Nemzetgyűlési napló, 1922. XV. kötet • 1923. július 24. - 1923. augusztus 08.
Ülésnapok - 1922-160
'3. évi július hó 24-én, kedden. 26 A nemzetgyűlés 160. ülése 19Á ban kívánjuk, hogy a járadéktelekintézmény mennél több birtokra terjesztessék ki. Ami a vételárat illeti, itt különböző felfogások uralkodnak. Általában a kataszteri jövedelmet veszik a birák alapul, s ennek minden koronája után a hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák 2.5 kilogramm búzát, a nem hadirokkantak, özvegyek és árvák pedig 10 kilogramm búzát fizetnek évi bérként, már t. i. abban az esetben, ha 10 évre a vételár el van halasztva, ha pedig momentán megállapított vételárról van szó, akkor ez hadiözvegyeknél, hadiárváknál és hadirokkantaknál a bérösszeg 20-szorosában, nem hadiözvegyeknél, árváknál és rokkantaknál pedig a vételár 25-szörösében van megszabva. Nagy excesszusokra ad alkalmat a vételár ilyetén megállapítása. Tudok példát, amikor ugy a bérösszeg, mint az ár aranyparitáson felül került ki. Halász Móric: 75 és 100 kiló Csik József: Tudok példát, ahol bér gyanánt évente 3 métermázsa 30 kilogramm' búzát fizetnek egy katasztrális hold után az igénylők a földbirtokreform törvény által juttatott föld után, ami még nem volna a legnagyobb krimen, ha békeidőben is ennyit fizettek volna az ilyen kisbérlők. Egynémelyíke azonban a mostani igénylőknek birta ezeket a földeket békében is és akkor nem fizetett annyit, mint ma. Halász Móric : Természetes, hogy most többet fizet! Csik József : Miért volna természetes ? Halász Móric : Mert akkor a Bácska meg a Bánát is ide termett ! (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Csik József : De ezt nem fizetheti meg az a szegény igénylő. Mélyen t. képviselőtársam olyan természetesnek tartja, hogy most a nagybirtokosok, akik azelőtt is adtak bérbe földet, most aranyparitáson felül adjanak bérbe. Én nem tudom, hogy mi ebben a természetes. Pikler Emil : A birtokos szempontjából természetes. Halász Móric : A fogyasztók szempontjából is! (Zaj. Ralijuk! Halljuk!) Csik József: A vételár tehát az évi bér 20—25-szörösében van megállapítva. Természetes, hogy ilyképen a vételár is hasonló exceszszusokat mutat. Előbb említettem, hogy ott, ahol 330 kg. búza az évi bére egy katasztrális holdnak, ez — ha kerek számban 3 q-ának vesszük — 70 q búzát jelent. (Zaj.) De vannak ennél nagyobb excesszusok is. Tudok esetet, amikor 75 q búzában szabták meg egy katasztrális hold árát. Már pedig, hogy jut az igénylő közönség ahhoz, hogy a földbirtokreform utján drágább földet kapjon. Ha drágábban adjuk a földet, mint a magánforgalomban és ha nagyobbra taksáljuk a bért, mint amilyen a magánforgalomban, akkor egy mezőgazdasági krízis esetén, ami be fog következni, az igénylők mind szabadulni igyekeznek földjüktől, mert az kolonc lesz a nyakukban. (Ugy van! half elől.) Mi célja van akkor a földbirtokreform törvénynek ? Halász Móric: Semmi! (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Csik József : T. képviselőtársam szempontjából talán semmi célja nincsen, de ha már a múlt nemzetgyűlésen megszavazták ezt a törvényt, akkor, azt hiszem, az a kormányzópárt, amelynek sok tagja azon a nemzetgyűlésen is jelen volt, nem fog erre az álláspontra helyezkedni és talán Halász képviselőtársam is be fogja látni, hogy az a törvény valami célt mégis csak szolgái, hogy ennek a törvénynek mégis csak célja a birtoklás helyesebb megoszlása s hogy nem szemfényvesztés kedvéért hozták a törvényt. Ami a vételár huszonötszörösét illeti, ezt a magam részéről nem tartom helyesnek és célszerűnek, sőt a vételárnak ilyen összegben való megállapítását a törvénnyel ellenkezőnek tartom. Valamennyien tudjuk, hogy a járadéktelek intézményben a járadék húszszorosa van kontemplálva. Ez tehát jogforrás ránk nézve a tekintetben, hogy hasonló esetekben hasonlóképen kell eljárni és a vételárat nem a bér huszonötszörösében kell megállapítani, mint ahogy ezt általában a birák teszik, hanem az évi bérnek húszszoros összegében. Ez tehát szintén egy excessus a földreform végrehajtását illetőleg, amelyet okvetlenül ki kell korrigálni. Mi tehát arra az álláspontra helyezkedünk, hogy a vételár megállapításánál és a haszonbér tekintetében történjék oly intézkedés, hogy a hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák legalább 25% kedvezményben részesüljenek, hogy mondassék ki, hogy a haszonbér nagysága nagyobb nem lehet, mint valorizált értékben a békeévekben volt s hogy a vételár megállapításánál a háború előtti évek árviszonyai is vétessenek figyelembe. Ami a hitel kérdését illeti, néhány szót erről is akarok mondani. A földreformtörvényben kezdettől fogva elfelejtettek intézkedni a hitel kérdésére vonatkozólag, már pedig a hitelkérdés megoldása nélkül a földreformtörvény komoly végrehajtása lehetetlenség. Gyakorlati szempontból fogom megvilágítani ezt a tételt. Kapott az a szegény ember, akinek nem volt háza, — mert általában ezek voltak a legszegényebb emberek a faluban, mert ha lett volna pénzük, akkor tudtak volna házat épiteni — hat-négyszáz négyszögölet, hogy rajta építsenek. A házhelytörvény ugyanis kimondja, hogy öt év alatt köteles rajta épiteni, mert ha nem épít . . . Strausz István : Kap halasztást ! Csik József : T. képviselőtársam, a lehetőségek után nem indulhatunk, mindig csak a tényleges törvényes intézkedés tartható szem előtt és nem az, hogy öt év múlva ez vagy a másik nemzetgyűlés ad-e halasztást. Mi a helyzet?
