Nemzetgyűlési napló, 1922. XV. kötet • 1923. július 24. - 1923. augusztus 08.

Ülésnapok - 1922-165

À nemzetgyűlés 165. ülése 1.923. abba skatulyába, miért ne tuclná megtenni ugyanazt a kunsztot az itteni kartell, amely csak 35—40 szálat tesz egy skatulyába. Ha odakint fenn tudják tartani azt a kartellt a 60—62 szálas gyufával, miért ne tudnák megtenni nálunk ugyanezt a kunsztot, mikor ugyanahhoz a kartellhez tartoznak az összes gyárak. Én nem opponálok az ellen, hogy idegen pénz jöjjön ide be és létesitsen gyárakat. En üdvösnek tartom, hogyha idegen kapitálissal gyárakat létesítenek. Amellett vagyok, hogy minden gyár polgári haszna meg kell, hogy legyen, máskép nem tudnak exisztálni és prosperálni. Azonban épen az utolsó időben kiadott vámtarifa mutatja, — amikor a gyufakartellek keresztülvitték azt, hogy itt 150-szeres adót hoznak be még a gyufára is — épen ez mutatja, hogy itt az az uj vámtarifa csak arra fog szolgálni, hogy a legcsunyább szempontok érvényre jussanak, hogy a közönség kiaknáztassék. Már a múltkori interpellációmban mondtam, hogy végtelenül csodálom, hogy az árvizsgáló bizottság mindig csak a kisembereket tudja megfogni, a krajzlerosokat, a kofákat, a falakra ragasztott hirdetményekben azoknak a neveit állítja pellengére ; még furcsább az, hogy még egyetlenegy esetben sem találkoztunk azzal, hogy egy kartelt rendszabályoztak volna meg, ugy, ahogy kellene, (Ugy van ! Ugy van ! a balés szélsőbaloldalon.) és a legfurcsábbnak tartom azt, hogy ebben a nemzetgyűlésben, ahol minden pillanatban hangoztatják a keresztény erkölcsöt, nekem, mint zsidónak, mint kapitalistának kell felkelnem és ezeket a visszaéléseket szóbahoznom. Gaal Gaston : Mert ő ért hozzá ! Sándor Pál : Ez az ok és az önök bátorítása késztetett engem arra, hogy beadjam indítványomat. Ha önök bátorítottak engem annak beadására, vonják le ennek konzekvenciáját és szavazzák meg iditványomat. (Helyeslés. ) Elnök ; Szólásra senki följegyezve nincs, a vitát bezárom. A pénzügy minister ur kivan nyilatkozni. Kállay Tibor pénzügyminister : T. Nemzetgyűlés ! Méltóztassanak megengedni, hogy mindenekelőtt a kereseti adó kérdésével foglalkozzam. (Halljuk ! Hallj uh !) Ami a kereseti adó kérdését illeti, megjegyzem, hogy azzal a műit esztendőben foglalkoztunk, részletesen megállapítottuk a kereseti adótörvényt, annak minden szabályozásával együtt. Most csak arról van szó, hogy az a skála, amely annakidején egy magasabb koronakurzus alapján állapíttatott meg, a jelenlegi viszonyoknak többé nem felel meg, ennélfogva szükségesnek látszik az, hogy ez a skála megváltoztattassák, illetve későbbre is megadassák a lehetőség arra, hogy amennyiben annak szüksége merülne föl, a skálát újólag megváltoztatni lehessen. Épen a viszonyok áttekinthetetlensége, illetőleg az, hogy nem evi augusztus M 1-ên, szerdán. 291 vagyunk egészen biztosak abban, hogy mikor áll be olyan változás gazdasági helyzetünkbe, mely a skála megváltoztatását szükségessé tenné, hozza magával azt, hogy ebben a törvényjavaslatban felhatalmazást kérek a minister részére, a skála megváltoztatására. Ezzel nézetem szerint nem csinálunk nagy nehézséget az adminisztrációban, nem csinálunk dzsungelt, ahogyan magát G-aal Gaston képviselő ur kifejezte, hanem csupán követve a gazdasági viszonyok változatát, módosítást eszközlünk a skálán, amely ha változatlanul fentartatnék, amint ezt épen a jelenlegi helyzet is mutatja, teljesen tűrhetetlen állapotokra vezetne. Ezt a skálát tulajdonképen az adóhivatalok, az adóhatóságok számára csináltuk meg... Kabók Lajos : És az adózók részére is ! Kállay Tibor pénzügyminister: . . .azoknak kell azt tudniok elsősorban, mert azok alkalmazzák a skálákat, tudniok kell azután természetesen mindazoknak, akik az adót fizetik, hogy ellenőrizhessék és a maguk részéről megítélhessék, hogy míképen történt a megállapítás. Kétségtelen, hogy miután a gazdasági viszonyok romlása mindig a skála kedvezőbb alakulását hozza magával, az adóügyi hatóságok lesznek azok a szervek, amelyek felhívják a figyelmet, amelyek figyelmeztetik az adófizetőket arra, hogy a skála tekintetében változtatás történt, hogy ennélfogva ezentúl kevesebb fizetés kötelezettsége áll fenn. Szóval a figyelmeztetés az adóhatóságok részéről történik, az ő munkájukkal adódik és nem a fél az, akinek ebben a tekintetben keresgélnie kellene a skálában. Általában véve megjegyzem, hogy adóügyi adminisztrációnk, az egész szervezet kiépítettsége ezidőszerint jóval magasabb fokon van, mint eddig volt, ugy hogy erre ma már olyan lesújtó kritikát mondani, mint amilyent épen Gaal Gaston képviselő ur mondott, legjobb meggyőződésem és véleményem szerint nem lehet. Azt hiszem, hogy ma az adminisztráció, és különösen a pénzügyi adminisztráció, olyan fokon áll, hogy arra nagyobb feladatok ellátását is reá lehet hárítani, és hogy ebben a tekintetben igen lényeges lépést tettünk előre a konszolidáció utján. Ami az egyes tételeket, illetve ami azt illeti, hogy jelenleg hogyan változtassuk meg a skálát, tisztelettel kérném, hogy méltóztassanak a skála megállapításánál nem olyan szoros határokat megállapítani, mint a milyenek a benyújtott határozati javaslatokban foglaltatnak. Azt hiszem, hogy ilyen megkötés, ugy a létminimum, mint a felső határ tekintetében csak kedvezőtlen eredményt idézhetne elő, mert nem tudnánk alkalmazkodni a viszonyokhoz. Tisztelettel bejelentem, hogy épen arra való tekintettel, hogy az állami alkalmazottak nagyobb fizetéseket kapnak augusztus hónapban, mint amilyen fizetések eddig engedélyeztettek részükre, rendeletet adtam ki arra vonatkozólag, hogy ezektől az alkalmazottaktól a kereseti adó le-