Nemzetgyűlési napló, 1922. XV. kötet • 1923. július 24. - 1923. augusztus 08.

Ülésnapok - 1922-160

A nemzetgyűlés 160. ülése 192 Az, hogy a földreform- és a házhely törvénynek az érvénye öt évre van szabva és nekem ez az irányadó. Mondom tehát, hogy az a szegény ember kap hat-négyszáz négyszögölnyi házhelyet azzal, hogy azon köteles öt év alatt házat épiteni, mert ha nem épit, akkor igényét elveszti és a földet is elveszik tőle. Bocsánatot kérek, ki epithet abban az esetben, ha nem kap kölcsön pénzt ? Ha pedig elkezdett épiteni, hogyan tudja azt befejezni a mai nehéz pénzügyi viszonyok között ? Tudok például egy esetet, ahol kétszázezer koronán múlt egy épülőfélben lévő háznak a befejezése, és teljesen dugába dőlt a befejezés, mert az illető kétszázezer koronát kölcsön kapni sehol nem tudott. Házat épiteni kosztpénzen vett pénzen nem lehet. Az államnak arra az álláspontra kell helyezkednie, ha komolyan veszi a földreform- és a házhelytörvényt, hogy a hitelkérdés bizonyos megszervezésére súlyt kell fektetni és ezt minél előbb perfektuálnia kell. Csodálkozik a kormányzat azon, hogy a termelés csökken? Megkapja a földet a nincstelen, azon a földön egy tehenet kellene tartania, de miből vegyen tehenet ? Vagy például adnak családi birtokot. Azoknak, akik ezt megkapják, szintén kellene ökröt, lovat vagy gépeket beszerezniök, de miből tegyék ezt? Szily Tamás: Miből adják a pénzt?! Csik József: Pénzt nem tud kapni s hiába megy a bankokhoz, ott fügét mutatnak neki és igy dugába dől a földreformtörvény és a házhelytörvény minden rendelkezése, hogy miképen lehetne pénzt kapni? Tudtommal a mai kormányzat több mint száz milliárdot adott törvényes kamat mellett a bankoknak. Ezt a száz milliárdot ők a drágaság felhajtására és a korona lerontására használták fel. Ha ezt az összeget a kormányzat egy agrárbank felállítására forditotta volna, ma már máshol lennénk, jobban járt volna az ország és a nép is. A kormányzat odadta a bankoknak a pénzt, de a szegény ember hiába megy oda. A bankok adnak ugyan pénzt kosztra, amit azonban termelő munkába befektetni nem lehet. A kormányzatnak arra kell törekednie, hogy a hitelkérdést rendezze, mert szent meggyőződésem, hogy egészséges földreformtörvényt végrehajtani a hitel megszervezése nélkül egyáltalában nem lehet. Ha a bankoknak ennyit tudott adni a kormányzat, kell hogy ilyen célokra is jusson pénz, pláne annál a kormányzatnál, amely szereti magát agrár kormányzatnak nevezni. Engedtessék meg nekem, — bankokról lévén szó — hogy hozzávetőleg néhány szót szóljak azokról a kérdésekről is, amelyek a délelőtti ülésen felmerültek. Ma a bankok uralják e z ország közgazdasági életét és sok tekintetben igazat adok Earkas t. képviselőtársamnak, aki azt mondotta, hogy a közigazgatási életbe azért kapcsolódnak a bankok, hogy az ő irányításuk szerint folyjon a közigazgatásnak, a társadalmi '. évi július hó 24-én, kedden. 27 és gazdasági életnek menete. Naponként el szoktam olvasni a lapok közgazdasági rovatát. Tegnap vagy tegnapelőtt az Uj Nemzedékben azt olvastam, hogy az Óceán konzervgyár részvényt fog emelni és a régi igazgatóságba ujakat választott be. Ott szerepel köztük egy pénzügyi államtitkár is. Ez csak egy eset, de nap-nap után olvashatjuk, hogy ez az államtitkár, funkcionárius, és képviselő kerül be ilyen részvénytársaságok igazgatóságába. Bocsánatot kérek, én soha nem gyanusitottam senkit, de kézenfekvő az a gondolat, hogy bizonyos célzatosság van ezeknek a beválasztásában. És kinek a kárára? Az ország és a nép kárára. Teljes egészében igazat adok Gaal Gaston t. képviselőtársamnak, aki azt mondotta, hogy nemzetgyűlési képviselőket és közhivatalnokokat óva kell inteni attól, hogy ilyen részvénytársasági bankügyekbe beavatkozzanak ós belebocsátkozzanak, mert a bankokráciának érdeke ellentétben van a nép érdekeivel, és ha amannak a szekerét tolják, akkor a nép érdekeit nem szolgálják. Már pedig ők nem a bankokért vannak ott a helyükön, hanem a népért. Visszatérve az előbbiekre, ismétlem, a kormányzat számára még most is megvan a lehetőség arra nézve, hogy a földreformtörvényben a hitel kérdését rendezze. Méltóztassanak vagy egy agrárbankot létesiteni, vagy pedig a meglévő bankokat egy olyan szervezetbe állitani, . . . Szily tamás: Kevés bank van! Horváth Zoltán : Kisgazda-bankot kellene felállitani ! Csik József: . . . amely a földhitel igényeit ki tudja elégíteni. Ami a földreformtörvényt illeti, nagyon kivánatos volna az is, ha a földreformtörvénybe egy olyan passzus vétetnék fel, mely szerint azokon a helyeken, ahol szőllőparlagok vannak, ezeket is igénybe lehessen venni. Patay Tibor : Abban tönkre megy a szegény ember ! Csik József : Bocsánatot kérek, az a szegény ember, aki más földjének megművelésével keresi a kenyerét, ha neki van egy negyed vagy fél hold szőleje, abba nem fog belepusztulni. (Egy hang a középen : Be Jcell telepíteni !) De ha most ez nem is fizetődnék ki, az még nem baj, mert a földreformtörvónyt nem egy esztendőre, vagy egy hónapra alkotta meg a nemzetgyűlés. Ma a szőllőtermelés természetesen nem fizeti ki magát, de meggyőződésem, hogy a mai helyzet sokáig nem fog tartani és talán nemsokára eljön az az idő, amikor a bor ára is az egyéb terményekhez hasonló paritásra fog emelkedni. Horváth Zoltán: Az a baj, hogy nincs elég hordó ! Csik József : Az az igen szerény kívánságom, hogy ott, ahol műveletlen parlagok vannak, adassék meg a lehetőség arra, hogy az igénylők ezeket a parlagokat igénybevehessék. Ezzel nagy nemzetgazdasági szempontokat is