Nemzetgyűlési napló, 1922. XV. kötet • 1923. július 24. - 1923. augusztus 08.

Ülésnapok - 1922-166

A nemzetgyűlés 166. ülése 1923. évi augusztus hó 2-án, csütörtökön. 343 még 900 koronával, és ebből az ezer koronából ujabb tanítói állás szerve ztetett. Hosszú időn keresztül támadták ezért az államsegélyes rendszeréit a kultuszkormányokat, hosszú időkön keresztül magyarázták, hogy ezen a pénzen, amelyen felekezeti és társulati iskolákat tart fenn az állam, állami iskolákat is fenn lehetne tartani, hosszú időkön keresztül hangzott el a vád az egész országban, különösen a tanítóság köréből, hogy ezt a hatalmas tőkét, amelyet az egyházaknak, községeknek, társulatoknak támogatására ad az állam, inkább az állami iskolákra fordítsa. Amig azonban nem keresztény, hanem liberális kormányzat volt Magyarországon, a liberális kormányzat igenis, védelmébe vette a felekezeteket, községeket és megadta a felekezeteknek mindig az államsegélyre való kiegészítést. Most a kultuszmínister ur rendelete ezeket az államsegélyeket egyszerűen el akarja konfiskálni, de nem a felekezetektől, nem a községektől, nem a társulatoktól, amelyeknek >adja, hanem azoktól a szegény tanítóktól (Igaz ! ügy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) akik ezért nagyon is megdolgoznak, (ügy van! ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Mert azt az államsegélyt, t. kultuszmínister ur, nem annak a tanitónak adja ön, illetve a kormányzat és az állam, hanem annak a felekezetnek, községnek vagy társulatnak, az igen t. kultuszmínister ur pedig most a tanitó j övedelméből akarj a azt levonni. Ez az, ami ebben a rendeletben törvénytelen volt és ez az, ami népoktatási törvényünkből kifolyóan ebben a rendeletben még akkor is törvénytelen lesz, ha ezt mima törvénnyé avatjuk. A két rendelkezés között olyan hatalmas ellentét van, amelyet ilyen hevenyészve megszavazott törvényjavaslattal elsimítani nem tudunk. Hogy micsoda helyzet fog előállni akkor, ha ezt csakugyan megvalósítjuk, nézzük a következőket. Cserti JÓZSef : Meg is van már valósítva ! DrOZdy GyŐZŐ : Ha valamelyik felekezeti tanitó egyszersmind kántor is, annak a kántori jövedelmét be fogják számítani a tanítói fizetésébe, tehát a felekezeti kántor csak tanítói fizetést kap. (ügy van ! ügy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Hà azonban egy állami tanitó, vagy pedig községi tanitó véletlenül mellékes foglalkozásként elvál-, lalja valamilyen felekezet kántori teendőinek végzését, akkor ez az állami vagy községi tanitó az államsegély beszámításáról szóló rendelet értelmében tovább is megkapja a tanítói vagyis állami fizetését. Griger MiklÓS : ügy van ! Ugy van ! Drozdy GyŐZŐ : Méltóztassék elképzelni azt a hallatlan sérelmet, hogy a felekezeti tanítót most ismét a második sorba állítja az igen t. kultuszmínister ur az állami és községi tanítókkal szemben, mert azoknak a kántori fizetését a tanítói fizetésbe nem fogja beolvasztani. Lássuk most már tovább a kontroverziákat. Sohasem voltam híve a basáskodásnak, de a szabadosságnak sem voltam híve, (Zaj.) NAPLÓ XV. Szomjas Gusztáv (közbeszól). Drozdy GyŐZŐ : Az én növendékeim mind okosabbak voltak, mint a közbeszóló ! (Zaj.) Micsoda kontroverziák fognak származni ebből. Felfogásom szerint minden iskolában kell egy vezetőnek lennie, aki ne basáskodjék, de irányítsa a tanítókat tudományos és hazafias szempontból. A felekezeti és községi iskolákban a kántortanító egyszersmind rendszerint az iskola igazgatója is, a plébános mellett, aki a felekezeti iskola igazgatója szokott lenni. Mint pedagógus azonban állítom., hogy egyedül a tanitó alkalmas egy iskola igazgatására. Más tekintetben a pap is beleavatkozhatik. Griger Miklós : Hát ez nem egészen így van ! (Zaj. Derültség a jobboldalon. Elnök csenget.) Drozdy GyŐZŐ : Nem akarom kétségbevonni, hogy egyik-másik plébános urnák talán megvan a kellő pedagógiai intelligenciája ahhoz, hogy a népoktatásba is beleszóljon., (Zaj.) de engedelmet kérek, az asztalos mégis csak jobban tud asztalt készíteni, mint az, aki más mesterséget tanult. Griger Miklós : Minden szemináriumban tanulnak pedagógiát ! Drozdy GyŐZŐ : Az a kis pedagógia, amit ott tanulnak, nem jogosíthatja fel a papot arra, hogy pedagógiai szempontból is a tanitó felett álljon. Mi fog következni abból, ha ezt a rendeletet most törvényesitik ? Azokban a felekezeti iskolákban, amelyekben volt egy kántortanító iskolaigazgató. (Zaj a középen.) Patacsi Dénes (közbeszól). Drozdy GyŐZŐ : Ha igaz volna, hogy mint tanitó bácsi beszélek, akkor most egy kicsit figyelmeztetném a képviselő urat, hogy legyen csendben. (Zaj.) Ha törvényerőre emelkedik ez a 13. §, akkor a következő helyzet áll elő. Az a kántortanító, aki az iskola igazgatója, eddig az igazgatói fizetését tulaj donképen a kántori pluszból élvezte, különben a tanítóval egyforma fizetést kapott, csak a kántorsággal volt többje. Most azonban, ha a kántori fizetését elveszik, egyforma fizetést fog kapni a többi tanítóval, aki sohasem kántorkodott és az iskolának nem volt igazgatója, így le fogják szállítani az iskola vezetőjének, igazgatójának dotációját az osztályvezető tanitó dotációjához, ami azt hiszem, ártalmára lesz a nevelés- és oktatásügynek. Amidőn azután az igen t. minister ur a kántori fizetést meg akarja állapítani, hogy azt a tanítói fizetésbe beszámítsa, azt kérdezem, hogy milyen rendszert óhajt ebben az irányban követni. Tudvalevő ugyanis, hogy ezek a szegény kántortanítók negyven-ötvenféle címen kapják a maguk javadalmát. Ne méltóztassék csodálkozni azon, ha azt mondom, hogy Magyarországon még ma is vannak kántortanítók, akik fizetésben kapnak egy pár csizmát, sőt, akik faggyút is kapnak a csizma megkenésére. (Zaj.) Vannak olyan tanítói állások, ahol bele van számítva a tanitó jövedelmébe a harangozás is. A tanitó mint harangozó«. 47