Nemzetgyűlési napló, 1922. XV. kötet • 1923. július 24. - 1923. augusztus 08.

Ülésnapok - 1922-167

386 A nemzetgyűlés 167. ülése 1923. évi augusztus hó 3-án, pénteken. az előadó uré, amelyben stiláris módosítást óhajt végrehajtani. Ez a két inditvány ellentétben áll az eredeti szöveggel. Ezenkívül egy különálló határozati javaslat van előterjesztve Szabó Imre képviselő ur részéről. A kérdést ugy fogom feltenni, hogy a két elleninditványt szembeállítom az eredeti szöveggel. Amennyiben nem méltóztatik elfogadni az eredeti szöveget, akkor egy második szavazás következik az előadó ur javaslata és Szilágyi képviselő ur indítványa felett, amely ellentétben áll az előadó ur által proponált szöveggel. Szilágyi LajOS : T. Nemzetgyűlés ! Mivel a t. népjóléti minister ur kilátásba helyezte a rokkanttörvény beterjesztését, indítványomat tisztelettel visszavonom. (Helyeslés.) Elnök : Szilágyi képviselő ur indítványát visszavonván, e részben határozathozatal szüksége nem forog fenn. A határozathozatal tárgya tehát az előadó ur által javasolt stiláris módosítás az eredeti szöveggel szemben. Ennek megtörténte után következik a szavazás a második szövegre, amelyet Szabó Imre képviselő ur terjesztett elő. Kérem a t. Nemzetgyűlést : méltóztatik-e a 14. §-t eredeti szövegében, szemben az előadó ur által javasolt uj szövegezésben elfogadni, igen vagy nem ? (Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az eredeti szövegezést fogadják el, szíveskedj ének felállani. B. Podmaniczky Endre : Senki ! ElnÖk : A nemzetgyűlés a szakaszt az előadó ur által javasolt szövegben fogadja el. Következik a határozathozatal a Szabó Imre nemzetgyűlési képviselő ur javaslata felett. Kérem azokat a képviselő urakat, akik Szabó Imre ur javaslatát elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A Ház a javaslatot nem fogadta el. Következik a 15. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakaszt felolvasni. Héjj Imre jegyző (olvassa a 15. §-t). Elnök : Szólásra következik ? Héjj Imre jegyző : öiffy Imre előadó ! Elnök : Az előadó ur kivan szólni ! Őrffy Imre : A szakasz utolsó bekezdéséhez két kiterjesztő módosítást leszek bátor javasolni. Az utolsó bekezdés tudvalevőleg a hadipótlék engedélyezéséről szól, amelynél nem vette tekintetbe a bizottság által efogadott szöveg azt az eshetőséget, hogy valaki a saját hibáján kivül esett hadifogságba. Ennek korrigálásául az utolsó bekezdésnél a taxativ felsorolásnál a gyakornokok és segédtisztek szavak közé beiktatni kérem a »kezelő« szót, amelyekről megfeledkezett az első szövegezés. Kérem tehát a 15. § utolsó bekezdésének ötödik sorában lévő »alkalmatlanná váltak« szavak után felvenni »vagy saját hibájukon kivül hadifogságba estek«, továbbá az utolsóelőtti sorban a »gyakornok« után felvenni a »kezelő« szót. Elnök : Szólásra következik % Héjj Imre jegyző: Homonnay Tivadar ! Homonnay Tivadar : T. Nemzetgyűlés ! Az 1883:

1. te.-ben a számvevőségi szolgálatban állóknál a középiskolai érettségi és azonkívül az államszámviteli vizsga kívántatik meg. Nagyon jól tudjuk, hogy az egyes ministeriumokban, különösen a pénzügyi és igazságügyi niinisteriumban nem egy olyan tisztviselő teljesít szolgálatot, akiknek nemcsak az államszámviteli vizsgájuk és érettségijük, hanem még a magasabb képzettségük is megvan. Tudjuk azt, hogy a számvevőségi szolgálatoknál általános ismeretekre van szükség, ott kell ismerni az összes törvényeket és rendeleteket, azonkívül egyéb más szolgálati ágakat is kell érteni, ugy, hogy ez az oka tulaj donképen annak, hogy a számvevőségi szolgálatba beosztott tisztviselők magasabb kvalifikációt igyekeznek elnyerni. Ezek saját szorgalmukból, azért, hogy minél intenzivebben és eredményesebben dolgozhassanak, ezt a képesítést meg is szerezték. Amint Emiltettem, több ministeriumban vannak ilyen tisztviselők a tényleges számvevőségi szolgálatban, mert le kell szögezni azt, hogy a számvevőségi szolgálatból kikerült tisztviselők majdnem kivétel nélkül mind lelkiismeretesek, mert gyenge ifjú koruktól fogva a pontos és lelkiismeretes és szorgalmas munkában kifejlődtek és az második természetükké vált. Epen ezért minden elismerésre méltó, hogy ebből a szolgálati ágból némely ministeriumokban történtek kinevezések a fogalmazói karba. Meg kell állapitanom, hogy a számvevőségi szolgálatból a fogalmazói karba áthelyezett tisztviselőket, — ha nem is szimpatikus ez a kijelentésem a fogalmazói kar előtt, — igen eredményesen tudják használni ; ezek igazán minden elismerésre méltó tisztviselők. Ezért nem látom okát annak, hogy ezek a tisztviselők, akik magasabb kategóriákba nem igen tudnak bejutni, mert elzáratott az ut előlük, különösen az igazságügyministeriumban, miért ne kajjhatnának képesítési pótlékot. Az 1919 január 13-án hozott mínistertanácsi határozat a főiskolai végzettséggel biró és középiskolai minősítéshez kötött állásokban lévő tisztviselők részére a képesítési pótlékot már régebben engedélyezte, ugy, hogy ez a képesítési pótlék nem forradalmi vívmány, hanem már régóta fennáll. Arra kérném az igen t. pénzügyminister urat, méltóztassék hozzájárulni ahhoz, hogy ezek az — ismételten, talán unosuntig ismételten hangsúlyozom — igazán kiváló tisztviselők, akik nagy szolgálatokat tesznek, például a pénzügyministeriumban és az igazságügyministeriumban, képesítési pótlékot kaphassanak. Az igazságügyministeriumban ezek a tisztviselők magasabb fizetési osztályba csak abban az esetben léptethetek elő, ha a birói vizsgát leteszik. Ámde a számvevőségi tisztviselőknek nincs módjukban a birói vizsgát letenni. Arra kérem tehát az igazságügyminister urat, méltóztassék akképen intézkedni, hogy ezek a tisztviselők képesítési pótlékot kaphassanak. Ezért a következő módosítást vagyok bátor benyújtani ehhez a szakaszhoz (olvassa) : »Felhatalmaztatik a kormány, hogy azon számvevőségi tisztviselők részére, akik oly főiskolai (jogi, vagy közgazdaság-, tudományegyetem, illetve