Nemzetgyűlési napló, 1922. XV. kötet • 1923. július 24. - 1923. augusztus 08.

Ülésnapok - 1922-160

 nemzetgyűlés 160. ülése 1923. évi július hó 2é-én, kedden. 33 tetbevételével megfelelő rangsorozatba osztassanak be.« (Hëlyedés a középen.) T. Nemzetgyűlés! Bármennyirebizalommal viseltetem is a jelenlegi kormány iránt, mégis kritika tárgyává kell tennem nekem is egyes eljárásait. Hiszen küszöbön áll a tisztviselőkérdés megoldása is, nevezetesen a létszámapasztás. A kerületemben fordult elő olyan dolog, hogy egy tanító akkor, amikor százakat helyeztek a B-listára, már korának előrehaladottságánál fogva is, de meg a betegsége folytán is, — mert több, mint harminc esztendeje működött az iskolában, mint tanitó — kérte nyugdíjaztatását, hivatkozva egészségi állapotára. Ezzel kapcsolatosan kérte a község is, illetőleg az egyház is, hogy az illetőt helyezzék nyugdíjba, mert már nem képes tanítani koránál fogva sem, de különösen egészségi állapota miatt sem. Nekem magamnak is igen sok utánjárásomba került, amig a B-listára, illetőleg nyugdíjba tudtam helyeztetni ezt az öreg tanítót ; bár már nem tanított és fél évben egyszer sem látogatta meg az iskoláját, mégsem akarták B-listára helyezni. Ezzel szemben elég erős, elég komoly munkaerőket csak olyan könnyen kidobtak, még ezeket a koros embereket, akiket ki kellene már tenni, még a kérésükre sem teszik ki. X4LZ ilyen eljárást én helytelenítem és elitélem. Szabó Sándor: Helyes! Gyakori eset! Csizmadia András : Nem az öreg embereket bántom én, hanem azt, aki nem intézi el ezeknek az ügyét ! (Helyeslés jobb felöl.) Mélyen t. Nemzetgyűlés! Hallottam itt a nemzetgyűlésben igen sok hangot elhangzani a több termelés mellett is. Mindenki óhaiti a a többtermelést, sőt sokan módokat is ajánlottak, hogyan lehetne többet termelni. Tulajdonképen pedig megállapíthatom, hogy nagyon sokan, akik ezt feszegették, nem értettek hozzá ! (Derültség. Ugy van! jobb felől és szélsöbaloldalon.) Nem azt akarom én ezzel mondani, hogy lenézem azokat, akik hozzászóltak ehhez a kérdéshez, de hogy sokan nem értettek hozzá azok közül, akik felszólaltak, ezt igenis megállapítom. Azt hiszem, ezt nem is vehetik tőlem rossznéven. (Derültség.) Pikler Emi! : András bácsi olyan magas, hogy mindenkit lenéz! (Derültség.) Csizmadia András: T. Nemzetgyűlés! A többtermelésnek van egy bizonyos foka, amit én már hangoztattam itt ebben a nemzetgyűlésben, nevezetesen azt, hogy a falu népével, a termelő publikummal foglalkozni kell, és pedig komolyan kell vele foglalkozni. (Ugy van! ügy van!) A falu népe ezt megérdemli; különösen ott, ahol erre van megfelelő alkalom, ahol vannak magasabbfoku népiskolák, ahol vannak gazda-, sági felügyelők és komoly szakemberek, (Ugy van! jobbfelöl.) Mert tapasztalatból mondom, hogy ezek a szakemberek nem zárkóznak el az | NAPLÓ XV. elől, hogy ha erre nézve utasítást kapnak, a népnek ingyenes oktatást adjanak. Erre nézve csak egy példát kívánok felhozni. Többször hangoztattam itt a nemzetgyűlésben, de a mezőgazdasági kamaránál is többször kertem, hogy csináljuk meg ezt a dolgot, azonban ,még eddig az ideig nem történt benne semmi. Én a községemben összehívtam az orvost, a papot, a gazdasági felügyelőt, az állatorvost, a gazdasági szaktanárokat és egy tárgyalás folyamán megállapodtam velük abban, hogy nyolc héten keresztül minden héten két óra oktatást ingyen adnak azoknak a hallgatóknak, akik óhajtják őket hallgatni. Ez nagy eredményre vezetett, mondhatom. Eleinte ugfyan a terem nem volt zsúfolásig megtelve, de kéthárom hét múlva már zsúfolásig megtelt s az emberek nagyon szívesen hallgatták az előadásokat, és még ők kérték az előadót, hogy miről tartson nekik előadást, igy kérték, hogy ismertesse a dinnyetermelést, a buzacsávázást, stb. Mondom, nagyon szívesen hallgatták az emberek ezeket az előadásokat. Ha tehát többtermelést akarunk, nagyon kérném a magas kormányt, hasson oda, hogy az ingyen népoktatást a falun a termelőosztály részére vezesse be. (Helyeslés jobbfelöl.) Tankovics János : Mi is megcsináltuk Kaposvárott. Erre vonatkozólag szintén van egy határozati javaslatom ; amennyiben meg méltóztatnak engedni, felolvasom (Halljuk! Halljuk! Olvassa) : »Tekintettel csonka hazánk szegénységben szenvedő állapotára, tekintettel földmivelő munkásaink nélkülöző helyzetére, tudjuk azt, hogy csak szakszerű gazdaság termelhet többet és biztosithat a munkások számára több munkát és igy jobb megélhetést ; ennélfogva utasítsa a nemzetgyűlés a magas kormányt, hogy még mielőtt a mezőgazdasági munkák szünete megkezdődnék, intézkedjék, hogy a faliakban — legalább is egyelőre ott, ahol erre mód van — a gazdasági ingyenes szakoktatást rendeljék el, hogy az a téli szünetek beálltával megkezdhető is legyen.« (Helyeslés jobbfelöl és a középen.) T. Nemzetgyűlés ! A pénzpolitikáról is nagyon sokat hallottam tárgyalni. Ezt már én magam is a többek között egy alkalommal szóvá tettem itt a nemzetgyűlésen, akkor, amidőn több esetben tapasztaltam, hogy a drágaság letörését az ármegállapitó-bizottság a tojásnál kezdi el. Hegedüs György : A cukorral nem törődik ! Csizmadia András: Megállapítom azt, hogy nem ütnek a szeg fejére egyenesen, hanem ezt rendszerint elgörbítik. Én az Ulain-esettel nem akarok itt hoszszasabban foglalkozni, — hiszen a beszédem kezdetén is azt mondtam, hogy fájó sebeket fájdalmasabbá tenni nem óhajtok, sőt elítélem azokat, akik erre iparkodnak — mégis kell 5