Nemzetgyűlési napló, 1922. XV. kötet • 1923. július 24. - 1923. augusztus 08.
Ülésnapok - 1922-165
280 A nemzetgyűlés 165. ülése 1923. évi augusztus hó 1-én, szerdán. fogyasztási cikkekre nézve a kincstári haszonrészesedés mérvét folytonosan emeli. Méltóztatik tudni, hogy itt vagyunk most a befőzések idején, amikor háziasszonyainknak feltétlenül cukorra van szükségük, a betegeknek feltétlenül cukorra van szükségük, a szegény emberek az egész Alföldön petróleummal világítanak, a pénzügy m in ister ur azonban egyáltalában nem látja meg a könnyen szerzett vagyonokat, a nagy vagyonokat, hogy azokból szedjen kincstári haszonrészesedést, hanem csak ezeket támadja meg, holott ezek a cikkek a fogyasztás legfontosabb kellékei. A pénzügyminister ur szempontja ugyan kényelmes, de feltétlenül káros az országra s a fogyasztókra nézve, s ezért ennek a rendszernek, ennek az önkénynek, ennek a pénzügyi basáskodásnak véget kell vetnünk, és arra kell kényszeritenünk az igen t. pénzügyminister urat, hogy végre olyan adójavaslatokkal jöjjön, amelyek megfogják a könynyen szerzett vagyonokat, amelyekre előttem szólott t. képviselőtársam is célzott. Elnök: Kivan még valaki szólni? (Nem!) Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom, A pénzügyminister ur kivan nyilatkozni? Kállay Tibor pénzügyminister: Igenis, a vita bezárása után. Elnök : A vita be van zárva. Kállay Tibor pénzügyminister : T. Nemzetgyűlés ! Mindenekelőtt Gaal G-aston t. képviselő ur észrevételeivel óhajtok foglalkozni. 0 elsősorban a benzin árának alakulását tette észrevétel tárgyává, különösen a mezőgazdasági felhasználást illetően és abból a szempontból, hogy a mezőgazdaság részére a benzin olcsóbban legyen juttatható. Tisztelettel megjegyzem, hogy a benzin árának alakulása egészen különös változásokat mutat az utolsó esztendőkben, még pedig nemcsak a mi koronánkhoz, hanem általában a nyugat nemes valutáihoz képest is és a benzinnek ez az egészen váratlan nagy drágulása okozza azt, hogy a mezőgazdaságban általában mindenütt, ahol benzint használnak sokkal nehezebb a helyzet, mint volt békeidőben. Ami magának az adónak kérdését illeti, ez kevésbé befolyásolja a benzin felhasználhatóságát, mindazonáltal a magam részéről hajlandó vagyok ezt a kérdést megfontolás tárgyává tenni és a lehetőséghez képest biztosítani azt, hogy épen a mezőgazdaság számára azok a célok, amelyeket a t. képviselő ur szeme előtt tartott, lehetőleg eléressenek. (Helyeslés.) Kérem azonban, mivel ezidőszerint nem tudom megmondani, hogy milyen mérvben tudjuk megtenni ezt az intézkedést, méltóztassék ebben a tekintetben meghagyni a szabad kezet a kormánynak és ennélfogva méltóztassék ezt a szakaszt változatlanul elfogadni. Ami a másik kérdést illeti, nevezetesen a dohányültetés kérdését, tisztelettel megjegyzem, hogy a fennálló törvényes rendelkezések szerint ilyen dohányültetésre engedély nem volt adható és csak a háborús felhatalmazási és a háború utáni időben még érvényben hagyott felhatalmazási, szóval rendkívüli felhatalmazási törvények alapján engedélyezte a kormány, illetve a pénzügyminister ezt a dohányültetést. A magam részéről ezt megfelelő megoldásnak nem tartom. Az az álláspontom, hogy ez a monopol érdekeivel határozottan ellentétes és olyan állapot, amelyről vissza kell majd térnünk arra a normális helyzetre, amely békeidőben is volt, mert hiszen egyedül ez a normális helyzet tudja biztosítani a monopol megfelelő bevételét. Mivel azonban ezidőszerint nem biztosithatjuk más viszonylatokban sem a teljesen normális helyzetet 5 ennélfogva kénytelen voltam az elmúlt esztendőre nézve ilyen engedélyeket adni és most kénytelen vagyok ennek jóváhagyását kérni, tekintettel arra, hogy az a bizonyos háborús felhatalmazási törvény időközben megszüntettetek, illetve ugy alakíttatott át, hogy annak alapján már ilyen értelemben nem járhatunk el. Én abban az esetben, ha ezek a rendkívüli viszonyok, amelyek ezidőszerint még elhatározásainkra nézve irányadók voltak, a jövő esztendőben is fennállanának, természetesen újra megfontolás tárgyává tenném azt, vájjon átmenet ós kivétel engedélyeztessék-e még ilyen dohánytermelés tekintetében. Megjegyzem azonban, hogy a magam részéről határozottan a dohány-monopol érdekeivel ellentétesnek látom ezt és amennyiben külföldi kölcsönt felvennünk sikerül s annak céljára a dohányjövedéket le fog kelleni kötnünk, abban az esetben ilyen engedélyek nem lesznek adhatók. Megjegyzem végül, hogy általában véve a helyzet, a törvényesen és a békében hosszú időn át kialakult helycet az volt, hogy ezeket az engedélyeket, amelyek kivételek és az utolsó időkben a háború alatt életbe léptettek, lassanként megszüntessük. Épen azért kérem, hogy méltóztassék ezt a módosítást elutasítani azzal, hogy természetesen a jövő esztendőre a dolog még ujabb konszideráció tárgyává lesz tehető abban az esetben, ha tényleg még mindig olyan rendkívüli viszonyok muatkoznának, amilyenek de facto ebben az esztendőben mutatkoznak. Ami Haller István t. képviselő urnák és Dénes István t. képviselő urnák észrevételeit illeti a haszonrészesedésre vonatkozóan, megjegyzem, hogy az állami haszonrészesedés tulajdonképen adó, amelyet a pénzügyminister állapit meg a mindenkori gazdasági viszonyokhoz, illetve a vonatkozó cikkek mindegyikének áralakulásához képest. Ha ebben a tekintetben a kormány számára a szabad kéz meg nem hagyatik, az a helyzet áll elő, hogy a fogyasztási cikkek árának mindenkori emelése mellett megmarad és megmerevittetik ez a haszonrészesedés, ugy hogy ennek összege nem követheti megfelelően az árat, idővel tehát teljesen jelentéktelen összeggé válnék, ha a korona romlása tovább tart.
