinevezve. Okolicsányi átadta a hireket és a Feingoldtól kapott megbízásokat egy Bogdánffy nevű bankárnak, aki Feingold budapesti képviselőjével, Hoffmann Gusztávval . . . Eckhardt Tibor : Nem ismerem ! Fábián Béla : Kérem, nem tehetek róla, hogy a képviselő ur nem ismeri ! (Tovább olvassa) : »... a legnagyobb tranzakciókat vitte keresztül Eckhardt és Feingold javára. Ez a társaság attól sem riadt vissza, hogy a budapesti tőzsdének a forgalom kezdetén hamis devizakurzusokat jelentsen . ..« Drozdy Győző : Többször előfordult ! Hamisan jelentették ! Fábián Béla (tovább olvassa) :».... Zürichből, hogy angazsmánjaiknak megfelelően a tendenciát felfelé vagy lefelé befolyásolják. Eckhardt urnák és társainak működése a budapesti bankegyesületet is arra készletté, hogy saját szolgálatot rendezzen be a külföldi devizakurzusok továbbítására, azonban Eckhardttal szemben a bankok sem tudták felvenni a versenyt és kényszerítve voltak a szolgálatot feladni. Néhány héttel ezelőtt Feingold Gyula indittatva érezte magát tevékenységének terét Budapestre áttenni, miután a bécsi tőzsde nagy határozottsággal ellenállt utolsó kontremin-támadásainak. Budapesten Femgold ur, aki évi augusztus hó 3-án, pénteken. 395 I épen ugy, mint annak idején Bécsbén, nagy konzekvenciával a magyar korona esésére spekulál, hosszra játszik és mint a budapesti lapokból olvasható, főleg a budapesti bankok részvényeit vásárolja. Hatalmas társainak segitsége biztos eredményt garantál neki, sőt személyének a biztonságát is, ami tekintettel az állandó belső zavarokra, Magyarországon bizonyos jelentőséggel bir. Csupán különös, hogy Eckhardt Tibor ur, aki néhány hét óta a magyar ébredők élén áll, saját országának zsidóit állandóan kiirtással fenyegeti, de nem átallja az idegen országból jövő zsidót társául és fegyverbarátjául megszerezni, igaz, hogy csak a tőzsdei hadjáratokban. Mint a régi közmondás mondja ; A pénznek nincs szaga, különösen, ha az finom aranyból — Feingold — van nyomva.« (Nagy mozgás.) Pikler Emil : Bussines is bussines ! Fábián Béla : Lássuk most erre vonatkozólag a Vasvármegyét, amelyet Lingauer nemzetgyűlési képviselő ur szerkeszt. Lingauert a képviselő urnák módjában van ma itt a nemzetgyűlés szine előtt felszólítani, hogy jöjjön ide a nemzetgyűlés elé, ha már a kéviselő ur nem állitotta akkor bíróság elé, bár erre a cikkre a képviselő ur figyelmét felhívtam. Módjában áll, tehát a képviselő urnák ezek ellen a borzasztóan súlyos vádak ellen eljárni. Ebben a cikkben ugyanis sokkal súlyosabb dolgok foglaltatnak, mint a Finanzmonntagban Írottak, mert azokra csak a rágalmazási szakasznak bizonyos pontja vonatkozik, ha azonban igaz az, amit Lingauer Albin irt a képviselő úrról a Vasvármegyében, abban az esetben a képviselő ur ellen bűnvádi eljárást kell inditani. A Vasvármegyében Lingauer Albin »Jelenségek« címmel a következőket irta. (Felkiáltások jobbfelöl : Már hallottuk egyszer !) ; hogy mikori szám, megmondom a képviselő urnák : a július 8-iki szám. Eckhardt Tibor : Nincs a nevem megnevezve ! Fábián Béla : Ezt irta (olvassa) : »Az időtájt Az Est csiklandós riportokban firtatgatta egy ilyen szélső politikus egyik barátnőjének balul végződött pénzügyi kirándulását.« Ha ez nem a képviselő ur, hát kicsoda ? Pikler Emil : Ilyen csak egy van Magyarországon ! Fábián Béla : Én, mint biró mondom önnek, hogy abban az esetben, ha ez nem igaz, azt, aki ezt a cikket irta becsukják hónapokra, de ha igaz, akkor viszont ez a képviselő úrra tartozik. Eckhardt Tibor : Nézze, ismételje ezt meg a saját nevében ! Fábián Béla : Menjen Lingauer Albinhoz ! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek S Eckhardt Tibor : Mondják rám ! Fábián Béla : »Jelenségek« cím alatt a következőket irta L. A., Lingauer Albin a »Vasvármegy é«-ben. Eckhardt Tibor : Név nélkül !