Nemzetgyűlési napló, 1922. XV. kötet • 1923. július 24. - 1923. augusztus 08.

Ülésnapok - 1922-167

A nemzetgyűlés 167. ülése 1923. Az özvegyek és árvák dolgára csak azt jegyzem meg tisztelettel, bogy a hozzám érkezett jelentések szerint a hadi özvegyeknek igen nagy része valami módon már elhelyezkedett az életben. Férjhez mentek, valami kereseti forráshoz jutottak stb., szóval maga az élet folyamata, ez a bizonyos inponderabile, amelyet nem. lehet semmiféle parancscsal, hatalommal megcsinálni, az életnek kiigazító, meggyógyító ereje ezek közül már tizezreket megkönnyebbített, elhelyezett, ennek következtében ezek járadékának megállapításánál alacsonyabb szorzószámmal lehetett operálni. A teljes árváknál magasabb szorzóval operáltunk azért, mert súlyosabb az eset, de itt is meg kell jegyeznünk azt a sajátságos körülményt, hogy a teljes árvák közül azok, akik budapestiek, Budapest környéki illetőségűek, valamint Magyarország nagyobb városaiból levők, különösen az iparososztálytól felfelé, nagyrészben elhelyeztettek már állami vagy az állammal szerződéses viszonyban levő nevelőintézetekben, ugy, hogy a kiválóan tehetségesekből nagyon kis számban intelligenciát nevelünk, egyébként pedig próbáljuk őket ugyanabba a vonalba, az élet gazdasági vonatkozásaiban elhelyezni, melyben a saját családjuk életstandardja volt, tehát gazdasági pályára, akár agrár, akár kereskedelmi, akár más egyéb vonatkozásban. Az agrárjellegű nép azonban a teljes árvákat, tehát apátlan, anyátlan árvákat nem adja az állam kezére. Nagyon kevesen kérik az állami elhelyezést, sőt még járadékért sem lármáznak, már pedig ebből a rétegből van a legtöbb teljes árva, több, mint tizezer. Ez is mutatja tehát a mi népünk szeretetét az elesettek maradékai iránt. A nagyapa elesett fiának gyermekét friss és megújult erővel próbálja ellátni és a kenyeret megkeresni neki és sokszor a faluban a sógorok, komák és ismerősök fognak össze, hogy annak a kis gyermeknek semmi baja ne legyen. Én megállapíthatom ezt a tényt, mert nemcsak a hadiárvák vannak beutalva a népjóléti ministerium hatáskörébe, hanem általában az állami gyermekvédelem is az én vezetésem alatt álló ministerium hatáskörébe tartozik. Es látom, hogy az állami gyermekvédelmet sem hivják segítségül az agrárjellegű hadiárvák és teljes árvák részére olyan mértékben, mint milyen mértékben a sokkal nagyobb szociális nyomorúságban és a családi kötelékeknek sokkal nagyobb dezoláltságában szenvedő városi nép azt igénybe veszi. Ezért kellett és ezért lehetett tehát egy kisebb sorzószámmal dolgozni a hadiözvegyek és hadiárvák díjai megállapitásánál. Ami már most egy legutolsó megjegyzésként a hadirokkantaknak egyesülési szabadságát illeti, felvilágosításul meg kell jegyeznem azt, hogy ami ebben a kérdésben én rám tartozik, az tökéletesen ugy van, amint Szilágyi igen t. képviselőtársam elmondotta, hogy t. i. ő volt szíves hozzám vezetni azt a küldöttséget, amelynek én kielégítő választ adtam abban az értelemben, hogy a magam részéről nem találok semmi kifogásolni valót abban, évi augusztus %ó 3-án, pénteken. 385 hogy ezek külön módon szervezkedjenek, ha egyébként államellenes, vagy efféle tendenciák nem fognak ebben a szervezkedésben megnyilvánulni. Erre vonatkozólag egyébként akkor is mondottam mindjárt, hogy teljes garanciát látok abban, hogy a kérelmet épen igen t. Szilágyi képviselőtársam patricionálta és vezette hozzám a küldöttséget, mert arról meg vagyok győződve, hogy ha én kormányon vagyok is, és ő ellenzéken, és pedig éles ellenzéken, de állam-, vagy hazaellenes dologba semmi körülmények között nem volna hajlandó sem a nevét, sem a kezét beleártani. Azonban nem szóltam én az én referens-tanácsosomnak, aki elment engem helyette site ni arra az interminis•teriális gyűlésre, amelyen épen ez az ügy tárgyaltatott, és nem ismervén az én intencióimat és tett kijelentéseimet, ő a maga fejétől homlokegyenest ellenkező kijelentést tett. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) Peidl Gyula : Ez jellemző ! Vass József népjóléti és munkaügyi minister : Nem, bocsánatot kérek, ha az a ministeri tanácsos nem kérdezte meg a ministerét, jó szándékkal és teljes jóindulattal és egész nyugodtan tehetett egy olyan kijelentést, amelyet később az ő ministere dezavuált. Ez később meg is történt, mert a belügyminister úrhoz intézett átiratomban dezavuáltam az ő jóakaratú nézetét és visszahelyeztem a dolgot az én eredeti kijelentésem alapjára. Peidl Gyula : A kormányzati szellem irtózik minden szervezkedéstől. (Ellenmondás jobbfelől.) Vass József népjóléti és munkaügyi minister : Ezek alapján, amelyekből azt hiszem, hogy kicsendül az előzékenység, amellyel ezt az ügyet kezeltem, — arról nem akarok beszélni semmit sem, vájjon jóakarattal, szerencsés kézzel kezeltem-e ezt, vagy nem, ezt a nemzetgyűlésnek kötelessége megbírálni, elbírálni, vagy lebirámi. Egy azonban egészen bizonyos, hogy egészen őszintén és becsületesen próbálom ezt a kérdést lépésrőllépésre a lehetőségek szerint a megnyugvás pontjához elvezetni. (Helyeslés a Ház minden oldalán.) Épen ezért, mert ennek a paragrafusnak megszavazása, ennek a jelenlegi helyzetnek, amely csak átmeneti, a tökéletes törvényesít és ét jelenti és épen azért, mert nem szeretek nem nyílt kártyával játszani, kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy méltóztassék ezeket a kiadott rendeleteket ebben a törvényjavaslatban, ebben a paragrafusban megszavazni és méltóztassék nekem így az alapot megadni arra, hogy tökéletesen szilárd és törvényesen biztosított talajon haladva előre, még ebben a polgári esztendőben — ember tervez, Isten végez ! — emberi számítás szerint és a nemzetgyűlés segítségével ezt a kérdést a tökéletes törvényes befejezéshez el tudjam segíteni. (Helyeslés a jobbés a baloldalon.) Elnök : Kiván-e még valaki szólni ? Senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. Következik a határozathozatal. A 14. §-hoz kétrendbeli indítvány tétetett. Az egyik Szilágyi Lajos képviselő uré, amelyben követeli a szakasz törlését, a .másik-