Nemzetgyűlési napló, 1922. XV. kötet • 1923. július 24. - 1923. augusztus 08.
Ülésnapok - 1922-166
316 r Á nemzetgyűlés 166. ülése 1923, évi augusztus hó 2-án, csütörtökön. Gaaí Gaston : T. Nemzetgyűlés ! A házszabályok, a fennálló törvények és a törvényesen elismert jogszabályok értelmében nem az a kérdés, hogy mi van ezekben az uj szakaszokban, az teljesen mellékes. Lehet bennük a legártatlanabb, lehet a legéletbevágóbb dolog ; a lényeg a parlamentarizmus szempontjából az, hogy házszabályszerüen napirendre tiizettek-e ezek az uj javaslatok, igen vagy nem? (ügy van ! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ha napirenden vannak, akkor a Ház tanácskozhat és határozhat felettük, ha ellenben nincsenek napirenden, akkor a nemzetgyűlésnek házszabályszerüen nemcsak határoznia nem szabad, de felettük még csak tanácskoznia sem szabad, és az elnök köteles a Háznak azt a tagját, aki esetleg a napirendtől eltérve, ilyen napirenden nem levő idegen tárgyról akar beszélni, arra íigyeiméztetni, hogy arról, ami nincsen napirenden, beszélni nem szabad. (Helyeslés a baloldalon.) Tegnap már hozott a Ház határozatot olyan tárgyban, amely a napirendre tűzve nem volt. Ma ez megismétlődik hat uj tárgyban, hatszor egymásután. Ha ez komoly törvényhozási munka, akkor én nem tudom, hogy mi a komolyság. Rothenstein Mór : Hát komoly ? Pikler Emil : Maguk se tartják komolynak ! Szabó istván (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Komolytalan ember semmit sem vesz komolyan ! Gaal Gaston : Kijelentem, hogy én a komoly törvényhozásnak mindenkor kötelességtudó tagja voltam, akinél lelkiismeretesebben kevesen teljesítették a kötelességüket. (Zaj.) Azonban én csak komoly törvényhozási munkában óhajtok résztvenni. Komoly pedig csak az a törvényhozási munka, amely házszabályszerüen folyik és amely kizárja azt, hogy a nemzetgyűlés olyan tárgyak felett, amelyek a napirenden nincsenek, tárgyalhasson vagy pláne szavazhasson. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Újólag sem tehetek egyebet, mint azt, hogy jogfentartással élek. A többség természetesen átgázolhat törvényen, átgázolhat házszabályon, azonban nekem, aki más véleményen vagyok s itt a törvényes rendet megóvni másként nem tudom, nem marad védekezésül más eszközöm, mint az ünnepélyes tiltakozás és a felelősség áthárítása azokra, akik a házszabálysértést elkövetik. (Élénk helyeslés és taps a bál- és a szélsőbaloldalon.) Elnök Felteszem a kérdést : kivan ja-e a nemzetgyűlés, hogy az előadó ur által előterjesztett uj 9. §. előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a pénzügyi bizottsághoz utasittassék ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az előadó ur indítványát elfogadják, sziveskedjenek felállni. (Megtörténili.) Többség ! Ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következik a régi 8. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Csik József jegyző (olvassa a 8. §-t). Elnök : Szólásra következik ? Csik József jegyző : Farkas Tibor S Farkas Tibor : T Nemzetgyűlés Î Bátorkodom a régi 8, jelenleg 9 §-hoz a következő indítványt beterjeszteni : »A nemzetgyűlés a 8 §-t sürgős tárgyalás és jelentéstétel végett az igazság ügyi bizottsághoz utasítja.« Nekem aggályaim voltak és vannak az ellen, hogy ezt a szakaszt, amelyet utólag a pénzügyi bizottság tett be a javaslatba, anélkül, hogy erre mégcsak célzás is történt volna az eredeti javaslatban, pusztán a pénzügyi bizottság véleménye alapján itt letárgyaljuk. Aggályaim vannak ez ellen azért, mert a szakasz rendelkezési vagyonátruházásokat, hagyatéki kérdéseket és más olyan fontos kérdéseket is érintenek, amelyeknek elbírálásához szükség van jogilag képzett ig ügyi emberek véleményére is. De fontos gazdasági érdekeket is érint ez az uj szöveg, úgyhogy én az ügy érdekében állónak látnám azt, ha ehhez hozzászokna az igazságügyi bizottság is, mert máskülönben olyasmi kerülne be a magyar jogrendszerbe, amire eddig precedens nem volt, másodszor olyasmi is bekerülne, ami határozottan ellentétben áll azzal a tervezettel, amelyet röviddel ezelőtt letárgyalt az igazságügyi bizottság, amely a késedelemből előálló kártérítést tárgyalja, harmadszor pedig olyan intézkedés van ebben a szakaszban, amelyet én őszintén megvallva jogi nonszensznek tartok. Az, hogy ami magán jogilag érvénytelen, most pénzügyi jogilag egyszerre érvényes legyen, olyan jogi nonszensz, amelyet nem lehet a törvénybe belevenni, még azzal a megokolással sem, hogy rendkívüli időket élünk, mikor a formákhoz nem kell alkalmazkodni, hogy inter arma leges silent. Hiszen folyton azt hangoztatják, hogy jogrend van. Ha pedig ezt hirdetik, lehetetlen ugy végezni törvényhozási munkát, mintha most is háborús idők volnának, mintha kellő átgondolás és megfontolás nélkül volna szükség a gyors tempóra. En ezt az álláspontot magamévá tenni nem tudom és épen ezért terjesztettem, elő módosításomat, amely az ügy érdekében áll. (Helyeslés balfelől.) Csik József jegyző : Eupert Rezső HB fj Rupert Rezső : T. Nemzetgyűlés ! Hozzájárulok Farkas Tibor t. képviselőtársam indítványához ; méltóztassék azonban megengedni, hogy a magam szempontjából külön is megokoljam azt az álláspontomat, hogy arra az esetre, ha Farkas Tibor t. képviselőtársam indítványa nem fogadtatnék el, miért terjesztek majd elő külön indítványt. Már az általános vita során rámutattam arra, hogy a 8. § d) pontjához szava kell hogy legyen az igazságügyminister urnák is, mert ő nem engedheti meg, hogy az a jogi abszurdum, az a jogi atrocitás, amely ebben a pontban kodifikálva van, törvénnyé válhassék. Igaza van Farkas Tibor t. képviselőtársamnak, midőn azt mondja, hogy jogi nonszensz származnék abból, ha egy magánjogilag ab ovo érvénytelen jogügylet pénzügyi jogilag a járulékos jog szempontjából érvényes lenne. Szerencsétlen ötletszerűség az, ami ebben a d) pontban
