Nemzetgyűlési napló, 1922. XV. kötet • 1923. július 24. - 1923. augusztus 08.

Ülésnapok - 1922-165

2^2 À nemzetgyűlés 165. ülése 1923, vonása egyelőre ne történjék meg. Kiadtam ezt a rendeletet, nem azért, mintha be akartam volna szüntetni az adóztatást, — erről szó sem lehet — hanem kiadtam azért, mert július l-jétől kezdve óhajtom életbeléptetni a kedvező adótételeket és mert azon a véleményen vagyok, hogy ezeknek az ujabb adótételeknek, illetve skálának az életbeléptetésével nem volna helyes most a régi, erősebb skála alapján adó alá vonni az illetményeket, (Helyeslés.) mert igy nagyon nagy összegek tartatnának vissza indo­kolatlanul, felesleges visszafizetés történnék ké­sőbb, a levonás csak izgalomra adna alkalmat, (Ugy van! Ugy van!) és épen ezért gondoltam a kereseti adó fizetését ideiglenesen felfüggesz­tendőnek. (Az elnöki széket Pesthy Pál foglalja el.) Semmiesetre sincs arról szó, hogy bárki bármiféle kedvezményben részesülne, hanem kizárólag arról, hogy az uj skálát július l-jétől kezdődő hatállyal óhajtanám megállapítani s ebből kifolyólag a kiegyenlítést megcsinálni, ugy, hogy az egyszerűbben történhessék meg és ne kelljen nagy összegeket levonni, kérőbb pedig ugyanilyen összegeket visszafizetni. Épen ezért a legrövidebb időn belül ki óhajtanám adni ezt a skálát, és tájékozásul vagyok bátor felemlíteni a t. Nemzetgyűlésnek, hogy meg­állapításom szerint ez a skála a következőképen alakulna. Heti 22.500 koronától óhajtanám kezdeni az adóztatást bezárólag 25.000 koro­náig, ami a legkisebb adótétel alá esnék. Innen kezdve emelkednék azután a skála olyan mó­don, mint amilyen módon emelkedett a múlt­kori skála és heti 200.000 koronánál érné el a maximumot. Ez havi összegekre átszámítva azt jelentené, hogy havi 90.000 koronánál kezdőd­nék az adótétel alkalmazása és 800.000 koro­nánál érné el a maximumot. Ily értelmű ren­deletet óhajtanék kiadni és ilyen módon óhaj­tanám ezidőszermt rendezni a kereseti adóztatás kérdését. Ez a rendezés természetesen vonat­kozik az állami és egyéb alkalmazottakra, valamint az ipari munkásokra is. Ami speciáli­san a mezőgazdasági munkásokat illeti, itt a legtöbb helyen általányozás történt. Ott, ahol nem történt. volna általányozás, illetve ahol nincs már előre megállapítva az adó, természe­tesen ez az uj skála fog hasonlóan alkalmaz­tatni. Ofct azonban, ahol általányozás van, olyan kedvező helyzet állott elő, amely lényegesen jobb, mint bármely adózóra nézve. Ofct ugyanis, a fizetendő általányt egy előző időpontban álla­pítottuk meg, és most, a korona elértéktelenedése folytán a fizetendő összeg mindenesetre jóval kisebb, mint az, amelyre eredetileg gondoltunk. Ebben a tekintetben tehát intézkedésre nézetem szerint egyáltalában nincs szükség; ha szükség volna, inkább az átalányok megváltoztatására évi augusztus hó 1-én, szerdán. volna szükség. Mondom, semmiesetre sincs szó arról, hogy itt bármiféle elengedés, bármiféle változtatás történnék, hanem kizárólag csak arról van szó, hogy július 1-étől kezdve óhajt­ván az uj rendezést megcsinálni, egy átmeneti intézkedést tettem, hogy erre a rendezésre az átmenet könnyebbé válhassak. Már most épen az előadottakból kifolyólag és annak a bejelen­tett skálának megfelelően, ahogyan a kérdést rendezni óhajtom, kérném, méltóztassanak ebbe a rendezésbe belenyugodni, illetve ezt a skálát ezidőszerinti megoldásul elfogadni. Ennélfogva méltóztassanak elutasítani mindazokat a hatá­rozati javaslatokat, amelyeket Homonnay Tiva­dar, Kabók Lajos és Szabó József t. képviselő urak beterjesztettek a kereseti adó minimumá­nak, vagy maximumának, vagy skálájának meg­állapítására nézve. Dénes István t. képviselő ur is nyújtott be módosítást ehhez a szakaszhoz. Ez inkább sti­láris természetű módosítás, illetve azt célozza, hogy precízebben állapíttassák meg, kikre vonat­koznak az itteni határozmányok Ehhez a mó­dosításhoz a magam részérői hozzájárulok, mert hiszen azt fejezi ki, mindenesetre kissé precízeb­ben, amit itt kifejezni óhajtottunk, hogy t. i. ez a skála, ez a módosítás vonatkozik mind­azokra, akikre a régi törvény értelmében skála egyáltalán megállapittatott. A magam részéről ugyancsak hozzájárulok Barthos t. képviselő ur stiláris módositásához is, amely igazán inkább csak a stíluson eszközöl változtatást. Ami Viczián t. képviselő ur javaslatát illeti, ez egészen uj rendelkezés, amely a tőzsdeadóra vonatkozik, illetve azoknak a levonásoknak meg­állapítására, amelyek az ilyen tőzsdei ügyletek­nél eszközlendők. Eszerint felhatalmazás adat­nék a kormányzatnak arra, hogy az eddigi ösz­szegeket megfelelően magasabb összegekben álla­pithassa meg. A helyzetet ezidőszerint a magam részéről ugy látom, hogy a jelenlegi tőzsdei forgalom megbír magasabb adótételt is, mint aminő ezidőszerint meg van állapítva. Termé­szetes azonban, hogy ezek a viszonyok még vál­tozhatnak, mássá lehetnek, esetleg rövid időn belül is, és akkor magasabb adótételt ezek az üzemek, nézetem szerint, nem bírnának el, sőt normális viszonyok között még azt az adótételt sem," amely ezidőszerint van megállapítva. Mon­dom azonban, a mai viszonyok között és ebben a rendkívüli helyzetben, amelyben ma vagyunk, azt hiszem, lehet magasabb adótételekkel is operálni, és ennélfogva, amennyiben a t. Nem­zetgyűlés nekem a felhatalmazást erre megadja, azt a magam részéről csak köszönettel fogom fogadni, megjegyezvén, hogy nézetem szerint az ilyen magasabb adótételek alkalmazása semmi esetre sem hathat kártékonyán. Ami Sándor Pál t. képviselő ur javaslatát illeti, tisztelettel megjegyzem, hogy a gyufa­gyárak * tekintetében a helyzet az, hogy annak

Next

/
Thumbnails
Contents