Nemzetgyűlési napló, 1922. XV. kötet • 1923. július 24. - 1923. augusztus 08.

Ülésnapok - 1922-160

28 A nemzetgyűlés 160, ülése 1923. évi július hó 24-én, kedden szolgálunk, mert termőkké tesszük a műveletlen parlagokat, ami a nemzeti vagyonosodást mozdítja elő. Nagyon fontos az is, hogy ha ezt a póttörvényt meghozzuk, azokon a helyeken, ahol a földreformtörvényt nem a törvény szellemének megfelelően hajtatott végre, póteljárás eszközöltessék. Tudom ón azt, hogy sokan fáznak ettől, nevezetesen azok a földbirtokosok, akiknek birtokán a törvényt már végrehajtották. De amikor ezt a póttörvényt meghozzuk, fontos, hogy ott, ahol a reform nem a törvény szellemének megfelelően hajtatik végre, póteljárás eszközöltessék. Ha ugyanis nem vennénk bele a földreformnovella passzusába egy ilyen póteljárást, akkor azok, akiknél a törvényt már végrehajtották, hátrányt szenvednének azért, mert saját hibájukon kivül előbb érkezett hozzájuk a földbirtokrendező biró és előbb hajtotta végre a földreformot, mint egyebütt. Ennek ők nem okai, ha tehát egyesek kedvezményben részesülnek, őket is kedvezményben kell részesiteni bizonyos póteljárás alapján. Még egy fontos rendelkezést kell a kormányzatnak tennie, nevezetesen azt, hogy a földreformnovellát még a nyári szünet előtt a nemzetgyűlés elé terjessze. Tudom, hogy a tárgyalás folytatása a mai viszonyok között bizonyos nehézségekbe ütközik és áldozatokkal jár, ezeket az áldozatokat azonban okvetlenül meg kell hozni. A földreformtörvény a mai gazdasági élet méregfoga. Lehetnek ebben a tekintetben vélemények pro és kontra, egy azonban bizonyos, hogy ezt a méregfogat mielőbb ki kell húzni, ezen az operáción a földbirtokososztálynak mielőbb át kell esnie, mert addig rend, nyugalom és béke ebben az országban nem lesz, amig ezt a törvényt a kÖz

r érdekeinek megfelelően végre nem hajtják. En tehát a földreformtörvényre vonatkozólag ugy a magam, mint pártom álláspontját a következő határozati javaslatban vagyok bátor körvonalazni és azt a t. Nemzetgyűlés elé terjeszteni (olvassa) : »Utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy a földreformtörvénynek novelláris utón való kiegészítésénél az alábbi szempontok figyelembe vétessenek : 1. A novella céljának biztosítása szempontjából az illetékes hatósági közegek fegyelmi felelősség terhe alatt köteleztessenek arra, hogy eljárásukban minden felesleges alakszerűséget mellőzve, a törvény gyors végrehajtását eszközöljék. 2. Az igényelhető föld mennyiségére nézve szabatosabb rendelkezések foganatosíttassanak, olyképen, hogy a törvény 2. §-ában igényelhető törpe és családi birtoknak minimuma ugy állapíttassák meg, hogy egyrészt a birtokpulverizáció megakadályoztassák, másrészt a juttatott családi birtok életképessége biztosíttassák. 3. Az igényelhető föld minőségére nézve mondassák ki, hogy amennyiben elegendő jó föld is áll rendelkezésre, legalább is annyi jó föld adassék le vagyonváltság és megváltás céljaira, mint amennyi rossz. 4. Az igénylés módját illetőleg a novella tervezetében kontemplált járadékbirtok-intózmény szükséges és óhajtandó, hogy a járadékbirtok alakításának lehetősége minél több igényelhető földbirtokra terjesztessék ki. 5. Intézkedés tétessék arra nézve is, hogy egy birtokos több község határában elterülő birtokaiból vagyonváltságföldnek mindegyik község határában levő birtokából tartozzék leadni. Ez épen a középbirtokok megvédése érdekében volna kívánatos. Előfordulhat t. i. az, hogy egy nagybirtokos, akinek több község határában van földje, lead egy község határában lévő földjéből és ugyanaz a nagybirtokos egy másik község határában lévő földjéből nem ad le vagyonváltság céljaira. Van pl. egy 400 holdas középbirtok, melyet igénybe kell venni, a nagybirtokos azonban már máshol adta le vagyonváltság címén a földet. Méltóztassanak tehát olyan rendelkezést felvenni, hogy a nagybirtokos az összes községekben lévő birtokaiból tartozzék földet leadni, necsak egy helyen, mert igy megtörténhetik az, hogy egy helyen annyi földet ad le, amennyit igénybe sem vesznek, egy másik helyen pedig, ahol szintén vannak földjei s ahol szívesen vennék, nem ad le semmit. (Folytatólag olvassa) : 6. A vételár és haszonbér tekintetében történjék oly intézkedés, hogy a hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák legalább 25% kedvezményben részesüljenek. Mondassák ki, hogy a haszonbér nagysága nagyobb nem lehet, mint valorizált értékben a békeévekben volt s hogy a vételár megállapitásánál a háború előtti évek árviszonyai is vétessenek tekintetbe. 7. A birtokreform pénzügyi megoldásának keresztülvitele szempontjából felette kívánatos egy hitelintézet létesítése, vagy pedig az alkalmas hazai pénzintézetek tömőrittessenek olyan szervezetbe, amely a földreform hiteligényeit ki tudja elégíteni. 8. Történjék intézkedés arra nézve is, hogy szőlővidékeken, főleg a háború alatt szerzett műveletlen szőlőparlagok a kisexisztenciák részéről igénybevehetők legyenek. 9. Intézkedni kell aziránt is, hogy az 1920. évi XXX. te. 44 §-a második bekezdésében foglalt rendelkezés érvénye valamennyi háborús szerzeményű birtok 500 katasztrális holdon felüli részére alkalmazandó legyen. 10. Mindazokon a helyeken, ahol a földbirtokreform nem a törvény szellemének és követelményeinek megfelelően hajtatott végre, a földbirtokrendező póteljárás eszközöltethessék. 11. A* földreformnovella, tekintettel annak közérdekű fontosságára, még a nyári szünet megkezdése előtt terjesztessék a nemzetgyűlés elé és tárgyaltassék le.« Mélyen t. Nemzetgyűlés! Felszólalásomnak