Nemzetgyűlési napló, 1922. XV. kötet • 1923. július 24. - 1923. augusztus 08.
Ülésnapok - 1922-165
A nemzetgyűlés 165. ülése 1923. évi augusztus hó 1-én, szerdán. 281 Ez tehát azt eredményezné, hogy a fogyasztási adókból épen a szesz- és cukoradóból, amelyek itt különösen szereppel birnak, az állam bevételei lassanként egészen elsorvadoznak. Épen ezért kérem az eddigi jogosítványok fentartását, ilyen állami jövedelmekről én semmiesetre sem mondhatnék le. (Helyeslés jobbfelől.) Dénes István : Épen ezt akarja. Kállay Tibor pénzügyminister : Ami a gyujtószer adóját illeti, megnyugtathatom a t. képviselő urat, hogy igazán minimális emelést tervezek, amelyre azonban szükség van azért, hogy legalább is igyekezzünk megközelíteni azt az egyensúlyt, amely a múltban a gyújtó ára és az adó között fennállott, de amely az utóbbi időben megbillent. Bizonyos előmenetelt kell tehát tennem. Ezekben voltam bátor az elhangzott felszólalásokra reflektálni és kérem a szakasznak az előadó ur és Barthos Andor képviselő ur módosításaival való elfogadását. Még csak egy pillanatra akarok megemlékezni arról, amit Gaal Gaston t. képviselőtársam mondott a benzinbehozatalról. A helyzet az, hogy vannak gyáraink, amelyek békeidőben berendezkedtek az olaj finomítására és feldolgozására. Ezekben a gyárakban igen nagy kapitálisok vannak invesztálva ; ezek igen jelentékeny tételei a magyar közgazdasági életnek, a magyar nemzeti vagyonnak és én csak örülnék, ha ezek a gyárak a jövőben is ugy működnének, mint békében, és ha olyan tevékenységet fejthetnének ki, mint azelőtt. A viszonyok azonban teljesen megváltoztak a trianoni határok megállapítása óta, mert ma nem állnak rendelkezésünkre azok a források, amelyek Galíciában rendelkezésünkre állottak a monarchia keretén belül. Az a körülmény azonban, hogy valamely nyersanyagot nem produkálunk az országban, még nem jelentheti azt, hogy gyárainkilyen nyersanyagok feldolgozására ne rendezkedjenek be, mert hiszen ha erre az álláspontra helyezkedünk, akkor a textilgyártás sem tudna nagyobb lépéseket előre tenni, — pedig erre igen nagy súlyt helyezünk — mivel a textilgyártmányok nyersanyagát jórészben szintén nem produkáljuk Magyarországon. Dénes István : Majdnem kétszerannyi az ára, mint a külföldinek. Gaal Gaston : A gyapjút, a lent nem produkálja Magyarország ? Hiszen ki viszünk ! (Ugy van I a jobboldalon.) Kállay Tibor pénzügyminister : Gyapjút és lent igen, de vannak más textil-nyersanyagok, amelyeket importálni kell. Nem látom be, hogy az a körülmény, hogy valamely nyersanyag nincs az országban, elegendő ok arra, hogy gyárak ne alakuljanak és ne fejlődjenek e nyersanyagok feldolgozására. Dénes István : Nincs szükségünk olyan gyárakra, amelyekre ráfizetünk ! Kállay Tibor pénzügyminister : Ami mármost speciálisan az olajbehozatalt és a benzin és olaj árát jlletij megjegyzem, hogy két érdekeltség á 1 ! egymással »szemben, és pedig állandó vitában egymással, amelye 1 nek érdekeit és ezekből folyó állásfoglalását igen mdiéz összeegyeztetni, Én kívánatosnak tartcm e gyárak működését; kívánatosnak tartanám, ha itthon készített produktumok kerülnének elsősorban forgalomba, mert ezáltal külkereskedelmi mérlegünk is kedvezőbben alakulna, azonban épen az áralakulásra való tekintettel figyelemmel kell lenünnk arra, hogy ezek a gyárak milyen módon produkálnak, milyen árakat érnek el, nem köthetjük meg magunkat abban a tekintetben, hogy finomított termékek be nem hozhatók és ne keletkezzék, illetőleg ne biztosittassék olyan egészséges konkurrencia, amely megfelelő áralakulást eredményez. En az érdekeltségekkel állandó tárgyalásokban vagyok, és igyekszem olyan megoldást biztosítani, amely megfelel . . . Gaali Gaston : Amely mellett ezer korona a benzin kilója ! Kállay Tibor pénzügyminister :,.. mindazoknak a szempontoknak, amelyeket a t. képviselő ur kifejtett, de amelyeken kivül viszont vannak más szempontok is, amelyeket voltam bátor előadni, amelyek szintén figyelembe veendők. Ezeket óhajtottam megjegyezni. (Helyeslés jobbfelől.) Elinök : Következik a határozathozatal. A 6. § b) pontjához az előadó ur terjesztett be módosítást, melyben az eredeti pont törlését és uj szöveg beiktatását javasolja. Barthos Andor képviselő ur az a) és b) ponthoz stiláris módosításokat nyújtott be, ezenkívül pedig Dénes István képviselő ur a szakasz végére uj szakasz beiktatását indítványozta, Gaal Gaston képviselő ur pedig önálló határozati javaslatot adott be. A kérdést ugy óhajtom feltenni, hogy az eredeti szöveget szembeállítom a módosításokkal és amenynyiben a Ház az eredeti szakaszt nem fogadná el, pontonként fogom a kérdést feltenni az összes módosításokra. Méltóztatnak a kérdés ilyetén feltevéséhez hozzájárulni? (Igen !) Ha igen, felteszem a kérdést ; elfogadja-e a t. Nemzetgyűlés a 6. §-t eredeti szövegében, igen vagy nem? (Nem !) A Ház a szakaszt eredeti szövegében nem fogadja el. Most fel fogom tenni a kérdést, úgyhogy a 6. § a) pontjának eredeti szövegét szembe fogom állitani Barthos Andor képviselő ur stiláris módosításával és amennyiben az eredeti szöveget nem méltóztatnak elfogadni, akkor <iZ Et ) pontot Barthos Andor képviselő ur stilláris módosításával fogom elfogadottnak kijelenteni. Kérdem a t. Nemzetgyűlést : méltóztatik-e a 6. § a) pontját eredeti szövegében elfogadni, szemben a Barthos Andor képviselő ur módosításával ajánlott szöveggel, igen vagy nem ? (Nem !) A Ház a 6 §. a) pontját Barthos Andor képviselő ur stiláris módosításával fogadja el. Következik a határozathozatal a 6. § b) pontja felett. Az eredeti szöveggel szemben áll Őrffy Imre előadó ur módosított szövege. Kérdem a t. Nemzetgyűlést : méltóztatik-e a 6. § b) pontjának eredeti szövegét elfogadni, szemben az előadó ur módosításával, igen vagy nem ? (Nem !) A t
